Kategória: Gyümölcstermesztés

A kabakosok vízigénye és öntözése

A kabakosok családjába tartozó zöldségfajok szinte mindegyike nagy vízigénnyel jellemezhető, kivéve a sütőtököt, melyet még a mai viszonyok között is termesztenek öntözés nélkül. Általánosságban elmondható, hogy a többi fajt csak öntözött körülmények között lehet sikeresen termeszteni. Az uborka a víz iránt az egyik legérzékenyebb növényünk, vízfelhasználása nagy.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

Versenyképes diótermesztés vs. precíziós gazdálkodás

A hazai gyümölcságazat az elmúlt 20 évben fajtól függően döntően csökkenő vagy stagnáló termelési tendenciákat írt le. A hazai – egyre inkább romló – klimatikus adottságokat legkevésbé toleráló és/vagy a legnagyobb tőke- és munkaerő-igényű fajok (málna, szeder, egres, fekete ribiszke) termesztése gyakorlatilag megszűnt.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

Ez az eljárás megoldja az uborka-dilemmát

Az Apeel nevű cég új eljárása mind a zöldségeket, mind a gyümölcsöket egy folyékony, egybefüggő felülettel vonja be, – ahelyett, hogy fóliába csomagolná őket – aminek következtében a tárolhatóságuk megháromszorozódik. A módszer alkalmazása azonban valószínűleg akadályokba ütközik majd a felhasználók körében.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

Árak kommentár nélkül – MEGGY

Az aktuális Budapesti Nagybani Piaci árakat az alábbi linken találja: https://fruitveb.hu/kinalati-arak-budapesti-nagybani-piacon/ Felhívjuk a figyelmet, hogy a rovatban bemutatott ábrák és táblázatok különböző nemzeti és nemzetközi statisztikai adatbázisok alapján készülnek. Az egyes szervezetek különböző forrásból, eltérő módszertannal, más nomenklatúrát alkalmazva gyűjtik össze és dolgozzák fel az adatokat. Az adatbázisok sokszínűsége miatt fennáll a lehetősége, hogy akár jelentős […]

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

A hazai zöldség-gyümölcs ágazat helyzete és fejlődési tendenciái

A kertészeti ágazatok 260-270 ezer hektárt foglalnak el a hazai mezőgazdasági területekből, ami a mezőgazdaságilag művelt terület 5,0%-a, de 350 milliárd Ft körüli termelési értékükkel már a mezőgazdaság termelési értékének 13-15%-át adják. Ebből következik, hogy a szántóföldi növénytermesztésnél jóval intenzívebb kultúrákról van szó, egységnyi területen nagyobb termelési érték előállítására képesek: a növénytermesztés 250-280 ezer Ft/ha produktumával szemben itt – országos átlagban – hozzávetőlegesen 1,3-1,4 millió Ft/ha értéktermelésről beszélhetünk, mely az egyes kultúrák között természetesen nagyon jelentős szórást mutat.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

Új kihívások előtt a cseresznyetermelők

Az európai cseresznyetermesztés az utóbbi években sokat változott. Az ültetvények egyre intenzívebbek, a termelési költségek (növényvédelem, metszés, szüret stb.) racionalizálása létfontosságú az ültetvény fennmaradásához, a piac pedig egyre szigorúbb minőségi elvárások elé állítja a gazdákat. A kívánt követelmények teljesítése érdekében a modern technika és termesztéstechnológia számos újdonságot kínál: új alanyok, új koronaformák és művelési rendszerek, támrendszer, programozható öntözés és tápoldatozás, az ültetvény felett fólia- és jéghálóborítás. Ezek alkalmazásának azonban határt szab, hogy a gazda tudja-e finanszírozni a beruházást, ill. mikor térül meg.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

Meggy: 2019-es világpiaci kitekintés

Hazánk a ’60-as évektől napjainkig a világ nyolc legnagyobb meggytermelő országa között szerepel, jelenleg Lengyelország után az EU második legnagyobb meggytermelője, azaz jelentős hatással van az EU piacára. A tanulmányban idegennyelvű forrásokból származó cikkek összefoglalását olvashatja a legjelentősebb meggytermelő országok 2019-es piaci helyzetről, azok összefüggéseiről, okairól.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

A cseresznye és a meggy fajtahasználatának irányvonalai

A világ cseresznyetermesztésének bővülése még napjainkban sem olyan mértékű, mint amilyen igény van a gyümölcse iránt. Korai, május végén kezdődő érésének köszönhetően a gyümölcsfélék közül konkurenciát egyedül csak a szamóca jelent számára. Primőr jellegéből adódóan korán, magas bevételt biztosíthat, emellett pedig a gyümölcs is rövidebb ideig van kitéve a környezeti kockázatoknak. Mindezek eredményeként a cseresznye jelenleg az egyik legjobban és legmagasabb áron értékesíthető gyümölcsfajnak tekinthető mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

Az étkezési almatermesztés gazdaságossága (1. rész)

Az étkezési almatermesztésünkre is jellemző, ami minden más gyümölcs- vagy agrárágazatunkra is, hogy egyre élesedő versenyben kell helytállni az európai piacon. Ilyen versenykörnyezetben nagy szerepe van a termelés hatékonyságának, értve alatta elsősorban a termelés jövedelmezőségét és jövedelemtermelő képességét. Jelen elemzésünkben ezzel foglalkozunk úgy, hogy a gazdálkodás költség-jövedelem viszonyait két jellemző – intenzív és szuperintenzív – ültetvénytípuson vezetjük keresztül.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

A magyar almaágazat számokban

Magyarország almatermése egy átlagos évben 600 ezer tonna (tízéves átlagtermés: 586 ezer tonna), de az elmúlt 15 évben a 214 és 920 ezer tonna között ingadozott (1. ábra). Ezek a szélsőértékek felhívják a figyelmet a nagyon rossz termésbiztonságra, ami az egyik alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

FruitVeB Bulletin – Bevezetés (1. rész)

Elkészült a hazai zöldség-gyümölcs ágazat 2018. évi teljesítményét összegző és értékelő bulletinje!

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács már több int 20 éve minden évben összefoglalja és értékeli a hazai zöldség-gyümölcs kertészeti és feldolgozóipari szektor előző évi teljesítményét.

A sokéves hagyományon némileg változtatva a modern kor elvárásainak megfelelve az évértékelő bulletin az idei évtől a FruitVeB Magazin részeként elektronikus formában két részletben jelenik majd meg.

Az alábbiakban olvasható a 2018. évi értékelő bulletin bevezetője, míg a következő két hétben előbb a zöldség-, majd a gyümölcs ágazat fajonkénti évértékelője jelenik meg.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.

A fejlődés lehetőségei szilva alanyhasználatunkban (1. rész)

A magyar szilvatermesztésben kisebb-nagyobb fellendülést az elmúlt fél évszázadban csak a külföldi fajták innovációja hozott. Az 1980-as években a sarka toleráns csacsaki fajták adtak lendületet, az elmúlt évtizedekben pedig a német (HARTMANN fajtasorozata, JACOBS fajtái) fajták behozatala jelentette a modernizációt.

A tartalmat csak aktív előfizetéssel lehet elolvasni.
Betöltés...