Kategória: Cikkek fajonként

A kabakosok vízigénye és öntözése

A kabakosok családjába tartozó zöldségfajok szinte mindegyike nagy vízigénnyel jellemezhető, kivéve a sütőtököt, melyet még a mai viszonyok között is termesztenek öntözés nélkül. Általánosságban elmondható, hogy a többi fajt csak öntözött körülmények között lehet sikeresen termeszteni. Az uborka a víz iránt az egyik legérzékenyebb növényünk, vízfelhasználása nagy.

Versenyképes diótermesztés vs. precíziós gazdálkodás

A hazai gyümölcságazat az elmúlt 20 évben fajtól függően döntően csökkenő vagy stagnáló termelési tendenciákat írt le. A hazai – egyre inkább romló – klimatikus adottságokat legkevésbé toleráló és/vagy a legnagyobb tőke- és munkaerő-igényű fajok (málna, szeder, egres, fekete ribiszke) termesztése gyakorlatilag megszűnt.

A csepegtető öntözés hatásának vizsgálata a kápia típusú paprika termésmennyiségének és minőségének alakulására

Magyarországon egyre csökken a szabadföldi paprika termesztés területe, ugyanakkor növekszik a kápia típusú paprika iránti kereslet. Az ipari feldolgozás augusztus 20-tól kezdődik. Nem csak a friss piac, de a feldolgozóipar is a hiányzó nyersanyag mennyiséget Szerbiából próbálja pótolni.

Új kihívások előtt a cseresznyetermelők

Az európai cseresznyetermesztés az utóbbi években sokat változott. Az ültetvények egyre intenzívebbek, a termelési költségek (növényvédelem, metszés, szüret stb.) racionalizálása létfontosságú az ültetvény fennmaradásához, a piac pedig egyre szigorúbb minőségi elvárások elé állítja a gazdákat. A kívánt követelmények teljesítése érdekében a modern technika és termesztéstechnológia számos újdonságot kínál: új alanyok, új koronaformák és művelési rendszerek, támrendszer, programozható öntözés és tápoldatozás, az ültetvény felett fólia- és jéghálóborítás. Ezek alkalmazásának azonban határt szab, hogy a gazda tudja-e finanszírozni a beruházást, ill. mikor térül meg.

Meggy: 2019-es világpiaci kitekintés

Hazánk a ’60-as évektől napjainkig a világ nyolc legnagyobb meggytermelő országa között szerepel, jelenleg Lengyelország után az EU második legnagyobb meggytermelője, azaz jelentős hatással van az EU piacára. A tanulmányban idegennyelvű forrásokból származó cikkek összefoglalását olvashatja a legjelentősebb meggytermelő országok 2019-es piaci helyzetről, azok összefüggéseiről, okairól.

A cseresznye és a meggy fajtahasználatának irányvonalai

A világ cseresznyetermesztésének bővülése még napjainkban sem olyan mértékű, mint amilyen igény van a gyümölcse iránt. Korai, május végén kezdődő érésének köszönhetően a gyümölcsfélék közül konkurenciát egyedül csak a szamóca jelent számára. Primőr jellegéből adódóan korán, magas bevételt biztosíthat, emellett pedig a gyümölcs is rövidebb ideig van kitéve a környezeti kockázatoknak. Mindezek eredményeként a cseresznye jelenleg az egyik legjobban és legmagasabb áron értékesíthető gyümölcsfajnak tekinthető mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon.

Új fejlesztésű közegek a balkonládás termesztéshez

A balkonládás termesztés mára nemcsak a városi kertészkedés sajátja, a családi házak körül éppúgy jelentősnek mondható a konténerben való termelés, mint a teraszokon, erkélyeken való növénynevelés. Mégis a közeghasználat során elsősorban a kis- és nagyvárosokban élők jelentik a nagyobb felvevőpiacot. Ez egy mindig változó, de jelentős számú vevőkör, akik már kora tavasztól késő őszig folyamatosan igénylik a termesztéshez szükséges inputanyagokat, így a közegek helyes ismerete és a fejlesztési célok meghatározása aktuális lehet az év bármely szakaszában.

