Magyarországon egyre csökken a szabadföldi paprika termesztés területe, ugyanakkor növekszik a kápia típusú paprika iránti kereslet. Az ipari feldolgozás augusztus 20-tól kezdődik. Nem csak a friss piac, de a feldolgozóipar is a hiányzó nyersanyag mennyiséget Szerbiából próbálja pótolni.
Szerbiában a legismertebb termesztő körzet Ruski Krstur, de szép eredményeket érnek el Gospođinci környékén is. A szerbiai szabadföldi paprikatermesztés intenzív technológiai elemeiben megtalálható a fekete fóliával takart bakhátakon történő termesztés, a szabályozott tápanyag leadású műtrágyák alkalmazása, a jó minőségű szálas illetve tálcás palánták használata, valamint a csepegtető szalagos öntözés. Tápoldatozásra csak vízben tökéletesen, maradék nélkül oldódó műtrágyákat használnak, mégis a kápia típusú paprika szabadföldi hektáronkénti termésátlaga messze elmarad a Magyarországon elért átlaghozamoktól. A két ország termesztési technológiái között szembetűnő különbségek vannak. Míg Magyarországon hibrid paprikákat termesztenek addig Szerbiában a termelők konstans fajtákkal dolgoznak, és a palánta előállításhoz szükséges magot az előző év terméséből nyerik. A következő nagy eltérés a fólia takarás alatt alkalmazott csepegtető szalagok száma. Szerbiában megegyezik a termelők véleménye, hogy kápia paprika termesztéséhez a csepegtető szalagon a csepegési távolság 10 cm kell, hogy legyen, valamint óránként 8-10 liter vizet lehessen vele kijuttatni, de továbbra is vita tárgya, hogy bakhátanként egy vagy két csepegtető szalag alkalmazása-e az eredményesebb.
A felvetett kérdés tanulmányozására kísérletet állítottam be melynek célja az volt, hogy megvizsgáljam a kápia típusú paprika szabadföldi talaj takart és csepegtető öntözést alkalmazó termesztés technológiájánál, vajon a bakhátakon elhelyezett csepegtető szalagok száma kihatással van-e a termés mennyiségére, valamint minőségére. Hipotézisemben azt feltételeztem, hogy ha az ikersoros bakhátas paprikatermesztésnél soronként 5 l/h vízkapacitású csepegtető szalagot helyezek, magasabb terméshozamot és jobb minőséget érek el, mintha az ikersor között egy 5 l/h vagy 10 l/h vízkapacitású csepegtető szalagot használok.Továbbá vizsgálatom tárgya az volt, hogy az alkalmazott csepegtető szalagok mennyiségének növelése számottevően megnöveli-e az anyagi költségeket és ezek a költségek megtérülnek-e a termésminőség és mennyiség növekedése következtében.
Szabadföldi kísérletemet 2 km-re a röszkei országhatártól Horgoson állítottam fel. A terület tipikus homoktalaj, nagyon alacsony humusztartalommal. 2018 évi átlag hőmérséklet 13 ºC, míg májustól-októberig terjedő vegetációs időszakban 20 ºC volt. 2018-ban a kísérleti területen az össz csapadék 590 mm volt, melyből 263 mm a paprika vegetációs időszaka alatt májustól-októberig esett. A kísérletben a ZKI 09721 kápia hibridet használtam, mely azóta már kereskedelmi forgalomba is került Navigator F1 néven. (A fajta kifejezetten nagy bogyójú, édes kápia hibrid paprika, mely kimagaslóan vastag húsú, optimális gyökér, ág és lombrendszerrel rendelkezik. A bogyó alakját jól tartja végig a vegetáció során és „parásodásra“ nem hajlamos. Rendkívül jó lomb takarással rendelkezik, valamint erős gyökérzettel. Alapvetően kétoldali lapított 160-210 gramm bogyó súly jellemzi (1. kép). A bogyók kinézetére a széles váll és egyenes hosszú bogyóforma a jellemző. Navigator F1 alkalmas friss piac felé történő termesztésre és élelmiszeripari alapanyagként történő értékesítésre is.)
A kísérlet helyszínéül a családom kertje szolgált. A kísérleti terület szélessége 20 méter, hosszúsága 25 méter volt. Ezen kialakítottam hat bakhátat, melyeknek a szélessége 1 méter volt. A bakhátak közötti távolság fél méter. Két bakháton egy-egy csepegtető szalagot helyeztem el, mely 5 l/h vízmennyiség adagolását tudta biztosítani. Két bakháton két-két csepegtető szalagot feszítettem ki az ikersorok mellett kívülről, mely 5 l/h vízmennyiség adagolását tette lehetővé. Két bakháton pedig egy-egy csepegtető szalagot helyeztem el, mely 10 l/h vízmennyiség adagolását tudta biztosítani. A bakhátakat fekete színű fólia takarással láttam el. A paprika palántákat, melyek tálcás palánták voltak, június 5.-én minden bakháton ikersorban ültettem ki, sortávolság 60 cm volt a tőtávolság pedig 25 cm, így minden bakhátra 200 db növény került kiültetésre A növényvédelem és a tápanyag adagolása azonos módon történt mind a hat bakháton. A talaj tápanyag ellátottságának adatai alapján először a homok talaj fizikai állapotának javításara 30 tonna/hektár marhatrágyát dolgoztam a talajba, mész granulátummal keverve április 15.-én. Meghatároztam a paprika fajlagos tápanyagigénye alapján a szükséges tápanyag mennyiséget 50 tonnás hektáronkénti hozammal számolva. Az indító trágyát május 15.-én 400 kg/ha Cropcare 8-11-23 az ültető ágy előkészítésével egyidőben juttattam ki 15 cm mélységbe bedolgozva talajmaró segítségével. Az öntözés szükségességét a területen elhelyezett tenziométerrel határoztam meg. Hetente kétszer, összesen huszonhárom alkalommal öntöztem, mellyel 780 mm vízmennyiséget juttattam ki. A paprika tápanyag utánpótlása egy menetben történt az öntözéssel. A paprikát biológiai érettségben szedtem le két menetben. Az első szedés szeptember 15.-én volt, a második szedés pedig október 1-én. A paprika szedése kézzel műanyag vödrökbe történt, majd karton ládákba válogattam át (2. kép). A tiszta piros, egyenes formájú, sérülés mentes paprikákat I. osztályú áruként értékesítettem, míg a szintén egészséges paprikákat melyek nem a fajtára jellemző méretűek és formájúak II. osztályú áruként raschel zsákba csomagolva kerültek értékesítésre. Az osztályzás kritériumai:
- I. osztály: friss, kemény, a paprika bogyó alakja szabályos fajtára jellemző, nem görbe, minimum 130 mm és maximum 250 mm hosszú, külleme szerint tiszta száraz felületű, mindenféle szennyeződéstől foltoktól és sérülésektől mentes, a paprika csúcsa nem lehet törött vagy nyomott, a kocsány friss zöld színű kell, hogy legyen.
