A magyar almaágazat számokban

Termelési volumen és termelési szerkezet

Magyarország almatermése egy átlagos évben 600 ezer tonna (tízéves átlagtermés: 586 ezer tonna), de az elmúlt 15 évben a 214 és 920 ezer tonna között ingadozott (1. ábra). Ezek a szélsőértékek felhívják a figyelmet a nagyon rossz termésbiztonságra, ami az egyik alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának.

Forrás: FruitVeB Bulletin adatok alapján saját szerkesztés

1. ábra: A magyarországi almatermés alakulása 2004-2018. között

(A 2018. évi adat a betakarított és értékesített termésre vonatkozik, a „fán lévő” termés 850-900 ezer t volt)

A magyar almatermés hasznosítási irányok közötti megoszlása: 2/3-a ipari alma (melynek 80-85%-a sűrítménycélú léalma), 1/3-a étkezési alma, mely meglehetősen kedvezőtlen, ez az arány az EU átlagában pont fordított. Az országos viszonylatban gyenge minőségi kihozatal és az ingadozó termés oka, hogy az ültetvények 90-95%-án nincs fagyvédelem és mindössze kb. 25-30%-a öntözött, jégháló mintegy 2 000 hektárt fed, magas a korszerűtlen művelési rendszerű és/vagy extenzíven művelt – számos esetben elhanyagolt – ültetvények aránya.

A 2002-ben még meglévő 41 ezer hektár almaültetvényből mára mintegy 25 ezer hektár maradt, vagyis elvesztettünk ültetvényfelületünk 40%-át (2. ábra). A megszűnés sorsára döntően a korszerűtlen művelési rendszerű, elavult fajtaszerkezetű, posztharveszt- és piaci háttérrel nem rendelkező gazdaságok jutottak, mely folyamat a jövőben is folytatódhat.

Forrás: FruitVeB Bulletin adatok alapján saját szerkesztés

2. ábra: A magyarországi almatermő terület alakulása 2004-2017. között

(A termőterületi statisztikák a területalapú támogatásigénylési adatokon alapszanak)

A hazai 25 000 hektáros ültetvényfelületből mintegy 5 000 hektárt tesznek ki az intenzív vagy félintenzív művelési rendszerű, étkezési célú ültetvények, melyek 150-200 ezer tonnás össztermésének mintegy 2/3-a étkezési alma (1. táblázat). Ezekben az ültetvényekben a léalma csak az étkezési alma előállítás mellékterméke (utóbbi adja az árbevétel 90-95%-át). A legnagyobb hányadot az extenzívebb művelési rendszerű, kettőshasznú ültetvények teszik ki, ahol – elsősorban az időjárástól függő – változó sikerrel, de végeredményben kb. fele-fele arányban állítanak elő étkezési és léalmát. Meglátásunk szerint ez a legkevésbé célravezető termelési mód, mert a keletkező ipari hányad léalmának túl drága, étkezési almának pedig gyakran túl gyenge minőségű, jóllehet döntően ez az a termelői réteg, amely – a fejlődés feltételeinek megteremtése esetén – még felzárkóztatható. Ezeken felül mintegy 6 000 hektárt tesznek ki a 20-25 évnél idősebb ültetvények, melyek érdemben már csak léalma előállítására képesek, továbbá rendelkezünk mintegy 4 000 hektár ipari célültetvénnyel (ezek döntően még 15 évnél fiatalabbak), melyek mintegy 80-100 ezer tonna léalmát produkálnak. (1. táblázat)

Összegezve megállapítható, hogy a jelenleg meglévő almaültetvényeink mintegy 40%-a korszerűtlen és potenciálisan (támogatások nélkül) versenyképtelen, mely felület – a termelő vállalkozások 2/3-ával együtt – vélhetően 5 éven belül eltűnik a hazai gyümölcsszektorból. Mindössze kb. 20% a korszerű, magas színvonalon művelt, versenyképes ültetvények aránya, melyekre a hazai almatermelés nagy biztonsággal alapozható. A fennmaradó elméleti „középső harmad” a változó sikerrel művelt, kétes jövőjű, „kettőshasznú” ültetvények halmaza, melyek még – rövid ideig – magunkban hordozzák a fejlődés esélyét és lehetőségét.

