A fejlődés lehetőségei szilva alanyhasználatunkban (2. rész)

HROTKÓ KÁROLY

SZIE, Kertészettudományi Kar, Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék

A cikk első részében a Szerző bemutatta a hazai alanyhasználatot, ismertette az alanyértékelési kísérleteket, valamint részletesen olvashattunk a régi és új mirobalán klónokról és fajtahibridekről. A fejlődés lehetőségei szilva alanyhasználatunkban (1. rész)

Kökényszilva (Prunus insititia Jusl.)

Ez a házi szilvánál apróbb, kerek gyümölcsű, penta- vagy hexaploid faj hazánkban is előfordul. A legújabb genetikai vizsgálatok azt a feltételezést igazolták, hogy a kökényszilva a kökény (Prunus spinosa L.) és a cseresznyeszilva (Prunus cerasifera Ehrh.) természetes hibridje, amely a két faj areájának érintkezésével Európában több helyen is létrejöhetett (CASAS et al. 1999, BOUHADIDA et al. 2009). Korábban a faiskolák rendszeresen vásároltak Franciaországból a kökényszilvákhoz tartozó ’Saint Julien’ szilvamagot. Magoncként ma már külföldön is csak az ’INRA Saint Julien Hibride N° 2’ van forgalomban. Romániában a középerős növekedési erélyű ’Scoldus’, ’Buburuz’ és ’Voinesti B’ magoncokat használják (COCIU és tsai 1997).

Nálunk a faiskolák csak elvétve használnak kökényszilvát. A ceglédi kutatóállomáson a mintegy 50 évvel ezelőtt szelektált ’C.83’ magtermő fajta vírusmentesítése még meg sem kezdődött, pedig gyümölcstermesztési értéke alapján ígéretesnek mutatkozott. A legrégibb és erős növekedésű ’St. Julien A’ klónalany a hűvösebb klímájú országokban (Csehország, Németország) még mindig használatban van (MÉSZÁROS et al. 2015), viszont Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban az újabb, középerős növekedésű kökényszilva klónok terjednek.

Az egyik ígéretes új kökényszilva alany az Adesoto 101’®. A zaragozai Aula Dei kutatóállomás (Spanyolország) szelekciója. Kiváló a kompatibilitása őszibarack, kajszi, mandula és szilvafajtákkal (MORENO et al. 1995, 2004). Ezen gyümölcsfajok számára ajánlják kötött, meszes talajokra. Nem érzékeny a gyökérfulladásra, a vashiány által kiváltott klorózisra, jól elviseli a magas pH-t és a magas, 10-11% aktív mésztartalmat a talajban (MESTRE et al. 2015, 2017), de a szárazságot is jól tűri. Az őszibarack 3-7 nappal korábban érik ezen az alanyon. Az őszibarack növekedési erélye ezen az alanyon mintegy 80% a St. Julien A és az őszibarack magoncokhoz viszonyítva (IGLESIAS et al. 2004). Október elején szedett fásdugványai 60%-ban meggyökeresednek, de ma már nagy arányban mikroszaporítással állítják elő a csemetéket. Rezisztens a Meloidogyne arenaria (Neal) Chitwood, a M. incognita (KOFOID and WHITE) Chitwood, és a M. javanica (TREUB) fonálférgekkel szemben, de növekedését a Pratilenchus vulnus (ALLEN and JENSEN) károsítása befolyásolja, bár kevésbé, mint az érzékenyebb St. Julien GF 655/2 vagy a ’Citation’ alanyon (PINOCHET et al. 1999).

Szigetcsépi kísérleti eredményeink alapján Magyarországon állami elismerést kapott már 2006-ban az ’INRA Saint Julien GF 655/2’, de vírusmentes szaporító bázis híján a faiskolák csak külföldről szerezhetik be. A Prunus insititia fajhoz tartozó Saint-Julien szilvákból Franciaországban szelektált, fás- és hajtásdugványozással szaporítható klón. Október második felében szedett fásdugványai 70%-ban is meggyökeresednek (CSIKÓS és SZECSKÓ 1998, SZECSKÓ et al. 2003 a, b, 2007, SZECSKÓ és HROTKÓ 2004, NEČAS és KRŠKA 2013), hajtásdugványainak gyökeresedése közepes. Igen elterjedt, szilva- és őszibarack alanyaként egyaránt alkalmas. Az oltványiskolában kezdetben gyengébben nő, később kielégítően vastagszik. Jól összefér minden szilvafajtával és a ringlókkal, az oltványok középerős növekedésűek és igen jó termőképességűek korai termőre fordulással. Nálunk nem, vagy csak alig sarjadzott a gyümölcsösben, Németországban viszont sarjadzása miatt, illetve Pseudomonas érzékenysége miatt nem ajánlják. A gyökérgolyvára nem érzékeny, és a meszes, szárazabb talajokat is elviseli, de gyenge növekedésű szilvafajtákkal a szárazságra érzékeny (MAGYAR és HROTKÓ 2003, 2006). Egyes adatok szerint az újratelepítést is jól tűri és a meszes talajokat is elviseli (GAUTIER 1972, CROSSA-RAYNAUD és AUDERGON 1987, OKIE 1987, HROTKÓ és tsai 1998). Csemetéje és az oltvány gyökere kiszáradásra hajlamos, átültetéskor gondosan kell kezelni. Hazánkban is télálló, a faiskolában jó eredményeket adott (MAGYAR és tsai 1996, HROTKÓ és tsai 1998).