- II. osztály (ipari feldolgozásra): friss, kemény, a paprika bogyó alakjára nincs előírás, lehet görbe is, minimum 130 mm hosszú, külleme szerint száraz felületű, minimális föld szennyezettség megengedett, száraz hiba megengedett, romlóhibától ( baktériumos rothadás) mentes, 100 % – ban piros színű kell, hogy legyen.
Az első szedés során azokon a bakhátakon ahol csak egy 5 l/h vízkapacitású csepegtető szalagot alkalmaztam 3,03 kg/m2 paprikát szedtem. Azokon a bakhátakon ahol két 5 l/h vízkapacitású csepegtető szalagot helyeztem el 3,50 kg/m2 paprikát szedtem összesen és azokon a bakhátakon ahol egy 10 l/h vízkapacitású csepegtető szalagot helyeztem el szintén 3,50 kg/m2 termésátlagot értem el. A leszedett termések osztályozás utáni arányát az 1. ábra szemlélteti.
A második szedés alkalmával ahol egy 5 l/h vízkapacitású csepegtető szalagot használtam 0,65 kg/m2 termésátlagot kaptam. Ahol két 5 l/h vízkapacitású csepegtető szalagot alkalmaztam ott 0,73 kg/m2 paprikát szedtem. Ahol egy 10 l/h vízkapacitású csepegtető szalagot használtam szintén 0,73 kg/m2 termésmennyiséget számoltam. A második szedés során leszedett paprika termések osztályozás utáni terméstömeg adatait a 2. ábra mutatja be.
A 3. ábra a két szedés során leszedett termésmennyiségeket mutatja kezelésenként négyzetméterre számolva.
A csepegtető szalag anyagköltsége hektáronként (1. táblázat) a legdrágább amikor 2 x 5 l/h vízkapacitású szalagot használunk.
1. táblázat: A kísérleti területen felhasznált csepegtető szalag költsége (Sors, 2018)
2. táblázat: Kápia típusú paprika szabadföldi termesztés költsége, fekete fóliás talajtakarással és csepegtető öntözéssel (Sors, 2017)
A kápia típusú paprika szabadföldi termesztésében a termésmennyiség kiszámíthatósága és az előállított áru egyöntetűsége napjainkban alapkövetelmény. Az intenzív technológiai elemek magas beruházási költséggel járnak ezért nem mellékes a megvalósított árbevétel nagysága és biztonságos elérése.
A 2. táblázat egyik fontos tétele az öntözés üzemi költsége, melyet elektromos vízszivattyúval kombinált szolár generátor használatával lehet csökkenteni, valamint az egyszer használatos öntözőszalag költségének csökkentésével. Ez utóbbi igazolására elvégzett kísérletem eredményei azt mutatták, hogy míg az öntöző szalag vízkapacitása igen, az öntöző szalagok száma a fekete fóliával takart bakhátakon nem befolyásolja a paprika termésmennyiségét. A fólia takarás egyenletes vízeloszlást eredményez teljes szélességben a bakhátakon, ezért nem jut kifejezésre a sorok mellé helyezett csepegtető szalag hatása a bakhátközépre helyezett szalaggal szemben. Figyelembe kell azonban azt venni, hogy 2018-ban, a kísérlet évében kedvező éghajlati viszonyok és csapadék eloszlás uralkodott ami nagyban befolyásolta a növények kiegyensúlyozott növekedését. Érdemes volna a kísérletet folytatni, hogy kiderüljön vajon szélsőséges időjárási viszonyok mellett hasonló eredményeket kapnánk-e. Az elérhető termésmennyiséget figyelembe véve, a 10 l/h vízkapacitású csepegtető szalag alkalmazása biztosít megfelelő terméshozamot és minőséget. A kísérleti területen nem volt szignifikáns különbség a csepegtető csövek száma között. Vagyis a terméshozamra nem volt kihatással, hogy az óránkénti 10 liter vízmennyiséget egy 10 l/h vízadagú szalaggal vagy 2 x 5 l/h csepegtető szalaggal juttatom ki, csak a paprika önköltségi árát növeltem meg a 2 x 5 l/h csepegtető szalag használatával.
Sors Olívia, kertészmérnök MSc hallgató
Dr. Kappel Noémi, docens
SZIE Zöldség-és Gombatermesztési Tanszék
