Ismerkedjen meg a Délalföldi Kertészek Szövetkezete által immár 4 éves termelési ciklusban tesztelt precíziós eszközzel: a vezeték nélküli monitoring rendszerrel a paprikahajtatásban. Az eszköz azonnali információkat képes adni a közeg hőmérsékletéről, a vízkapacitásról és az EC-ről a páratartalom és a hőmérséklet vonatkozásában, miközben a külső környezeti adatokat a bázis állomás gyűjti.
Bevezetés
A zöldséghajtatás technikai szintje világszerte jól elkülöníthető az ún. hightech – magas szintű, valamint lowtech- alacsony szintű technológiai kategóriákra. Hazánkban az üvegházi, hosszúkultúrás paradicsomhajtatás a magas szintű technológia legjellemzőbb képviselője, míg a különböző fóliás hajtató berendezések között a legegyszerűbb típustól a fóliablokkokig sokfélét megtalálhatunk.
A hajtató berendezések egyik legfontosabb fejlettségi ismérve a klímaszabályozás módja és pontossága: a kultúra optimális igényének megfelelő hőmérséklet, páratartalom, fény mindenkori biztosítása. A termelők számára a legnagyobb kihívást az optimális környezeti tényezők biztosítása mellett a megfelelő tápanyag és víz utánpótlás jelenti a növények optimális gyarapodásához és terméshozamához. Az optimális nem csak a növény számára legkedvezőbb arányt, de a termelő számára is a leggazdaságosabb megoldást kell, hogy jelentse. A talajnélküli termesztésben pedig ehhez társul a környezetkímélő gazdálkodás.
A vizsgálat körülményei
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete az országban a legjelentősebb integrátor a paprikahajtatásban, éves árualapjának kb. 65%-át a paprikafélék jelentik, aminek jelentős része fűtött és fűtetlen fóliás hajtató berendezésekből származik. Az éves értékesített paprika mennyiség típusonként: töltenivaló fehér (TV) 11 ezer tonna, kápia 1 300 tonna, hegyes erős 1500 tonna. Az éves paprikaforgalom értéke 5,5-6 milliárd Ft értéket tesz ki. A tész elkötelezett a termesztéstechnológia fejlesztésében: a gazdaságos, hatékony termesztésben, az integrált növényvédelem alkalmazásában. 2016-ban a tész működési programjának támogatásával próbaként vezeték nélküli monitoring rendszert állítottunk fel az egyik fűtöttfólia telepen, amihez három termelő csatlakozott. 2017-ben a hálózat elérhetőségét kiterjesztettük további két telepre, így újabb tíz termelő vette igénybe. A precíziós eszköz lényege, hogy szinte azonnali információra képes szenzorok segítségével: a közeg hőmérséklet, vízkapacitás, EC, a légtér páratartalom, hőmérséklet vonatkozásában. Ehhez társul a bázis állomás meteorológiai adata: a külső hőmérséklet, páratartalom, besugárzás, légmozgásra jellemző adatok és csapadék. A rendszer adatait minden termelő személyes kódjával nyomon követheti, választott időszakra lekérdezheti, grafikusan megjelenítheti, illetve összehasonlíthatja az egyes tényezőket. A tész szaktanácsadói valamennyi adatsort lehívhatják. 2016 óta lassan négy termesztési ciklus adatai állnak rendelkezésre. Két termelő a tész kísérleti programjában a termelés napi adatgyűjtését is végzi, a kiadott tápanyag mennyiség, az alkalmazott öntözővíz adagok, az elfolyó-drén mennyiség feljegyzésével. A termelők rendelkezésre bocsájtják a hozam adatokat is.
Tapasztalatok és javaslatok
Érdemes összefoglalnunk a precíziós eszközzel kapcsolatos tapasztalatainkat, hogyan segíti a termelők munkáját, milyen eddig nem használt lehetőséget nyújthat a hatékony technológia kialakításában. A hálózatot alkalmazó termelők legfontosabb előnyként a gyors információt emelik ki, ami nagy biztonságot nyújt számukra a napi teendőkben. Például a közeg vízkapacitás és EC értéke segít az öntözési időszakok beállításában, ha esetleg meghibásodás miatt kimaradna öntözés még időben értesülnek róla és beavatkozhatnak. A legtöbb fóliaházban a klímaszabályozás manuális, tehát a szinte valós idejű adatok nagy segítséget jelentenek a szellőzés irányításában. Sajnos az érintett fólia telepen nincs lehetőség a fűtés érdemi szabályozására, mivel a termálvíz rendszerbe juttatása központilag történik, így a hőmérséklet egyetlen szabályozási lehetősége a szellőztetés. Tapasztalataink alapján a talaj nélküli paprikahajtatásban a korlátozott klímaszabályozás mellett a tápanyag utánpótlás és öntözés vezérlésével irányíthatjuk leginkább a növényállományt. A szenzorok valós adatai ehhez segítséget tudnak adni, mivel jelzik a közegnedvesség illetve EC változását, a napi változások tendenciáját. A termelő így meg tudja ítélni, hogy a napi közeg vízkapacitás ingadozás megfelelő volt-e a növény számára. A környezeti tényezők közül a besugárzáshoz kötött öntözésirányítás terjedt el a magas szintű növényházakban. Ezeket a drágább szabályozó műszereket a kisebb fóliás termelők nem tudják megvásárolni, így a precíziós szenzorok alkalmazása sokban segíti döntésüket.
A rendszert alkalmazó termelők és a szaktanácsadók együttes véleménye, hogy a döntést segítő precíziós eszköz alkalmazása továbbfejleszthető. Egyrészt kiegészítő technikai lehetőségekkel, mint a kijuttatott öntözővíz mennyiség mérése, az elfolyó-drén mennyiség gyűjtése. A másik lehetőség a már meglévő adatsorok elemzése, ami segítheti a tendenciák kimutatását. Az ezirányú elemzések, szoftver fejlesztések vezethetnének az öntözésirányítás beillesztéséhez a szenzorok mérései alapján, pld. a vízkapacitás értékek figyelembevételével.
Ma már látjuk, hogy a növényházi termesztés technikai fejlődésében ketté vált, nem hanyagolható el azon termelők száma, akik egyszerű hajtató házakban, de gazdaságosan képesek zöldségféléket előállítani. Így jelentős háttéripari cégek indítottak fejlesztéseket az egyszerű irányító, szabályozó eszközök kifejlesztésére is. Véleményünk szerint a precíziós adatgyűjtő rendszerek és az egyszerűbb szabályozó eszközök összekapcsolása nagyban hozzájárulna az olcsóbb hajtató berendezések biztonságos, környezetkímélő és gazdaságos üzemeltetéséhez.
A rendszer részei
Az AgroSense vezeték nélküli monitoring rendszer központi eleme a meteorológiai bázis állomás (1. kép), GPRS átjátszó, ami 300 m sugarú körben képes az adatok fogadására és továbbítására a fóliákból a központi szerverre. Mérései: csapadék, szél, légnyomás, levegő hőmérséklet, páratartalom, besugárzás (PYR, PAR). A fóliákban AgroSense Node (AS-STH, 5TE) egységhez kapcsolt szenzorok Decagon 5TE (2. kép), AS-STH, mérései: levegő hőmérséklet, relatív páratartalom, közeg hőmérséklet, vízkapacitás, EC.
Forrás: saját készítés
Forrás: saját készítés
Mérési eredmények értékelése
A grafikonokon két adatsor értékei láthatók egy-egy napra vonatkoztatva: a teljes besugárzás és a termesztő közeg vízkapacitása. Mire következtethetünk a fenti példákból? Az 1. ábrán napos időszakban, április első hetében mutatja az adatokat, a besugárzás napi maximuma eléri a 800 W/m2 értéket. A vízkapacitás grafikon változásai az öntözés idejét rögzítik, így következtethetünk a kijuttatott vízmennyiségre, az idő alapú öntözésbeállítás alapján. A közeg napi vízkapacitás változása 4% körüli érték, ami a növények fejlődésének kedvező ebben az időszakban. A 2. ábrán néhány nappal később mért értékeket mutat egy borús napon, amikor a maximális besugárzás 410 W/m2 volt, az öntözés megfelelt a körülményeknek, mivel a vízkapacitás napi változása elérte a 3% körüli értéket. A 3. ábra egy őszi, októberi, felhő nélküli napot ábrázol, a besugárzás szabályos görbét ír le, a maximális értéke 608 W/m2. A vízkapacitás magasabb a közegben, mint a korai termesztési időszakban, meghaladja a 80 %-ot és a napi ingadozása csupán 2,5 % körüli. Ebben az esetben a termelő túlöntözte az állományt.
1.ábra: A teljes besugárzás és a termesztő közeg vízkapacitása napos időszakban, április első hetében
2. ábra: A teljes besugárzás és a termesztő közeg vízkapacitása napos időszakban, április első hetében
3. ábra: A teljes besugárzás és a termesztő közeg vízkapacitása októberben egy felhő nélküli napon
A paprika hajtatás gazdaságossága
A DélKerTÉSZ négy éven keresztül a Debreceni Egyetem munkatársaival közösen vizsgálta a különböző paprika hajtatási technológiák gazdaságosságát. Adatgyűjtések történtek a TV paprika üvegházi hosszúkultúrás, a fűtött fóliás hosszúkultúrás, a fűtetlen fóliás talajos és talaj nélküli termesztésében. Vizsgáltuk még a kápia paprika talajos és talaj nélküli fólia alatti termesztésének gazdaságosságát. Az eredményeket konferenciákon, szakmai rendezvényeken mutattuk be. Legutóbb a VIII. Magyar Paprika Napján hallgattunk Kicska Tibor agrár-közgazdásztól előadást. A konferenciáról készített beszámoló, illetve a paprikahajtatás gazdaságosságáról tartott előadás rövid összefoglalása az alábbi linken olvasható: https://fruitveb.hu/beszamolo-a-viii-magyar-paprika-napja-rendezvenyrol/
Ledóné dr. Darázsi Hajnalka
szaktanácsadó
DélKerTÉSZ