Szintén nem új alany a ’Julior’® (Ferdor), a ‘Saint Julien D’Orléans’ x ‘Pershore’ keresztezésével állították elő Franciaországban (BERNHARD and MESNIER 1975). Igen jó a kompatibilitása az összes őszibarack és nektarin fajtával. Erősebb növekedésű, mint az ‘INRA Saint Julien GF 655/2’ és az ‘INRA Damas GF 1869’, a ráoltott fajták korán termőre fordulnak és bőven teremnek. A meszes talajra 8,2-8,3 pH felett érzékeny. MASSAI és LORETI (2004) illetve DAZA et al. (2008) középerős növekedéséről és közepes gyümölcsméretről számoltak be ezen az alanyon. SOTTILE et al. (2012) perspektivikus alanynak tartja Olaszországban, noha sarjadzása hátrányt jelent.

A fentebb bemutatott perspektivikus kökényszilva alanyok fontosabb tulajdonságait a 3. táblázat tartalmazza.

  1. táblázat: Perspektivikus kökényszilva alanyok fontosabb tulajdonságainak összehasonlító táblázata (Characteristics of promising St. Julien clone)

Tulajdonságok

St.Julien

GF 655/2

Adesoto 101Ò

JuliorÒ Ferdor

Növekedési erély

(Vigor)

középerős

középerős

középerős

Télállóság

(Winter hardiness)

kiváló

kiváló

Kompatibilitás

(Compatibility)

kiváló

kiváló

kiváló

Újratelepítésben

(Adaptability to          replant  condition)

kiváló

közepes

Termőre fordulás

(Precocity)

korai

korai

korai

Hatása a terméshozamra

(Productivity)

kiváló

kiváló

kiváló

Rögzítés a talajban

(Anchorage)

Sarjmentesség

(Suckering free)

közepes

közepes

Talajigény

(Soil requirement)

közepesen igényes

igénytelen

közepesen igényes

Szárazságtűrés

(Drought tolerance)

kiváló

közepes

Mésztűrés

(Lime tolerance)

kiváló

közepes

Magas talajvíz tűrése

(Tolarance to high water table)

közepes

Gyökérgolyva-rezisztencia

(Crown gall rsistance)

közepes

Pseudomonas-rezisztencia

(Pseudomonas resistance)

gyenge

közepes

Phytophtora-rezisztencia

(Phytophtora rseistance)

n.a.

Verticillium-rezisztencia

(Verticillium resistance)

n.a.

n.a.

n.a.

Nematóda-rezisztencia

(Nematode resistance)

n.a.

kiváló

(Pratylenchusra jó)

n.a.

Megjegyzés: n.a. = nincs adat

Házi szilva (Prunus domestica L.)

A különböző helyi szilvafajtákra, magoncaikra és sarjaikra a gyümölcstermesztők már régóta szemeznek, oltanak szilva- és kajszifajtákat. Külföldön több ilyen alany van faiskolai forgalomban.

A házi szilva magoncai is törpítő hatással bírnak, ezért az intenzív ültetvények alanyaiként korábban is használták azokat. Szinte az egész világon ismert a ’Zöld ringló’ és az ’Ageni’ magonca (ez utóbbit Amerikában francia szilvaként ismerik), a ’Wangenheim’ magoncát Lengyelországban, az ’Ackermann’ magoncát Német-, Lengyel- és Csehországban (ez utóbbiakban Marunke néven), Romániában pedig az aránylag új ’Otesani 8’ és a ’Rosior varatic’ magtermő fajták magoncait használják. Régebbi szakirodalomból ismertek hazánkban is szilva magoncok – Vörös szilva, Bódi szilva, Fosóka szilva stb., de nálunk a szilvából nem szelektáltak magtermő fajtákat. Ennek oka lehet az is, hogy a legelterjedtebb ’Besztercei szilva’ magja rosszul és bizonytalanul kel, csemetéinek háncsa vékony, könnyen kiszárad, száraz nyarakon csak rövid ideig szemezhető. A ’Wangenheim’ az utóbbi időben inkább csak klónalanyként kerül forgalomba.

