Rázógépekkel a hatékonyabb betakarítás érdekében. Intenzív és hagyományos almaültetvényekben is egyaránt használható alma rázógépekkel gazdaságosabb a léalma betakarítása
Az ipari alma különböző betakarítási formáinak üzemgazdasági értékelése
Dancs Ákos
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Falugazdász
Bevezetés
Magyarország gyümölcstermesztésének legjelentősebb ágazata az alma. Az összes gyümölcstermésnek 60%-át adja. Jelenleg 35 ezer hektáron, évente 400-600 ezer tonna almát állítunk elő. Kedvezőtlen a helyzet abban a tekintetben, hogy a két fő felhasználási forma (frisspiaci, ipari) közül az ipari alma termelés felé billent a mérleg nyelve. Léüzemekbe kerül a megtermelt alma 70-80%-a. (APÁTI, 2010)
Az ipari almát szoktuk hétköznapi nevén léalmának nevezni, ez a megnevezés a gyengébb minőségű, éppen ezért ipari felhasználásra szánt almára használjuk. Ebből az almából készül az almalé, sűrítmény, cider, almaecet. Hiába gyengébb az egyik minősége a másikénál, azért van egy-két fontos kritérium, aminek meg kell felelni. Ilyen az eltarthatótság, ne legyen rothadt, foltos, vagy éppen túl apró. Pozitív tulajdonsága, ha magas a cukor- és a savtaralma. Alapvető különbség, hogy az ipari almát valamely feldolgozási irányba értékesítik, míg az étkezési almát étkezési piacra szánják. Fontos megjegyezni, hogy léteznek ipari célültetvények, melyek az ipar számára termelnek, és létezik ipari minőségű alma, mely nem feltétlen feldolgozási célra készül, csak minőségileg étkezési piacra nem lesz elégséges. Étkezési ültetvényen keletkezik, keletkezhet léalma, illetve az elhanyagolt, öreg ültetvényekről is szednek étkezési piacra értékesítendő almát. (GONDA – APÁTI, 2012)
Költségtakarékosság szempontjából is fontos különbség az ipari és az étkezési alma között, hogy az ipari almaültetvények esetében nem alkalmaznak támrendszert és öntözőrendszert, így beruházási költsége jóval alacsonyabb.
Nagyobb szaktudás szükséges az étkezési ültetvényhez, különös tekintettel a metszésre, a növényvédelemre és a tápanyagutánpótlásra. A szaktudás mellett az időjárás elleni védekezés is kiemelkedő jelentőségű az étkezési ültetvényekben a megfelelő minőség elérése érdekében, míg az ipari alma esetében ez nem fontos, hiszen a küllemi sérülések nem rontják az ipari minőséget.
A következő összevethető eltérés a szedési módban mutatkozik meg. Az ipari almát rázzák, az étkezési almát pedig kézzel szedik a fáról, mely egyértelműen a jelentős minőségbeli különbséget magyarázza. Az elemzésem középpontjában az ipari almaültetvények betakarítása áll.
A vizsgálat körülményei
A vizsgálat célja egy költség-elemzés egy ipari alma termesztés betakarításának modellezésével. Jelen elemzés három gazdaság adatain alapul, háromféle betakarítás során, különböző hozamszintek mellett (alacsony – 10 t/ha, átlagos – 35 t/ha és magas – 65 t/ha). A hozamok 4 év átlagában vannak kifejezve, míg a ráfordítás oldal egy átlagos évre, amikor nincs semmilyen kiugró időjárási esemény. A gépi munkáknak az ára egy hektárra került feltűntetve. A kézi munkavégzésre a térségre jellemző 700 forintos bruttó órabért határoztam meg.
Mind a három vizsgált gazdaság ipari alma termesztésével foglalkozik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A gazdaságok talajtípusára jellemző a folyóvizek elöntése során képződő öntéstalaj, mivel mindegyik ültetvény a Tisza folyó mentén található. A talaj 20-26 aranykorona érték között mozog. A talajok kötöttsége laza, kémhatása pedig ezeken a területeken savanyú. Közös tulajdonságként sorolható fel továbbá a támrendszer és öntözőberendezés nélküli almatermesztés.
