Fedett területek hasznosítása a sárga- és a görögdinnye termesztésben

Szerzők: Németh Dzsenifer PhD hallgató, Dr. Balázs Gábor adjunktus

SZIE Kertészettudományi Kar, Zöldség-és Gombatermesztési Tanszék

 

A szabadföldi termőfelület tekintetében drasztikus változások nem történtek a görög- és sárgadinnye termesztésében, 2018-ban is kb. 5000 ha-on folyt a görögdinnye termesztése, a sárgadinnyéé pedig mintegy 600 hektáron. Az összes sárgadinnye termőfelület mintegy 70- 80 %-át a hajtatás adja továbbra is, görögdinnye esetében pedig javarészt szabadföldön történik a termesztés, fűtetlen fóliás hajtatása kb. 20-30 ha-ra tehető.

A palántanevelés során a magok vetése közvetlenül tápkockába vagy tálcába történik. A termesztők többnyire 5x5 vagy 6x6-os tápkocka méretet alkalmaznak. A tervezett kiültetés előtt körülbelül 4-5 hetet vesz igénybe a palántanevelés. Magvetés után a létesítményben nappal 28 °C, éjjel pedig 22 °C szükséges a keléshez. A dinnyemagok gyorsan csíráznak, kelés után a hőmérsékletet csökkenteni kell a megnyúlás elkerülése érdekében. Fény függvényében, 17-25 °C tartása a legmegfelelőbb. A palántanevelés 4-6 lombleveles korig tart, fontos a palánták időben való edzésének elkezdése is.

Az elmúlt évekhez képest egyre jobban kezd elterjedni a sárgadinnye oltása is, elsősorban hajtatásban. Nagy előnye az oltott növényeknek, hogy a monokultúrás termesztés megvalósítható akár 6-7 évig is ugyanazon a területen, mindenféle probléma nélkül. A tapasztalat azt mutatja, hogy a sajátgyökerű növényeket maximum 2 évig lehet termeszteni ugyanazon a területen, a 3. évben már nagyon problémás a termesztés a talajból fellépő fertőzések miatt. Az oltás után az oltott növényeknek 1-1,5 héten keresztül biztosítani kell a közel 100% páratartalmat és a 30-35 °C-t. Ezt úgy tudják biztosítani a termesztők, hogy a növényekre nagyon vékony fóliát terítenek beöntözés után, hogy a páratartalom magas maradjon. Ezután a növények fölé kerül még egy plusz fólia borítás, illetve rashel háló is az árnyékolás miatt. Az oltókamra létesítése mindenképp fóliasátorban kell, hogy történjen. A termesztő létesítmény kihasználását az oltás növeli, mivel a sajátgyökerű növényekhez képest dupla növénymennyiséget (alany és nemes) kell előállítani. 2018-ban a hideg és a hűvös tavaszkezdet a palántanevelés során is megmutatkozott, mivel a legkorábbi oltások csak kis eredési százalékkal sikerültek, sok közülük tönkrement. Előfordult olyan eset is, amikor a teljes mennyiséget újra kellett vetni és oltani, ami óriási plusz költséget jelentett a termesztőknek.

A görögdinnyét csak kis felületen hajtatják, a sárgadinnyét azonban jóval nagyobb területen, az összes sárgadinnye termesztés mintegy 70%-a termesztőlétesítményben (enyhén fűtött vagy fűtetlen) történik (1-2. fotó).

 

1. fotó: Görögdinnye fóliás hajtatása (forrás: szerző saját felvétele)

 

  2. fotó: Sárgadinnye fóliás hajtatása (forrás: szerző saját felvétele)

A hajtatást a létesítmény fűtésének erőssége alapján tudjuk időzíteni. Sárgadinnye üvegházi hajtatása szerepel ugyan az irodalmakban, azonban ez nem jellemző hazánkban. Az üvegházi hajtatás 30-35 °C Δt fűtési szint esetén valósulhatna meg, ilyenkor van lehetőség hosszúkultúrás termesztésre más zöldségnövények esetében. A hosszúkultúrás termesztés hazánkban paradicsom, paprika és uborka esetében jellemző leginkább. Fűtött fóliában történő hajtatás esetén a kiültetés február elejétől történhet meg, enyhe fűtési szintnél pedig március elején. A termesztőberendezés ilyenkor augusztusig van kihasználva. Fűtetlen fóliás hajtatás esetén március közepétől kerül sor az ültetésre. Lehetőség van úgynevezett kitöltő termesztésre, ilyenkor június eleje és július eleje között ültetnek ki a termesztők, ezzel biztosítva az őszi magyar dinnyetermést a piacokon. Néhány napos koraiság érhető el, ha a termesztők a fóliasátorba kisalagút fóliát húznak a kiültetett palánták fölé. Hazánkban egyre több termesztő igyekszik minél inkább széthúzni a szezont, nem csak a folyamatos bevételek miatt, hanem a folyamatos munka biztosítás is szükséges a munkaerő megtartásához, illetve a létesítmények minél jobb kihasználása érdekében. A termesztők újabban a fűtetlen fóliasátorba kiültetett dinnye palánták közé karalábé palántát ültetnek ki, míg mielőtt szétfutna a dinnye, a karalábé már felszedhető. Ez a technológia is általában kisalagút fólia alkalmazásával történik. A karalábé nem csak plusz bevételt eredményez, de munkát is biztosít.

A fólia alatt termesztett sárga- és görögdinnye állományok virágainak megporzását házi méhek segítségével szokták megoldani, mivel így a korai időszakban nagyobb lesz a megtermékenyítési arány, ezáltal magasabb termésátlag érhető el (3. fotó).

