Az Apeel nevű cég új eljárása mind a zöldségeket, mind a gyümölcsöket egy folyékony, egybefüggő felülettel vonja be, – ahelyett, hogy fóliába csomagolná őket – aminek következtében a tárolhatóságuk megháromszorozódik. A módszer alkalmazása azonban valószínűleg akadályokba ütközik majd a felhasználók körében.

A fólia és a romlandóság kérdése…  – az uborkaértékesítés példájából lehet legjobban látni, hogy gyakorlatilag két rossz közül választhatunk: vagy fóliába csomagoljuk a gyümölcsöket és zöldségeket, megóvva őket a szennyeződésektől ill. a gyors romlástól, vállalva ennek környezetromboló hatását, vagy tudomásul kell vennünk, hogy a termőhelytől a tányérig vezető úton csomagolás nélkül jóval több termény megy tönkre, ami jelentős élelmiszerpazarlást jelent.

Jelenleg azonban egy új technológia áll bevezetés előtt Németországban, amely meg tudná oldani a dilemmát. Az amerikai biotechnológiával foglalkozó vállalat, az Apeel Sciences pár hónappal ezelőtt egy olyan módszer bevezetésére kapott engedélyt Európa-szerte, amelynek során a zöldségeket-gyümölcsöket egy növényi anyagokból készült vékony réteggel vonnák be, hihetetlen módon megnövelve ezzel az eltarthatóságukat. James Rogers, az Apeel cég egyik alapítója úgy nyilatkozott a DIE WELT magazinnak, hamarosan már a polcokon lesznek az első olyan termékek Németországban, amelyeket ezzel a módszerrel kezeltek.

A fogyasztók számára a technológia alkalmazása nem jelentene drágulást. „Mivel az új technológia miatt elkerülhető, hogy nagy mennyiségű élelmiszer kerüljön kidobásra, a kereskedelem így változatlan áron tudja biztosítani a termékeket a fogyasztók részére.” – nyilatkozott a cégvezető. A zöldségenként 3-4 eurocent többletköltséget ellensúlyozza, hogy kisebb mennyiségű árut kell minőségromlás miatt leselejtezni.

A kifejlesztett technológia szerint a gyümölcsök, illetve zöldségek felületére egy vékony, növényi anyagokból álló bevonat kerül, amely csökkenti a kiszáradás mértékét és elzárja a termények felületét az oxigéntől. Ezáltal pont azt a két legfontosabb faktort tudjuk befolyásolni, amelyek a legnagyobb mértékben tehetők felelőssé az áruk minőségcsökkenéséért vagy teljes értékesíthetetlenségéért. A módszer szerint csak egy újabb réteggel kell bevonni a növényekben, pl. az avokádóban, az eper vagy a spárga felületén természetesen is jelen levő, ugyanilyen célt szolgáló védőréteget. „Élelmiszert használunk arra, hogy megvédjük az élelmiszerek minőségét.”- nyilatkozott Rogers.

Fóliaborítás helyett lézertechnika

A védőréteg elkészítéséhez felhasználhatók például a szőlőszemek magjai vagy a borkészítés egyéb melléktermékei, illetve más növények magja, a héjukból készített kivonat. Az ott található lipideket– amelyek az élő szervezetekben megtalálható zsírsavszármazékok –  az Apeel technológiája során porrá alakítják, amelyet később vízzel keverve a megvédeni kívánt termék felületére visznek fel. Az eljárás eredményeként a kezelt termék eltarthatósága kétszeresére-háromszorosára nő.

Eddig a kereskedelem és az ipar különböző csomagolási módokkal növelte az eltarthatóságot. Ha megnőne az igény a fóliabevonat nélkül értékesített uborka iránt, a csomagolás nélkül értékesített tételeknél tonnaszámra kellene megsemmisíteni az értékesíthetetlen árut – megfonnyadt, kiszáradt zöldséget ugyanis a fogyasztók sem szeretnek vásárolni.

Egyes zöldségkereskedők megspórolják a csomagolást azzal, hogy a tök, alma vagy burgonya felületére lézertechnikával felviszik a kereskedelmi forgalomba hozatalhoz elengedhetetlen jelöléseket és információkat – ám ez nem hosszabbítja meg az eltarthatóságot.

Sok késztermék csomagolásán áll a felirat: „védőgázas csomagolás”. Ekkor az árut csíramentes környezetben csomagolják, majd kiszívják a csomagolás alól a levegőt, helyette egy speciális összetételű oxigén-széndioxid-nitrogén légkeveréket juttatnak a csomagoláson belülre, amely növeli az eltarthatóságot – de sajnos, ez a módszer a hagyományoshoz hasonlóan nagy mennyiségű hulladékot termel.

