Kategória: Cikkek fajonként

Új fejlesztésű közegek a balkonládás termesztéshez

A balkonládás termesztés mára nemcsak a városi kertészkedés sajátja, a családi házak körül éppúgy jelentősnek mondható a konténerben való termelés, mint a teraszokon, erkélyeken való növénynevelés. Mégis a közeghasználat során elsősorban a kis- és nagyvárosokban élők jelentik a nagyobb felvevőpiacot. Ez egy mindig változó, de jelentős számú vevőkör, akik már kora tavasztól késő őszig folyamatosan igénylik a termesztéshez szükséges inputanyagokat, így a közegek helyes ismerete és a fejlesztési célok meghatározása aktuális lehet az év bármely szakaszában.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

A hidegfóliás és a szabadföldi paprikatermesztés gazdaságossága

A cikk azt hivatott elemezni, hogy a Magyarországon leginkább jellemző termesztéstechnológiák mellett mennyire gazdaságos paprikatermesztéssel foglalkozni. Az elemzés a hideghajtatás legfontosabb technológiáiban történő TV paprika, valamint a szabadföldi pritamin- és kápiapaprika termesztésének gazdasági aspektusait mutatja be.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

Döntést segítő precíziós eszközök alkalmazása a zöldséghajtatásban

Ismerkedjen meg a Délalföldi Kertészek Szövetkezete által immár 4 éves termelési ciklusban tesztelt precíziós eszközzel: a vezeték nélküli monitoring rendszerrel a paprikahajtatásban. Az eszköz azonnali információkat képes adni a közeg hőmérsékletéről, a vízkapacitásról és az EC-ről a páratartalom és a hőmérséklet vonatkozásában, miközben a külső környezeti adatokat a bázis állomás gyűjti.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

Az étkezési almatermesztés gazdaságossága (1. rész)

Az étkezési almatermesztésünkre is jellemző, ami minden más gyümölcs- vagy agrárágazatunkra is, hogy egyre élesedő versenyben kell helytállni az európai piacon. Ilyen versenykörnyezetben nagy szerepe van a termelés hatékonyságának, értve alatta elsősorban a termelés jövedelmezőségét és jövedelemtermelő képességét. Jelen elemzésünkben ezzel foglalkozunk úgy, hogy a gazdálkodás költség-jövedelem viszonyait két jellemző – intenzív és szuperintenzív – ültetvénytípuson vezetjük keresztül.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

A magyar almaágazat számokban

Magyarország almatermése egy átlagos évben 600 ezer tonna (tízéves átlagtermés: 586 ezer tonna), de az elmúlt 15 évben a 214 és 920 ezer tonna között ingadozott (1. ábra). Ezek a szélsőértékek felhívják a figyelmet a nagyon rossz termésbiztonságra, ami az egyik alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

A GLOBÁLIS ALMASŰRÍTMÉNY PIAC – 2019 JÚLIUSI PIACI KITEKINTÉS

Az almasűrítmény az egész világon nagy jelentőséggel bíró feldolgozott termék és hazánknak is 3. vezető export terméke a fagyasztott és konzerv csemegekukorica és zöldborsó után a feldolgozott zöldségek-gyümölcsök között. A világ almasűrítmény szükséglete éves szinten 1,5 millió tonna, melynek 40%-át Kína fedezi átlagosan 650 ezer tonnával. A kínai fagykárok és a Trump által bevezetett importvám igencsak felkavarta az almasűrítmény piacot, ami sosem volt igazán „állóvíznek” nevezhető…

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

Oltott paprika termesztésének lehetőségei a zöldséghajtatásban

Hazánkban a zöldséghajtatás nagy múltra tekint vissza. Az ország déli részén, leginkább a szentesi régióban telepedtek le azok a bolgár kertészcsaládok, akiknek a hazai paprikahajtatás alapjait köszönhetjük.

A hidrokultúrás termesztés, valamint az üvegházak megjelenése szintén komoly fejlődést eredményezett az ágazat számára. A szentesi régióban jelentős talajproblémák nehezítették a talajon történő termesztést, ez indokolta az áttérést a talaj nélküli hajtatásra. A termesztés egyre intenzívebb, a termőterület csökkenés ellenére a termésátlagok növekednek, köszönhetően a technológiai, szakmai javulásnak. Felmerülhet a kérdés: hogyan lehetne még intenzívebb a termesztés?

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

A fejlődés lehetőségei szilva alanyhasználatunkban (1. rész)

A magyar szilvatermesztésben kisebb-nagyobb fellendülést az elmúlt fél évszázadban csak a külföldi fajták innovációja hozott. Az 1980-as években a sarka toleráns csacsaki fajták adtak lendületet, az elmúlt évtizedekben pedig a német (HARTMANN fajtasorozata, JACOBS fajtái) fajták behozatala jelentette a modernizációt.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.
Betöltés...