A hidegfóliás és a szabadföldi paprikatermesztés gazdaságossága

A cikk azt hivatott elemezni, hogy a Magyarországon leginkább jellemző termesztéstechnológiák mellett mennyire gazdaságos paprikatermesztéssel foglalkozni. Az elemzés a hideghajtatás legfontosabb technológiáiban történő TV paprika, valamint a szabadföldi pritamin- és kápiapaprika termesztésének gazdasági aspektusait mutatja be.

Döntést segítő precíziós eszközök alkalmazása a zöldséghajtatásban

Ismerkedjen meg a Délalföldi Kertészek Szövetkezete által immár 4 éves termelési ciklusban tesztelt precíziós eszközzel: a vezeték nélküli monitoring rendszerrel a paprikahajtatásban. Az eszköz azonnali információkat képes adni a közeg hőmérsékletéről, a vízkapacitásról és az EC-ről a páratartalom és a hőmérséklet vonatkozásában, miközben a külső környezeti adatokat a bázis állomás gyűjti.

Az étkezési almatermesztés gazdaságossága (1. rész)

Az étkezési almatermesztésünkre is jellemző, ami minden más gyümölcs- vagy agrárágazatunkra is, hogy egyre élesedő versenyben kell helytállni az európai piacon. Ilyen versenykörnyezetben nagy szerepe van a termelés hatékonyságának, értve alatta elsősorban a termelés jövedelmezőségét és jövedelemtermelő képességét. Jelen elemzésünkben ezzel foglalkozunk úgy, hogy a gazdálkodás költség-jövedelem viszonyait két jellemző – intenzív és szuperintenzív – ültetvénytípuson vezetjük keresztül.

A magyar almaágazat számokban

Magyarország almatermése egy átlagos évben 600 ezer tonna (tízéves átlagtermés: 586 ezer tonna), de az elmúlt 15 évben a 214 és 920 ezer tonna között ingadozott (1. ábra). Ezek a szélsőértékek felhívják a figyelmet a nagyon rossz termésbiztonságra, ami az egyik alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának.

A GLOBÁLIS ALMASŰRÍTMÉNY PIAC – 2019 JÚLIUSI PIACI KITEKINTÉS

Az almasűrítmény az egész világon nagy jelentőséggel bíró feldolgozott termék és hazánknak is 3. vezető export terméke a fagyasztott és konzerv csemegekukorica és zöldborsó után a feldolgozott zöldségek-gyümölcsök között. A világ almasűrítmény szükséglete éves szinten 1,5 millió tonna, melynek 40%-át Kína fedezi átlagosan 650 ezer tonnával. A kínai fagykárok és a Trump által bevezetett importvám igencsak felkavarta az almasűrítmény piacot, ami sosem volt igazán „állóvíznek” nevezhető…

Oltott paprika termesztésének lehetőségei a zöldséghajtatásban

Hazánkban a zöldséghajtatás nagy múltra tekint vissza. Az ország déli részén, leginkább a szentesi régióban telepedtek le azok a bolgár kertészcsaládok, akiknek a hazai paprikahajtatás alapjait köszönhetjük.

A hidrokultúrás termesztés, valamint az üvegházak megjelenése szintén komoly fejlődést eredményezett az ágazat számára. A szentesi régióban jelentős talajproblémák nehezítették a talajon történő termesztést, ez indokolta az áttérést a talaj nélküli hajtatásra. A termesztés egyre intenzívebb, a termőterület csökkenés ellenére a termésátlagok növekednek, köszönhetően a technológiai, szakmai javulásnak. Felmerülhet a kérdés: hogyan lehetne még intenzívebb a termesztés?

Betöltés...