A Brit Minisztérium is a befektetők között van

Németországban az utóbbi időkig egyre emelkedett a keletkezett szemét mennyisége, annak ellenére, hogy sokat tettek ellene – ez 2017-re a német Környezetvédelmi Hivatal információja szerint a 226 kg/fő mennyiséget is elérte. A világtengerek elszennyeződése és a mindenütt jelenlevő mikroműanyagok problémája azonban nem korlátozódik Németország területére. Az Európai Unió pár terméket be is tiltott, amelyek a műanyagokkal való teljesen fölösleges környezetszennyezés forrásai lehetnek, pl. szívószál, műanyag tányérok – ezek 2021-től már nem hozhatók forgalomba. Az USA területén is heves viták folynak erről a témáról.

Rogers-t azonban nem a világméretű műanyag-környezetszennyezés témája indította arra, hogy a kérdéssel behatóan foglalkozzon. Doktori disszertációjának készítése során ismerte fel, hogy a fejletlen országokat sújtó éhezésért javarészt nem a kevés termés, hanem a helytelen tárolás, a hiányzó hűtőkapacitás miatt fellépő veszteségek okolhatók. Többek között Kenyában és Nigériában kezdett az Apeel cég aktív tevékenységbe. Humanitárius érvelésével meggyőzte Bill és Melida Gates-t, hogy vállaljanak részt a projekt finanszírozásában, de a részvényesek közé tartozik Andreessen Horowitz, aki a Twitter, Facebook és Airbnb cégeket is alapította.

A Rockefeller Alapítvány és a brit nemzetközi fejlesztésekért felelős minisztérium is részt vállalt a fejlesztésben, eddig kerek 110 millió dollár (kb. 99,4 millió Euro) folyt be a kutatás és fejlesztés finanszírozására.

„Tegyünk a bolygónkért!”

A humanitárius cél mellett azonban Rogers – mint minden amerikai – a gazdasági célokat is szem előtt tartja. Az Apeel Sciences cég szeptemberben kötötte első szerződését a Kroger céggel, az USA egyik legnagyobb élelmiszerkereskedő cégével, illetve egyúttal riválisával, a Costco céggel is. A projekt kezdetén elsősorban avokádó gyümölcsöket kezelnek az új technológiával.

Körülbelül négy tucat olyan gyümölcs- illetve zöldségfajta van, amit ilyen módon lehet kezelni – nyilatkozott Rogers. Eleinte olyan termékeknél próbálják ki a technológiát, amelynek magas az áruértéke, de relatíve kicsi a kezelendő felülete, mint például az avokádó. A későbbiek során olcsóbb termékeknél is használni fogják, amelyeknek nagyobb a védendő felülete, mint pl. karfiol.  Az új technológiák ráfordításigénye egyébként csökken, ha emelkedik a termelésbe vont mennyiség, illetve több tapasztalat gyűlik össze az alkalmazhatóságával kapcsolatban.

Már csak az a kérdés marad hátra, magukat a fogyasztókat, hogy tudják meggyőzni Rogers-ék és a kereskedők. Az Apeel által alkalmazott technológiánál egy ehető, színtelen, szagtalan és teljesen semleges ízű rétegről van szó – biztosított róla az igazgatótanács elnöke -, amely nem is érezhető, ha beleharapunk a termékbe. Allergiás reakciókkal sem kell majd számolni, hiszen ilyen immunreakciókat nem a lipidek, hanem a proteinek okoznak.

„Azt, hogy az Apeel-réteg rákerült a termékre, csupán abból lehet majd érezni, hogy javul az eltarthatósága” – magyarázta Rogers. Az újdonságok bevezetését mindig is kételkedés fogadja – ezt csak úgy tudjuk legyőzni, ha minél nyitottabbak vagyunk és minél érthetőbb tájékoztatást adunk a termékkel kapcsolatban. „Elmagyarázzuk, hogy ha ilyen terméket használ a vásárló, az jó neki, jó a családjának és jó a bolygónknak. De az embereknek maguknak kell tapasztalatokat gyűjteni evvel kapcsolatban.”

Az Amerikai Egyesült Államokban épp most indult el a védőréteggel ellátott uborka kiszállítása. „Már nem kell őket műanyagba csomagolni, hogy megoldjunk egy problémát – miközben egy másik problémát okozunk ezzel!” – világított rá Rogers a természetvédelem és a kereskedelem érdekeinek összefüggésére.

© Axel Springer SE

Felhasznált forrás:
https://www.welt.de/wirtschaft/article203718258/Apeel-will-Obst-und-Gemuese-mit-Fluessigkeit-versiegeln.html?wtrid=onsite.onsitesearch (2019.11.22.)

Összeállította és fordította:
Báderné Barakonyi Enikő