’Fehér besztercei’ Mindmáig nagy adóssága gyümölcs-kutatásunknak a ’Fehér besztercei’ és a ’Kisnánai lószemű’ alanyok bevezetése a termesztésbe. A múlt század hatvanas éveiben tájszelekció során gyűjtötték be a ’Fehér besztercei’-t, sárgásfehér színű, középnagy gyümölcséről kapta elnevezését. Kajszi alanyaként Nagy Pál értékelte munkatársaival (NAGY 1979). Államilag minősített alanyfajta a múlt század hetvenes évei óta, a ’Magyar kajszi’ fajtához ajánlják elsősorban, de más kajszifajtákkal és a szilvafajtákkal is jól összefér. Saját kísérleti eredményeink szerint is az egyik legjobb kajszi alany. Fásdugványozással szaporítható, a decemberben szedett dugványok gyökeresednek a legjobban (CSIKÓS és HROTKÓ 2001, SZECSKÓ et al. 2003). A csemeték érzékenyek a kiszáradásra, az oltványiskolában lassan indulnak növekedésnek, a kezdeti időszakban gondos ápolást, és rendszeres öntözést igényelnek. Szilvaalanyként jelentősen mérsékli a fák növekedését, de csak jó talajra ajánlható (NAGY 1980, MAGYAR és tsai 1996, HROTKÓ és tsai 1998, MAGYAR és HROTKÓ 2003, 2006). Bár egy régi alanyról van szó, még mindig érdemes volna a vírusmentes szaporításához szükséges törzsültetvényeket kialakítani.

’Wangenheim’ A ’Wangenheim’ régi német szilvafajta, gyümölcse középnagy, augusztus végén érik. Magja kielégítően kel és kiegyenlített csemeteállományt ad, a faiskolák régóta ismerik, mint csemetenevelésre alkalmas fajtát. Lengyelországban középerős, vagy féltörpe fákat nevelnek ezen az alanyon karcsú orsó koronaformával. Minden nemes fajta és a ringlók is jól összeférnek vele. Gyökérzete a gyengébb növekedés ellenére is jól rögzíti a fát, karózást nem igényel, nem sarjadzik (GRZYB és tsai 1998, ROZPARA és GRZYB 1998, MIKA és tsai 1998, GRZYB 2004). Fásdugványozással is jól szaporítható, így klónalanyként is kapható, sőt mikroszaporítással előállított csemetéit WaVit®, Prudom WaVit®, illetve Weiwa® néven forgalmazzák. Faiskolában a csemete a többi szilva magonchoz hasonlóan igen érzékeny a kiszáradásra, az átültetést rosszul viseli. KAJTÁR-CZINEGE (2018) kecskeméti homoktalajon nem ajánlja a használatát.

’Penta’® Olaszországban a római gyümölcskutató intézetben előállított, ivartalanul szaporítható P. domestica alany (NICOTRA és MOSER 2002), az őszibarack és a kajszifajtákkal is kompatibilis. Elsősorban kötött talajokra ajánlják, akár öntözés nélkül is, de jól alkalmazkodnak a különböző talajtípusokhoz. Fásdugványozással és in vitro módszerekkel jól szaporíthatók (NICOTRA és MOSER 2002). Növekedési erélyük alapján féltörpe-törpe fák nevelésére alkalmasak (SOTTILE et al. 2007, 2012).

’Tetra’® Olaszországban a római gyümölcskutató intézetben előállított, ivartalanul szaporítható P. domestica alany (NICOTRA és MOSER 2002), az őszibarack és a kajszifajtákkal is kompatibilis. Növekedési erélye gyengébb, mint a ’Penta’ alanyé. Rezisztens a M. javanica (Treub) fonálféreggel szemben (PINOCHET et al. 1999). Fásdugványozással és in vitro módszerekkel jól szaporíthatók (NICOTRA és MOSER 2002). Növekedési erélyük alapján féltörpe-törpe fák nevelésére alkalmasak (SOTTILE et al. 2007, 2012).