  1. fotó: Házi méh kaptár kihelyezése a megporzás elősegítésére (forrás: szerző saját felvétele)

 

A sárgadinnye hajtatás történhet hagyományos módon vagy támrendszer mellett. A támrendszer mellett való termesztés jobb terület kihasználást eredményez. Hagyományos termesztés esetén 1,5-2,0 db/m2 növény kerül kiültetésre, míg támrendszer mellett ültethetők sűrűbben a növények, akár 3-5 db/m2, ez azt jelenti, hogy a hektáronkénti növényszám 30-50 ezer db/ha, míg előbbi esetében 15-20 ezer db/ha. Őszi hajtatás esetében figyelembe kell venni a csökkenő fénymennyiséget, így 20 ezer db/ha növénynél semmiképpen nem ajánlatos többet kiültetni. A növények elrendezése függ a hajtatólétesítmény szélességétől, illetve a termeszteni kívánt fajta habitusától is. Leggyakoribb a 100x50-es elrendezés, de alkalmazható 100x60, 125x50-es, vagy 160x50-100-as elrendezés is, attól függően, hogy sajátgyökerű vagy oltott növényről van szó. A sárgadinnye vízigényes növény, fontos a folyamatos vízellátás biztosítása. Támrendszer mellett történő termesztés esetén főként fontos a megfelelő mennyiségű víz kijuttatása: a túlzott vízmennyiség buja növekedést és laza szárszerkezetet eredményez. Az átlagos öntözési norma 20-30 mm a tenyészidőszak elején, később a hőmérséklet függvényében ez változhat. A támrendszeres sárgadinnye nevelése többnyire 1 vagy 2 szárra történik. Még napjainkban is vitatott kérdés a metszés, mivel igen kézimunka igényes folyamat. Általában a hagyományosan, talajon termesztett sárgadinnyéket nem metszik, mivel a metszés koraiságot növelő hatása nem számottevő. A támrendszer mellett termesztett fajtákat viszont metszeni kell, mivel azok igen erőteljes főhajtást fejlesztenek. A metszés úgy történik, hogy az oldalhajtásokat 50-60 cm magasságig eltávolítják a főhajtásról, a termőfelület 60-150 cm között jön létre. Ezzel a metszésmóddal néhány napos koraiság érhető el, 2-3 termés szedhető tövenként a szabadföldi áru megjelenése előtt. Azon fajtáknál, melyek a főszáron kevés termős virágot fejlesztenek, természetesen célszerű másik metszésmódot alkalmazni. Ha 4-5 lombleveles korban a növényt visszacsípjük 2 lomblevelesre, serkentijük a növényt az oldalhajtások létrehozására. Nagy lombtömeg érhető el kevesebb növénnyel a fenti módszer alkalmazásával. Oltott növények esetében még az erőteljes gyökérrendszert is meg kell említeni, így bebiztosítható a jó termésátlag. Különböző problémák adódhatnak, ha nem megfelelően metsszük a növényeket. A túl korai kötés túlterhelt állományt eredményez, könnyen eltolódik a vegetatív-generatív egyensúly. Fontos a deformált termések eltávolítása, hogy feleslegesen ne terheljük a növényeket.

Szedésre lehetőleg a délelőtti órákban kerüljön sor, a termések érésének ütemében. A termések osztályozása méret és egészségi állapot szerint történik. A piacon kezdenek megjelenni a pulton sokáig eltartható fajtatípusok (LSL fajták), folynak a kísérletek a megfelelő tárolási időkkel és hőmérsékletekkel kapcsolatban.

Magyarországon nem jelentős, de más országokban (Franciaország, Olaszország, Hollandia) üvegházban is gyakran hajtatják a sárgadinnyét. Hazánkban elsősorban a magas fűtési költségek miatt nem alkalmazzák ezt a technológiát. A talajból fertőző kártevők és kórokozók okozta problémák oltással vagy talaj nélküli hajtatással kiküszöbölhetők. A talaj nélküli hajtatás történhet számos közegen, leggyakrabban kőzetgyapoton vagy vödrös technológiával termesztik, melybe kerülhet perlit, tőzeg, kókuszrost és számos egyéb anyag. A különböző termesztési kísérletek rámutattak, hogy a legmegfelelőbb a dinnye számára a perlit, ebben a közegben tud fejlődni legjobban a növény gyökérzete, ez tudja legjobban megtartani a vizet és a tápanyagokat. A homok, a bazalt – és az andezit tufa is alkalmas lehet dinnyetermesztésre. Talaj nélküli termesztés során a sárgadinnyét mindenképp támrendszerre vezetik fel. Elrendezés tekintetében a soros elrendezés a célravezetőbb, mivel a dinnye fényigényes növény. Talaj nélküli hajtatás esetén nagy figyelmet kell fordítani az egyenletes tápanyag ellátásra is. Az érés során a kálium mennyiségére mindenképp nagy figyelmet kell fordítani, mivel befolyásolja a cukortartalmat. A tápoldat EC-jét érési időszakban 3,8 mS/cm körüli értéken kell tartani, a pH-t pedig 5,5-5,6 között.

Érdekesség, hogy míg hazánkban a sárgadinnye talaj nélküli hajtatása sem terjedt el, addig más országokban már a görögdinnye talaj nélküli hajtatásával kapcsolatban is folynak kísérletek. A támrendszeres sárgadinnyék esetében is célszerű a terméseket hálózni vagy más módon megtámasztani, hogy ne húzzák le a hajtást. Görögdinnye esetében ez fontos ápolási munka, mivel a termések súlya leszakítaná a támrendszert és a hajtást.