Kategória: Piac és ökonómia

Árak kommentár nélkül – MEGGY

Az aktuális Budapesti Nagybani Piaci árakat az alábbi linken találja: https://fruitveb.hu/kinalati-arak-budapesti-nagybani-piacon/ Felhívjuk a figyelmet, hogy a rovatban bemutatott ábrák és táblázatok különböző nemzeti és nemzetközi statisztikai adatbázisok alapján készülnek. Az egyes szervezetek különböző forrásból, eltérő módszertannal, más nomenklatúrát alkalmazva gyűjtik össze és dolgozzák fel az adatokat. Az adatbázisok sokszínűsége miatt fennáll a lehetősége, hogy akár jelentős […]

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

A vetőmagpiac szabályozása

A vetőmag-szabályozás teljes-körű kialakulásának nagy lökést adtak a II. világháborút követő évek élelmiszerhiányának felszámolását célzó mezőgazdasági termelés stratégiai kezdeményezései. Hazánkban 1958-ban törvényerejű rendelet jelent meg a vetőmag forgalomba hozatalának szabályozására és az EU, (korábban EGK) vetőmag alap-jogszabályai is mind 1960-ban keletkeztek. Magyarországon hosszú évtizedeket kellett várni az első vetőmagtörvény kiadására, melyre 1996-ban került sor.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

A hazai zöldség-gyümölcs ágazat helyzete és fejlődési tendenciái

A kertészeti ágazatok 260-270 ezer hektárt foglalnak el a hazai mezőgazdasági területekből, ami a mezőgazdaságilag művelt terület 5,0%-a, de 350 milliárd Ft körüli termelési értékükkel már a mezőgazdaság termelési értékének 13-15%-át adják. Ebből következik, hogy a szántóföldi növénytermesztésnél jóval intenzívebb kultúrákról van szó, egységnyi területen nagyobb termelési érték előállítására képesek: a növénytermesztés 250-280 ezer Ft/ha produktumával szemben itt – országos átlagban – hozzávetőlegesen 1,3-1,4 millió Ft/ha értéktermelésről beszélhetünk, mely az egyes kultúrák között természetesen nagyon jelentős szórást mutat.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

A gyümölcstermelők és vevőkapcsolataik minőségének feltárása (2. rész)

Az üzleti kapcsolatokban az eredményes együttműködések alapja az egymásba vetett kölcsönös bizalom és annak felismerése, hogy együtt sokkal nagyobb előnyökre képesek szert tenni, mint amelyet önállóan érnének el. De hogy ez mennyire valósul meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gyümölcstermelői és azok vevői között, erre kerestem a választ a tanulmányom során. A kétrészes cikksorozat második részében részletesebben olvashatunk a termelők kapcsolatainak megítéléséről a legfontosabb vevőkapcsolatokra vonatkozóan.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

A gyümölcstermelők és vevőkapcsolataik minőségének feltárása (1. rész)

A gazelláknál megfigyelhető, hogy ha a csorda egyik tagja veszélyt érez, és megiramodik, a csapat összes tagja követi őt akkor is, ha látják a veszély forrását, és akkor is, ha nem. Tudják, hogy ha egyikük fenyegetve érzi magát, az mindannyiukra vonatkozik. A természetben nap mint nap ez az összefogás és bizalom a csorda tagjainak életben maradásának záloga, amelyet ösztönösen tud minden egyes egyed. Nincs ez másképp az üzleti kapcsolatokban sem, ahol az eredményes együttműködések alapja az egymásba vetett kölcsönös bizalom, és annak felismerése, hogy együtt sokkal nagyobb előnyökre képesek szert tenni, mint amelyet önállóan érnének el. De hogy ez mennyire valósul meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gyümölcstermelői és azok vevői között, erre kerestem a választ a tanulmányom során.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

Az étkezési almatermesztés gazdaságossága (1. rész)

Az étkezési almatermesztésünkre is jellemző, ami minden más gyümölcs- vagy agrárágazatunkra is, hogy egyre élesedő versenyben kell helytállni az európai piacon. Ilyen versenykörnyezetben nagy szerepe van a termelés hatékonyságának, értve alatta elsősorban a termelés jövedelmezőségét és jövedelemtermelő képességét. Jelen elemzésünkben ezzel foglalkozunk úgy, hogy a gazdálkodás költség-jövedelem viszonyait két jellemző – intenzív és szuperintenzív – ültetvénytípuson vezetjük keresztül.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

A magyar almaágazat számokban

Magyarország almatermése egy átlagos évben 600 ezer tonna (tízéves átlagtermés: 586 ezer tonna), de az elmúlt 15 évben a 214 és 920 ezer tonna között ingadozott (1. ábra). Ezek a szélsőértékek felhívják a figyelmet a nagyon rossz termésbiztonságra, ami az egyik alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

FruitVeB Bulletin – Bevezetés (1. rész)

Elkészült a hazai zöldség-gyümölcs ágazat 2018. évi teljesítményét összegző és értékelő bulletinje!

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács már több int 20 éve minden évben összefoglalja és értékeli a hazai zöldség-gyümölcs kertészeti és feldolgozóipari szektor előző évi teljesítményét.

A sokéves hagyományon némileg változtatva a modern kor elvárásainak megfelelve az évértékelő bulletin az idei évtől a FruitVeB Magazin részeként elektronikus formában két részletben jelenik majd meg.

Az alábbiakban olvasható a 2018. évi értékelő bulletin bevezetője, míg a következő két hétben előbb a zöldség-, majd a gyümölcs ágazat fajonkénti évértékelője jelenik meg.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.
Betöltés...