A balkonládás termesztés mára nemcsak a városi kertészkedés sajátja, a családi házak körül éppúgy jelentősnek mondható a konténerben való termelés, mint a teraszokon, erkélyeken való növénynevelés. Mégis a közeghasználat során elsősorban a kis- és nagyvárosokban élők jelentik a nagyobb felvevőpiacot. Ez egy mindig változó, de jelentős számú vevőkör, akik már kora tavasztól késő őszig folyamatosan igénylik a termesztéshez szükséges inputanyagokat, így a közegek helyes ismerete és a fejlesztési célok meghatározása aktuális lehet az év bármely szakaszában.
A földkeverékek (illetve közegek) alapját képező, nagy mennyiségben jelen lévő anyagok (pl. kerti földek, komposztok, tőzegek) sok kritériumnak kell, hogy megfeleljenek. Ezek közül a közegek porozitása, kötöttsége, vízkapacitása és szerkezet-tartóssága rendkívül meghatározók. Azonban e fizikai tulajdonságok mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a tápanyag tartalmukat sem. A legjobb tulajdonságokkal rendelkező alapanyagok azonban drágábbak, mivel a keverékek összetevői közt olyanok is szerepelhetnek, melyek hazánkban nem, vagy nehezen elérhetőek.
Tőzeg típusai
A közegek alapját általában valamilyen tőzeg biztosítja, mely származását tekintve alapvetően kétféle lehet: síkláp vagy felláp tőzeg.
A síkláp tőzeg általában olcsóbb, hazánkban is elérhető, tápanyagban és szerves anyagban gazdagabb, azonban a szerkezettartóssága nem megfelelő. A felláp tőzegek hazánkban nem kitermelhetők, ezért belőlük exportra szorulunk, így ez az alapanyag drágább. A tápanyagtartalma alacsony, ugyanakkor szerkezettartó képessége megfelelőbb.
A tőzeg helyettesítésére utóbbi időben a kókuszrostot kezdték el alkalmazni, ám ez a megújuló hulladékanyag nem hazánkban jön létre, így a szállítási költségek az alapanyagárban jelentkeznek. A szerkezettartóssága kiváló, megfelelő pH és sótartalom beállítását követően kertészeti célra alkalmazható, teljesen lebomló közeganyag.
Kertészeti talajok
A kertészeti talajok alapanyagként való használatakor pH-juk mellett azok agyagfrakciója lesz meghatározó, mivel ez utóbbi a végtermék kötöttségét befolyásolja, ugyanakkor a talajok porózusságára is hatással lesz, végső soron pedig a víztartó-képességre. A túl nagy agyagmennyiség egy közegben ugyan pozitívan befolyásolná a víztartó-képességet, ugyanakkor a betömörödés veszélye is jobban fennáll. A túl porózus közegek pedig a vízfelvételre lesznek negatív hatással, ezek általában könnyen eliszapolódnak, és a szerkezetük sem elég tartós.
Az agyagos kerti földeket (számos esetben réti jellegű talajok) komposzttal helyettesítik, ám a komposztok alapanyagául alkalmazott szerves hulladékanyagok befolyással lesznek a pH-ra, illetve extrém esetben akár komoly gyommag-, vagy nehézfém-tartalommal is rendelkeznek. Összességében a kizárólag olcsó alapanyagokból összeállított termékek ára ugyan alacsonyabb lesz, de a minőségük sokszor silány árut takar.
Az utóbbi időben az adalékanyagok közül azok terjedtek el jobban, melyek tápanyagban dúsítják a közeget (pl. növényi eredetű vagy istállótrágya komposztok kerülnek az alapanyaghoz), illetve a közeg fizikai tulajdonságát javítják. Utóbbihoz kapcsolódóan a víztartó-képességet fokozó adalékok egyik típusát vizsgálta a Florasca Környezetgazdálkodási Kft, a Szent István Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési, illetve a Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszéke közös munkájában. A kísérletekben többek között paradicsom, fejes saláta, illetve csüngő petúnia szerepelt.
A vizsgálat körülményei és eredmények a zöldségtermesztésben
A kiskereskedelemben kapható, dísznövények ültetésére ajánlott földkeverékek gyakori hibája a tömörödés, különösen az első öntözés után. Két öntözés között egyesek könnyen kiszáradnak, majd nehezen nedvesednek újra. Mindkét problémára kínál megoldást a kísérletek eredményéül létrehozott két új termék, melyek egy új, finn fejlesztésű adalék anyagot, az ún. BRT Evergreen-t tartalmazzák. A BRT Evergreen könnyű, fehér por, mely tömege 90%-ának megfelelő vizet és benne oldott tápanyagokat képes megkötni, majd a növényeknek továbbadni, ezért az öntözés gyakorisága csökkenthető. A BRT tartalmú földkeverék kissé szürkés színű, laza állagú, gazdag nitrogénben és foszforban, mely a kísérletek során 10%, 20% és 30%-os koncentrációban volt jelen a Florasca bio-marhatrágyaföld mellett.