Betakarítási módok bemutatása
Kézi betakarítás
A kézi rázás egy speciálisan, akácfából elkészített kampós almafa rázó karóval zajlik, melynek átmérője körülbelül 3-4 cm és változó hosszúságú a fák méretei miatt. Ennek az eszköznek a segítségével az adott fa ágaiba beleakasztva történik a rázás kézi erővel, majd a földről kézi erővel történik a az alma felszedése.
Kézi betakarítás házilag készített almafa rázó szerkezettel
Ezesetben házilag készített almafa rázóval (1. ábra) történik a rázás, a szedést továbbra is kézi munkaerő oldja meg. Működése nagyon egyszerű, egy ember a traktorból kezeli a rázó szerkezetet, a másik ember rakja fáról-fára a kampót, mely egy excenteres szerkezet révén rázza a fát. Fiatalabb fáknál nem ajánlott a használata, mivel kirázhatja a fát a földből.
1. ábra: Saját készítésű almafa rázó szerkezet
Forrás: Saját készítésű kép
Kézi betakarítás gyári almafa rázó szerkezettel
Az elemzéshez egy Alfa-Radiál (2. ábra) típusú léalma rázó gépet választottam. Működése ennek a szerkezetnek is egyszerű. A traktoros megáll a traktorral a fa mellett, kiszáll a traktorból és kitolja a rudazatot a fáig, aztán összeszorítja a rudazat végén lévő két lappal a fa törzsét, ezek után pedig már kezdheti is a rázást a szerkezet. Természetesen itt is kézzel történik meg az alma felszedése a földről.
2. ábra: Alfa-Radiál léalma rázó gép
Forrás: Alfa-Radiál honlap
A különböző betakarítási formáinak üzemgazdasági értékelése léalma ültetvényekben
A 1. táblázat szemlélteti a kézi betakarítást, ahol a rázás és a szedés is kézzel történik. Számos helyen alkalmazzák még ezt a módszert, mivel ez a kampós almafa rázó karó nem kerül nagy összegbe, de hátránya, hogy sok embert igényel és lassú a munkavégzés. Kézi rázásnál a felhasznált gépi munkába csak az alábbi műveletek tartoznak bele: a big-bag zsákok kihordása az ültetvény egyik végébe, illetve felrakodása a pótkocsira. Sajnálatos módon kijelenthetjük, hogy ebben a térségben egyre nagyobb problémát jelent a kézi munkaerő hiánya. Nincs meg a megfelelő mennyiségű és minőségű emberi munkaerő az idénymunkákra. Az ágazat ilyen téren kiszolgáltatott helyzetben van, de az ágazat pozitívumaként mondanám el, hogy az ipari alma ágazat viszonylag jól gépesíthető (különös tekintettel a betakarításra), megfelelő eszközök meglétével minimalizálni lehet a kézi munkaerő szükségletét.
1. táblázat: Kézi betakarítás
Forrás: Saját számítás
A 2. táblázat mutatja be azt a betakarítási módot, amelyben a kézi betakarítást kiegészíti a gépi rázás. Láthatjuk, hogy ezzel a módszerrel dolgozva kevesebb ember szükséges mind a 10, 35, 60 tonna hozam betakarításához. A szedési teljesítmény ezzel a módszerrel magasabb a kézi betakarításhoz képest. A szükséges összes munkaóra is alacsonyabb, így kevesebb lesz a személyi jellegű költségünk. A felhasznált gépi óra és a gépköltség növekedni fog az almafa rázó miatt. A gépköltségbe szintén beletartozik a big-bag zsákok kihordása és felpakolása a pótkocsira, illetve ezeken a műveleteken felül még végig kell haladnia a traktornak az ültetvényen minden fát lerázva. A két táblázat betakarítási költsége jól szemlélteti az almafa rázóval történő betakarítás hatékonyságát.
2. táblázat: Kézi betakarítás saját készítésű almafa rázóval
Forrás: Saját számítás
A 3. táblázat a gyári almafa rázó szerkezettel történő betakarítást szemlélteti. A gyári almafa rázó szerkezetnél elég csak egy ember a működtetéséhez. A szedési teljesítmény ennél a módszernél a legjobb, illetve az egy hektárra jutó szükséges összes munkaóra itt a legkevesebb. A gépköltsége ugyanúgy alakul, mint a saját készítésű almafa rázónál. Kijelenthetjük, hogy ezzel a gyári almafa rázó szerkezettel a legkevesebb a betakarítás költsége, azonban egy ilyen gép beszerzési ára kb. 2,5 millió forint.