1. táblázat: A hazai alma termésmennyiségének megoszlása ültetvénytípusok szerint

Forrás: saját adatgyűjtés és szakértői becslés

Külkereskedelem (export-import)

Magyarország almaimportja nem jelentős, illetve erősen az évjárat függvénye: jó termést hozó években minimális, alig haladja meg a 10-20 ezer tonnás nagyságrendet. Azokban az években azonban (2007, 2011, 2015), amikor – elsősorban időjárási okokból – gyenge a termés, az import mennyisége 50-80 ezer tonnát képvisel, ami az akkori termés 10-20%-a. (2. táblázat) Ezekben az években viszont az import meghatározó része az ipari alma, mely elsősorban a sűrítménygyártó léüzemekhez köthető alapanyaghiányuk enyhítése céljából. A nagy terméssel járó években (2008, 2009, 2014, 2018) ezzel ellentétes a helyzet, vagyis elhanyagolható az ipari alma importunk. A behozott étkezési alma mennyisége stabilan a 10-15 ezer tonna körül ingadozik, ami a belföldi ellátás mintegy 10%-a. Tendenciózus változás az importban nincs.

2. táblázat: Magyarország almaimportja

Forrás: Eurostat, 2019

Az exportált alma mennyisége az importnál kisebb mértékű ingadozást mutat, mind étkezési almából, mind ipari almából stabilan 10-20 ezer tonna közötti mennyiséget szállítunk külföldre, melyek együttesen a hazai össztermés mintegy 5%-át adják. Tendenciáit tekintve semmilyen érdemi változás nem figyelhető meg az exporttevékenységünkben (3. táblázat). Mindezek eredőjeként a nagy termést hozó években az export-import egyenleg pozitív, a rossz évjáratokban pedig negatív (4. táblázat).

3. táblázat: Magyarország almaexportja

Forrás: Eurostat, 2019

4. táblázat: Magyarország alma export-import egyenlege

Forrás: Eurostat, 2019

Étkezési alma fogyasztás

Magyarország étkezési alma fogyasztása a KSH adatai (5. táblázat) szerint 11-12 kg/fő/év, ami nagyságrendileg 110-120 ezer tonnát jelent. Megítélésünk szerint, a statisztikák által nem látható és a szürkegazdaságban mozgó tételekkel együtt a belföldi piac mintegy 150 ezer tonnás mennyiséget vesz fel stabilan, és ebben érdemi változás nincs a vizsgált időszakban. A belpiac bővíthetősége korlátos (elsősorban a helyettesítő termékek nagy száma miatt), de a fogyasztók jövedelmi helyzetének növekedésével talán 170-180 ezer tonnára bővíthető.

5. táblázat: Az étkezési alma fogyasztása Magyarországon

Forrás: KSH, 2019

Feldolgozás

Az almának nagyon sok felhasználási, értékesítési iránya van (6. táblázat). Magyarországon a megtermelt, átlagosan 600 ezer tonna alma kb. 1/3-a a frisspiacra, 2/3-a pedig a feldolgozóiparba kerül. A feldolgozóipari alapanyag mintegy 80%-ából almasűrítmény (70 Brix) készül, és a maradék kis hányada kerül más feldolgozóipari ágazatokba. Az almasűrítmény azonban nem késztermék, ilyen formában fogyasztói forgalomba nem kerül, hanem köztes termékként más élelmiszerek (döntően gyümölcslevek és üdítőitalok) alapanyagaként funkcionál. Ezáltal mind az almasűrítmény, mind a léalma kereslete ún. származékos kereslet, mert mindkettő kereslete a láncban fölötte álló termék keresletétől függ (az almasűrítmény iránti keresletet befolyásolja a gyümölcslevek és üdítőitalok iránti kereslet változása, a léalma keresletét pedig az almasűrítményé).

6. táblázat: Az alma főbb felhasználási lehetőségei

Forrás: Stégerné (2007) alapján saját szerkesztés

A hazai gyümölcs-, zöldségfeldolgozás,- tartósítás alágazat árbevételének 10%-a származik az almalevekből (beleértve a sűrítményt is), míg a zöldség-gyümölcslevek árbevételének több, mint a fele kizárólag az almából, ezáltal az alma a hazai légyártás meghatározó terméke. Az almasűrítmény hazánk 3. vezető export terméke a fagyasztott és konzerv csemegekukorica és zöldborsó után a feldolgozott zöldségek-gyümölcsök között. Magyarország a 17. legnagyobb almatermelő és 10. legnagyobb almasűrítmény-termelő ország a világon. Az almából készült levekből (90%-ban sűrítmény) termelése és árbevétele folyamatos növekedést mutat (3. ábra). Az árbevétel 10-25 milliárd Ft körül alakult az elmúlt 10 évben, a megtermelt áru pedig 30-70 millió liter között mozog, melyből minegy 40-60 000 tonna a sűrítmény, átlagosan 50 000 tonna (3. ábra). Kelet-Európában meghatározó jelentőségű a lengyel és magyar sűrítménygyártás, Lengyelországban 4-5 meghatározó nagyvállalat kezében összpontosul a feldolgozás, míg Magyarországon az Austria Juice, a Rauch és a Döhler kezében van a gyártás 90%-a. Az elmúlt 5 év átlagában az exportunk 65%-a Ausztriába és Németországba irányult.