Zöldségtermesztésben a palántaneveléskor a kelési intenzitás eredményeinél tapasztaltuk, hogy mindkét növénynél gyorsabb volt a kelés ott, ahol magasabb (20%, vagy 30%) volt a BRT Evergreen a közegben. A növények magasabbá váltak az adalékanyag 20%, vagy 30%-os koncentrációja esetén (főleg paradicsompalántáknál, lásd: 1. kép), emellett a levelek erőteljesebben zöldek voltak (2. kép) és ezzel párhuzamosan a SPAD-ban mért klorofill-tartalom értékek is megnőttek.
1. kép: Balkonparadicsom a különféle közegkeverékekben
(forrás: Pap Zoltán)
2. kép: Fejes saláta palánták levélszíne a fejlesztett közegen termesztve
(forrás: Pap Zoltán)
A termések beltartalma esetében általában komoly eltéréseket nem tapasztaltunk, ugyanakkor a cukortartalomnál mindkét közegnél a BRT Evergreen 20%-os koncentráció adta a legmagasabb értéket, és a sav-cukor arány tekintetében is e kezeléseknél kaptuk a magasabb arányszámokat (vagyis e kezelés paradicsomjai voltak a legédesebb ízűek).
Összességében tekintve a növények termesztésekor a Florasca közeg és a BRT Evergreen használata semmilyen negatív hatással nem járt, ugyanakkor kiemelendő, hogy a fejes saláta fejméretének enyhe növekedése (3. kép) és a paradicsom termések cukortartalmának emelkedése mutatja a közegek termesztésre gyakorolt jó tulajdonságát.
3. kép: Fejes saláta a kísérlet felszámolásakor
(forrás: Pap Zoltán)
Emellett kizárólag palánták előállításakor számíthatunk az optimális kelési arányra, és a gyorsabb csírázásra. További pozitív hatás volt, hogy a növények foszforfelvétele is hatékonyabbá vált, mely a jobb begyökerezést teszi lehetővé, de a megfelelő nitrogéngazdálkodáshoz is elengedhetetlen (utóbbit jól mutatta a magasabb színanyag-tartalom mindkét zöldségnövény palántáinál).
A vizsgálat körülményei és eredmények a dísznövény-termesztésben
A dísznövény-vizsgálathoz az egyik legnépszerűbb balkonnövényt, a csüngő petúnia Sweetunia Hot Pink Touch fajtáját választottuk. Kontrollnak az Oázis Kertészeti Kft saját földkeverékét, az általános virágföldet használtuk, amelybe a fenti arányokban szintén kevertünk BRT Evergreen-t. Az adalékot nem tartalmazó virágföldeket tekintettük kontrollnak. A BRT Evergreen vízszolgáltató hatását egy szintén kereskedelemben kapható termékkel, a Kwizda által forgalmazott DCM Aquaperla® adalékkal teszteltük. Az Aquaperla szintén víztartó és –szolgáltató adalék, mely a gyártó szerint saját súlyának 5-600-szorosát képes felvenni vízből, majd a növényeknek leadni. Ebből a termékből a gyártó által ajánlott 2 g/l mennyiséget adtuk a földkeverékekhez. Minden kezeléshez 30-30 db petúnia gyökeres dugványt ültettünk be 12 cm átmérőjű cserepekbe, majd üvegházban neveltük eladható méretű, bokros, virágos állapotig (4. kép).
4. kép: Virágzó petúnia állomány a különféle közegkeverékekben
(forrás: Tillyné Mándy Andrea)
A BRT adalékanyagot 30%-os mennyiségben keverve szignifikánsan pozitív hatású volt a növények átmérőjére és a kialakult bimbószámra. A petúnia virágszáma a 10%-os és 30%-os koncentráció esetében ugrott meg jelentősen, illetve az adalékanyag alkalmazása a virág méretében nem okozott statisztikailag igazolható eltérést egyik kezelés esetében sem, az átlag értékek 4,94 és 5,01 cm között változtak. Az 5. képen 20%-os BRT dózisú táptalajban nevelt virágzó növények láthatók.
5. kép: Virágzó növények a 20%-os BRT dózis esetén
(forrás: Tillyné Mándy Andrea)
A zöldség és dísznövényes kísérleti területeken némileg eltérő végeredmények születtek, ugyanis az adalékanyagban található tápelemek nem ugyanolyan mértékben változtatták meg a növények fejlődését, ugyanakkor elmondható, hogy a BRT Evergreen növelésével a legtöbb paraméternél pozitívan befolyásoltuk az eredményeket, illetve negatív változással ezeknél az eseteknél nem találkoztunk.
Összefoglalás
A balkonládás termesztés egyik előnye, hogy a növények karnyújtásnyira vannak a termesztőtől, ugyanakkor ezekkel az adalékanyagokkal elkerülhető a több napos távollétek esetén kialakuló száraz időszakok okozta vízhiányos állapot, a növények pedig nem csak könnyebben túlélnek, de az adalékanyagban található tápelemek révén jobban is fejlődhetnek.
Dr. Pap Zoltán adjunktus, SZIE Zöldség-és Gombatermesztési tanszék
Tillyné dr. Mándy Andrea, docens, SZIE Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék
