Oltott paprika termesztésének lehetőségei a zöldséghajtatásban
Monostori Dorottya, kertészmérnök
Neumann János Egyetem-Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar
monostoridorottya@gmail.com
Kísérlet körülményei
Talaj nélküli termesztésben, kőzetgyapot paplanon termesztve vizsgáltam oltott és saját gyökerű növényeket. Nemesként két fehér, kúpos paprika fajtát vontam be a kísérletbe a Foundation RZ F1 alannyal. A szaporítóanyag az Árpád-Agrár Zrt. palántanevelőjében került előállításra, az oltást itt végeztem el (1. ábra).
Forrás: Saját kép
1. ábra: A kész oltványok
A kísérlet beállítására 2017. áprilisában került sor, véletlen blokk elrendezésben, 4 ismétlésben, a kecskeméti Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karán található kis légterű termesztőberendezésben. Az ültetés kétféle állománysűrűséggel történt, 25 és 33 cm-es tőtávolságokkal, ikersoros (100+50 cm) elrendezésben, ezzel is egy új megfigyelési szempontot biztosítva.
Az ültetés után körülbelül egy hónappal került sor az alakító metszésre. Kezdetben két szálasra metszettem a töveket, de tekintettel a zöldmunka igényre és a növényekre nehezedő teherre, a továbbiakban egyszálasként neveltük az állományt. A termőkori metszésekre a tenyészidőszakban több alkalommal sor került, hogy fenntartsam a vegetatív-generatív egyensúlyt (2. ábra).
Forrás: Saját kép
2. ábra: Állomány az első szedést megelőző napokban
Megfigyelések, mérések
A növényállományon két alkalommal végeztünk fotoszintézis mérést (3. ábra), az elsőt 2017. májusában, majd pedig októberben. Mindezt azért tartottuk fontosnak, hogy a mért adatokkal is alá tudjuk támasztani az oltott növények esetleges eltérését a saját gyökerűektől.
Forrás: Saját kép
3. ábra: LC-Pro + Fotoszintézis mérő készülék
A szedések körülbelül hetente történtek, ekkor a gyakorlatban alkalmazottak szerint vállszélesség és bogyóhossz alapján osztályoztam a terméseket. Minden ismétlésnél a mérés alatt álló 5 növényről leszedtem a gazdaságilag érett bogyókat, lemértem a tömegüket, majd pedig feljegyeztem, hogy a vizsgált tövekről begyűjtött termések osztályozottság szempontjából hogyan oszlottak meg (4. ábra). A kísérlet során 2017. június 15. és augusztus 29. között összesen 7 alkalommal végeztem el a fent leírtakat.
Forrás: Saját kép
4. ábra: Termések osztályozása
Eredmények
Az adatok kiértékelése több szempont együttes figyelembe vételével történt. A két fajta nemes oltott és saját gyökerű változatban, valamint a kétféle tőtávolság voltak a fő megfigyelési pontok. Az 5. ábra az első nemes fajtáról begyűjtött adatokat szemlélteti oltott és saját gyökerű állományt összehasonlítva.
Forrás: Saját adatok
5. ábra: A termésmennyiségek alakulása oltott és saját gyökerű állományban (kg/m2)
Az ábrán jól látható, hogy kezdetben az oltványok kisebb termésmennyiséget produkáltak. Ennek oka az volt, hogy az oltás miatt az oltványok még fejletlenebbek voltak a saját gyökerű növényekhez képest. A 3. szedést követően az oltott tövekről több termést tudtam leszedni az oltatlan növényekhez képest. Az 5. szedésnél láthatjuk, hogy a kétféle állomány közel azonos mennyiséget termett, viszont ezt követően ismét jelentős mértékű különbséget tapasztalhatunk. Az 5. szedést megelőzően körülbelül egy hónappal, az állományt sokkhatás érte – a kis légterű termesztőberendezésbe kihelyezett mérőműszer a növények között 44oC-ot is rögzített- mely hatással volt az akkor kötésben lévő termésekre. Az ebből adódó nagymértékű eltérés arra enged következtetni, hogy az oltványok stressztűrő képessége lényegesen jobb, mint a saját gyökerűeké. A 6. ábrán az első nemes fajta terméseinek osztályozottság szerinti megoszlása látható, oltott és saját gyökerű állomány, illetve állománysűrűség megkülönböztetésével.
Forrás: Saját adatok
6. ábra: Bogyóméretek alakulása az osztályozás során %-os értékben oltott és saját gyökerű állományban
A bogyóméretek megoszlását tekintve elmondható, hogy az oltott növényeknél nagyobb százalékban fordult elő 6/10-es méret. A mérések eredményeképp szintén megállapítható volt, hogy oltott és saját gyökerű növények esetén is a nagyobb állománysűrűség fokozta a bogyók méretét. Értékesítés szempontjából ez a fajta alkalmas lédig és kis kiszerelt formájú eladásra is.
Az 7. ábrán a másik nemes fajta szedési eredményeit láthatjuk. Ennél a fajtánál mutatkozott meg a jó nemes fajta kiválasztásának fontossága. A fajtára alapvetően jellemző az erős vegetatív növekedés, melyet az oltás fokozott, így még több zöldmunkával járt. Ezen kívül pedig a termésmennyiség alakulása is azt tükrözte, hogy inkább saját gyökerű formában alkalmas a termesztésre.
Forrás: Saját adatok
7. ábra: A termésmennyiségek alakulása oltott és saját gyökerű állományban (kg/m2)
Forrás: Saját adatok
8. ábra: Bogyóméretek alakulása az osztályozás során %-os értékben oltott és saját gyökerű állományban
A fenti diagram (8. ábra) jól szemlélteti, miért fontos a megfelelő fajtaválasztás. A második nemes fajta kisebb bogyókat termett az előző fajtához képest, még oltott formában is. Azonban ha a logisztikai, kiszerelési oldalát vesszük figyelembe, ez a fajta ilyen formában alkalmasabb kézi csomagolásra. Kis kiszerelt áruknál a legnagyobb hányadot az 5/8-as méret teszi ki, mivel ez a méret illeszkedik a tálcák méretéhez leginkább, illetve tömegük miatt is praktikusak. Friss piaci lédig értékesítés céljára azonban ezt a fajtát kevésbé tartom megfelelőnek.
Forrás: Saját adatok
9. ábra: Ca-hiányos bogyók átlagmennyisége a vizsgált kezelésekben (db/5 tő)
A 9. ábra a két fajtánál előforduló Ca-hiányos bogyók számát mutatja. Megfigyelhető a különbség oltott és saját gyökerű állományok termései között egyes fajtákon belül is. Összességében megállapítható, hogy fajtán belül az oltott növényeken kevesebb Ca-hiányos bogyó fordult elő, mint az oltatlan töveken. Ennek oka lehet, hogy az oltott növények jobb tűrőképességgel rendelkeznek a saját gyökerűekkel szemben, így képesek jobban ellenállni a különböző stresszhatásokkal szemben is.
A kísérlet során végzett fotoszintézis mérések eredményeit a 10. ábra szemlélteti.
Forrás: Saját adatok
10. ábra: Beépített szén-dioxid mennyiségek alakulása változó kvantum értékeknél tavaszi mérés során (μmol·m2·s)
A mérések eredményeiből megállapítható, hogy az oltott növények ugyanakkora erősségű fotoszintetikusan aktív fény hatására nagyobb mennyiségű szén-dioxidot képesek beépíteni. Ezáltal lehet gyorsabb a növekedésük is, képesek nagyobb gyökértömeg fejlesztésére, melynek köszönhetően hatékonyabb víz- és tápanyag- felvétel, valamint raktározás mehet végbe. Ez pedig alátámaszthatja, hogy a korai fejlődésbeli különbséget hogyan voltak képesek az oltványok ilyen rövid idő alatt behozni. A pontos értékek összehasonlításával érzékelhető a különbség, az oltványok 20-30%-al több szén-dioxidot képesek beépíteni szervezetükbe, tehát ennyivel hatékonyabb lehet fejlődésük. A nagyobb mennyiségű szén-dioxid fokozhatja a koraiságot, a termésmennyiséget és a növekedés, illetve a fejlődés sebességét is.
Következtetések
A kísérlet során szerzett tapasztalatok, valamint a kapott eredmények alapján számos következtetés vonható le. Paprika oltása esetén nagyon fontos a megfelelő fajtaválasztás. A második fajta esetében látható volt, hogy saját gyökerű palántaként használva nagyobb termésmennyiséget tudott produkálni, ezzel szemben az első fajta nemesként határozottan alkalmasnak bizonyult oltásra. Az oltványok esetében -köszönhetően az alanyhatásnak- nagyobb, talajlakó kártevőknek ellenálló gyökértömeg segíti az állomány fejlődését, ezáltal lesz hatékonyabb a víz- és tápanyagfelvétel, illetve raktározás. Ebből adódóan képesek jobban hasznosítani a PAR-t (fotoszintetikusan aktív sugárzás), több szén-dioxidot építenek be, így gyorsabb lesz a vegetatív fejlődésük is. A megfelelő mennyiségű szén-dioxid fokozza a termések koraiságát, és azok mennyiségét is. Fontos az oltott növények esetében, hogy az alanyhatás miatt korai, fényszegény időszakban történő hajtatásba nagyon jól beilleszthető. A holland termesztők már olyan ellenálló fajtákat alkalmaznak, melyek képesek a fényszegény időszakban is kellő mennyiségű szén-dioxidot beépíteni, ezáltal biztosítják a téli időszakban is a piac számára a friss paprikát. Emellett arra a következtetésre jutottam a kísérlet befejeztével, hogy az oltványok hosszabb termőidőszakot biztosíthatnak a fent felsoroltak miatt. A térállásokkal kapcsolatosan megállapítható, hogy a sűrűbbre ültetett növényeknél fokozódott a generatív fejlődés és nagyobb bogyók teremtek.
Növényvédelmi oldalát tekintve a kísérlet során nagyobb mértékű beavatkozásra nem volt szükség. Bagolylepke ellen csalomon csapda, tripsz és üvegházi molytetű megfigyelésére kék- és sárga rovarfogó lapok kerültek kihelyezésre. Kémiai úton összesen kétszer védekeztünk, tripszek ellen. Ebből adódóan úgy gondolom, hogy az oltványok biológiai növényvédelemmel társítva egy még megbízhatóbb állományt tudnának nyújtani a kertészek számára, fogyasztói oldalról pedig fokozódna a termésbiztonság, csökkenne a vegyszer-maradvány veszélye.
Véleményem szerint érdemes lenne a kísérletet megismételni két külön tápoldat kijuttatással, hogy elkülöníthető legyen egymástól az oltott és saját gyökerű állomány. Ezen felül más fajtákat is ki kellene próbálni nemesként, hogy még szélesebb körben rendelkezzünk megfigyelésekkel. Tekintettel a kókuszrost vezető szerepére, illetve annak környezetbarátabb tulajdonságaira, szükséges lenne ezen a közegen is vizsgálatokat végezni. Növényápolás szempontjából célszerű lenne kipróbálni a kétszálas metszést is, hogy nagyobb vázrendszerrel milyen eredmények érhetők el.
Fontosnak tartom a gazdasági oldal elemzését is, hiszen jelenleg az egyik legmegosztóbb szempont a termesztés során a munkaigény mellett a jövedelmezőség.
A paprikafajták szén-dioxid hasznosításával a későbbiekben is tervezek foglalkozni, hogy még szélesebb körben álljanak rendelkezésre adatok, megfigyelések a termelők számára.
Összegzés
Napjainkban a zöldséghajtatás fontos szerepet tölt be a friss piaci értékesítésben. A termelőknek szembe kell nézniük a termesztés során számos nehezítő körülménnyel ahhoz, hogy a fogyasztók számára szép, egészséges terméssel tudjanak szolgálni és a felvásárlók, áruházláncok elvárásainak is megfeleljenek.
Kísérletem fő célja az volt, hogy a lehető legegyszerűbb módon, kistermelői körülményeknek megfelelően megvizsgáljam mire képesek az oltott növények, milyen lehetőségeket tartogatnak a kertészek számára.
Manapság a klímaváltozás szintén megnehezíti a hajtató kertészek dolgát is. A vizsgálat során a kiugróan meleg napokon szemmel látható különbséget tapasztaltam az oltott és az oltatlan növények között, köszönhetően a nagyobb gyökértömegnek, mely segítette a nagyobb mértékű vízfelszívatást. Emiatt a jelentkező stresszhatásokat is jobban tolerálták az oltott tövek.
Az eredményekből adódóan látható tehát, hogy egy jól megválasztott nemes párosítása egy jó alannyal már fél sikert jelenthet a termesztő számára.
Összességében elmondható, hogy az oltott paprika használata talaj nélküli termesztésben segítheti a termesztés intenzitásának növekedését, az elérhető termésátlagok fokozását, tehát utat jelenthet a fejlődéshez.
(Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-A-PAE-34 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság programjának támogatásával készült.)