3. táblázat: Kézi betakarítás gyári almafa rázóval
Forrás: Saját számítás
A 4. táblázat foglalja össze a betakarítási költségeket. A táblázat alapján elmondhatjuk, hogy a kézi betakarítás költsége 5,2-8 Ft/kg, a saját almafa rázó betakarítási költsége 4,5-6 Ft/kg, míg a gyári almafa rázó betakarítási költsége 4,1-5,5 Ft/kg intervallum között mozog.
4. táblázat: Összefoglaló táblázat a betakarítási költségről
Forrás: Saját számítás
A gépi betakarítás költsége azért mozog kisebb intervallumban, mert hiába nagyobb a gépköltsége ennek a betakarítási formának, személyi jellegű költsége sokkal alacsonyabb, illetve kevesebb ember szükséges, így kevesebb munkabért kell kifizetni.
Számításaim alapján kijelenthetem, hogy 10, 35 és 60 tonnás termésnél is megéri a betakarítógép használata. A házi készítésű almafa rázó szerkezet ára körülbelül 200 ezer forint, míg egy gyári gép ára nagyságrendileg 2-3 millió forint. Az ipari alma ágazat esetében léteznek támogatások ezekre a gyári gépekre.
További statikus számítások mellett meghatározható, hogy az házi készítésű rázógép az alacsony ára miatt jóval hamarabb megtérül: 10 t/ha-os alacsony hozam mellett 8,2 hektár esetén, átlagos (35 t/ha) hozam mellett 3,3 hektár és magas (60 t/ha) hozam esetén 3,8 hektár betakarítása után már megtérül a rázószerkezet bekerülési ára. A rázószerkezet okozta költségkülönbség ezeknél a betakarított területméreteknél érik el a kézi betakarítás költségét, azaz ekkor hozza vissza a betakarító szerkezet árát. A gyári rázógép esetében ezek a 42-102 hektár között alakulnak ezek az értékek hozamtól függően a magas bekerülési érték miatt. Nagyobb gazdaságok esetében ennek a szerkezetnek is van létjogosultsága, de az eredményeim alapján a jóval alacsonyabb árú, a kézi szedésnél alacsonyabb költségű házi készítésű rázógép gép már kisebb gazdaságok esetében is korai megtérülést és alacsonyabb betakarítási költségeket eredményez.
Összefoglalás
Elemzésem alapján elmondható, hogy a saját készítésű és a gyári almafa rázó szerkezet betakarítási költsége jóval alacsonyabb a kézi betakarítási módhoz képest. Ahogy a kertészti ágazatok többsége a magas kézimunkaerő igénye miatt, úgy az ipari alma ágazat is munkaerőhiányban szenved, ezeknek a gépeknek köszönhetően a kézi munkaerő szükséglet akár a felére is csökkenhet. A kézi betakarításnak előnye nincs a gépi betakarítással szemben. Hátránya az, hogy több munkaerőt, több munkaórát igényel. A munkaerő mennyiségi és minőségi hiánya jelentős az ágazatban, különösen a szabolcsi térségben, így géppel történő betakarítás modernebb, gyorsabb és hatékonyabb módszer lehet.
Véleményem szerint kisebb gazdaságokban nem fontos gyári szerkezetre beruházni, mivel annak a bekerülési értéke sokkal több, mint egy saját készítésű rázó szerkezeté és annyival nem hatékonyabb, így hamarabb megtérül a gazdaságnak a saját készítésű almafa rázó ára. A házi gyártású rázógép ára 10 t/ha-os hozam mellett 8,2 ha esetén, 35 t/ha hozam mellett 3,3 hektár és 60 t/ha hozam mellett 8,2 hektár betakarítása után térül meg az almafa rázó szerkezet bekerülési értéke. A gyári rázógép magas bekerülési értéke miatt ennél a módszernél 42-102 hektár között alakulnak ezek az értékek.
Szakirodalmi jegyzék
Apáti F. (2010): Az almaágazat helyzete és kilátásai az üzemgazdasági adatok tükrében. Agrofórum. 21. évf. Extra 33. sz. pp. 44-46.
Gonda I. – Apáti F. (2012): Az almaágazat múltja, jelene és jövőbeni kilátásai In.: Agrofórum: a növényvédők és növénytermesztők havi lapja, 18.évf. 43.sz. pp. 7-13. ISSN: 1788-5884
