Kategória: Gyümölcstermesztés

A kabakosok vízigénye és öntözése

A kabakosok családjába tartozó zöldségfajok szinte mindegyike nagy vízigénnyel jellemezhető, kivéve a sütőtököt, melyet még a mai viszonyok között is termesztenek öntözés nélkül. Általánosságban elmondható, hogy a többi fajt csak öntözött körülmények között lehet sikeresen termeszteni. Az uborka a víz iránt az egyik legérzékenyebb növényünk, vízfelhasználása nagy.

Versenyképes diótermesztés vs. precíziós gazdálkodás

A hazai gyümölcságazat az elmúlt 20 évben fajtól függően döntően csökkenő vagy stagnáló termelési tendenciákat írt le. A hazai – egyre inkább romló – klimatikus adottságokat legkevésbé toleráló és/vagy a legnagyobb tőke- és munkaerő-igényű fajok (málna, szeder, egres, fekete ribiszke) termesztése gyakorlatilag megszűnt.

A hazai zöldség-gyümölcs ágazat helyzete és fejlődési tendenciái

A kertészeti ágazatok 260-270 ezer hektárt foglalnak el a hazai mezőgazdasági területekből, ami a mezőgazdaságilag művelt terület 5,0%-a, de 350 milliárd Ft körüli termelési értékükkel már a mezőgazdaság termelési értékének 13-15%-át adják. Ebből következik, hogy a szántóföldi növénytermesztésnél jóval intenzívebb kultúrákról van szó, egységnyi területen nagyobb termelési érték előállítására képesek: a növénytermesztés 250-280 ezer Ft/ha produktumával szemben itt – országos átlagban – hozzávetőlegesen 1,3-1,4 millió Ft/ha értéktermelésről beszélhetünk, mely az egyes kultúrák között természetesen nagyon jelentős szórást mutat.

Új kihívások előtt a cseresznyetermelők

Az európai cseresznyetermesztés az utóbbi években sokat változott. Az ültetvények egyre intenzívebbek, a termelési költségek (növényvédelem, metszés, szüret stb.) racionalizálása létfontosságú az ültetvény fennmaradásához, a piac pedig egyre szigorúbb minőségi elvárások elé állítja a gazdákat. A kívánt követelmények teljesítése érdekében a modern technika és termesztéstechnológia számos újdonságot kínál: új alanyok, új koronaformák és művelési rendszerek, támrendszer, programozható öntözés és tápoldatozás, az ültetvény felett fólia- és jéghálóborítás. Ezek alkalmazásának azonban határt szab, hogy a gazda tudja-e finanszírozni a beruházást, ill. mikor térül meg.

Meggy: 2019-es világpiaci kitekintés

Hazánk a ’60-as évektől napjainkig a világ nyolc legnagyobb meggytermelő országa között szerepel, jelenleg Lengyelország után az EU második legnagyobb meggytermelője, azaz jelentős hatással van az EU piacára. A tanulmányban idegennyelvű forrásokból származó cikkek összefoglalását olvashatja a legjelentősebb meggytermelő országok 2019-es piaci helyzetről, azok összefüggéseiről, okairól.

A cseresznye és a meggy fajtahasználatának irányvonalai

A világ cseresznyetermesztésének bővülése még napjainkban sem olyan mértékű, mint amilyen igény van a gyümölcse iránt. Korai, május végén kezdődő érésének köszönhetően a gyümölcsfélék közül konkurenciát egyedül csak a szamóca jelent számára. Primőr jellegéből adódóan korán, magas bevételt biztosíthat, emellett pedig a gyümölcs is rövidebb ideig van kitéve a környezeti kockázatoknak. Mindezek eredményeként a cseresznye jelenleg az egyik legjobban és legmagasabb áron értékesíthető gyümölcsfajnak tekinthető mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon.

Az étkezési almatermesztés gazdaságossága (1. rész)

Az étkezési almatermesztésünkre is jellemző, ami minden más gyümölcs- vagy agrárágazatunkra is, hogy egyre élesedő versenyben kell helytállni az európai piacon. Ilyen versenykörnyezetben nagy szerepe van a termelés hatékonyságának, értve alatta elsősorban a termelés jövedelmezőségét és jövedelemtermelő képességét. Jelen elemzésünkben ezzel foglalkozunk úgy, hogy a gazdálkodás költség-jövedelem viszonyait két jellemző – intenzív és szuperintenzív – ültetvénytípuson vezetjük keresztül.

A magyar almaágazat számokban

Magyarország almatermése egy átlagos évben 600 ezer tonna (tízéves átlagtermés: 586 ezer tonna), de az elmúlt 15 évben a 214 és 920 ezer tonna között ingadozott (1. ábra). Ezek a szélsőértékek felhívják a figyelmet a nagyon rossz termésbiztonságra, ami az egyik alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának.

FruitVeB Bulletin – Bevezetés (1. rész)

Elkészült a hazai zöldség-gyümölcs ágazat 2018. évi teljesítményét összegző és értékelő bulletinje!

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács már több int 20 éve minden évben összefoglalja és értékeli a hazai zöldség-gyümölcs kertészeti és feldolgozóipari szektor előző évi teljesítményét.

A sokéves hagyományon némileg változtatva a modern kor elvárásainak megfelelve az évértékelő bulletin az idei évtől a FruitVeB Magazin részeként elektronikus formában két részletben jelenik majd meg.

Az alábbiakban olvasható a 2018. évi értékelő bulletin bevezetője, míg a következő két hétben előbb a zöldség-, majd a gyümölcs ágazat fajonkénti évértékelője jelenik meg.

Betöltés...