Ígéretes újdonság lehet a Németországban létrehozott Docera és Dospina alanysorozat, melynek tagjai sarka vírusra hiperszenzitív P. domestica valamint kökény és mirobalán hibridek (NEUMÜLLER et al. 2013). Természetes vírusfertőzés hatására nem, vagy alig fertőződnek (POLÁK és KOMÍNEK 2014), a rájuk szemzett sarka fertőzött szem, hajtás viszont nem ered meg, így az ültetvény mentes marad. Gyümölcstermesztési használatuk egyelőre vizsgálat alatt áll (HILSENDEGEN 2018).

A 4. táblázat hasonlítja össze az előzőekben részletezett háziszilva alanyok fontosabb tulajdonságait.

  1. táblázat: Perspektivikus háziszilva (Prunus domestica) alanyok fontosabb tulajdonságainak összehasonlító táblázata (Characterisctics of promising common plum (domestica plum) rootstocks)

Tulajdonságok

Fehér besztercei

Wangenheim

Penta

Tetra

Növekedési erély

(Vigor)

középerős-féltörpe

féltörpe

középerős-féltörpe

féltörpe

Télállóság

(Winter hardiness)

kiváló

kiváló

kiváló

kiváló

Kompatibilitás

(Compatibility)

kiváló

kiváló

kiváló

kiváló

Újratelepítésben

(Adaptability to    replant condition)

közepes

n.a.

n.a.

n.a.

Termőre fordulás

(Precocity)

korai

korai

korai

korai

Hatása a    terméshozamra

(Productivity)

kiváló

kiváló

kiváló

kiváló

Rögzítés a talajban

(Anchorage)

Sarjmentesség

(Suckering free)

kiváló

kiváló

Talajigény

(Soil requirement)

közepesen igényes

közepesen igényes

közepesen igényes

közepesen igényes

Szárazságtűrés

(Drought tolerance)

közepes

Mésztűrés

(Lime tolerance)

közepes

n.a.

Magas a talajvíz  tűrése

(Tolarance to high water table)

közepes

közepes

közepes

közepes

Gyökérgolyva-rezisztencia

(Crown gall    resistance)

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Pseudomonas-rezisztencia

(Pseudomonas resistance)

közepes

n.a.

közepes

közepes

Phytophtora-rezisztencia

(Phytophtora rseistance)

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Verticillium-rezisztencia

(Verticillium resistance)

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Nematóda-rezisztencia

(Nematode resistance)

n.a.

n.a.

n.a.

Megjegyzés: n.a. = nincs adat

Legend: Kiváló: excellent, jó: good, közepes: moderate, gyenge: low, n.a: no data,
középerős: moderate, féltörpe:semi dwarfing, törpe: dwarfing, közepesen igényes: moderate

Ivartalanul szaporított egyéb külföldi fajhibridek

’Jaspi ® Fereley’ Középerős növekedésű fajhibrid (P. salicina x P. spinosa), a franciaországi INRA Bordeaux Grande Ferrade kutatóállomásán állították elő. A ’Marianna GF 8-1’-hez viszonyítva mintegy 20%-kal kisebb fát ad, őszibarack alanyaként középerős (IGLESIAS et al. 2004), míg szilva alanyaként Kecskeméten erősnek bizonyult (KAJTÁR-CZINEGE 2018). Citospórás ágelhalásra rendkívül érzékeny. Minden szilvafajtával és a ringlókkal is jól összefér (SOTTILE et al. 2012), noha a száraz, dél-olaszországi viszonyokhoz kevésbé alkalmazkodik.

Az amerikai Zaiger nemesítő műhelyéből kikerült ’Citation’ ® (Zaipime) [(Pr. mume x P. cerasifera) x P. amygdalus x (Nemaguard x R.Red Globe)] és a ‘4-G-946’ vöröslevelű többszörös fajhibridek nem váltották be a hozzájuk fűzött nagy reményeket kompatibilitási problémák, talajigényük és a gyökérgolyvára való érzékenységük miatt. Ugyanez érvényes a francia ’Myran’ ® (Yumir) alanyra is, amely rendkívül erős növekedésű alany, elsősorban nyirkos, kötött talajokra való, hátránya, hogy a klorózisra érzékeny (IGLESIAS et al. 2004). Toleráns a Meloidogyne fonálféreg-fajokkal és az Armillaria mellea gombával szemben. Az utóbbi időben az USA-ban nagyon felkapott lett a ’Krymsk 1’® (VVA-1) Oroszországban előállított, törpe fajhibrid (P. tomentosa x P. cerasifera). A vizsgált ültetvényekben kisebb faméret mellett jobb terméshozamot adott, mint a St. Julien A. Mészre azonban érzékeny, idősebb korban egyes fajtákkal inkompatibilitási tünetek jelentkezhetnek (WERTHEIM és KEMP 1998, BALKHOVEN-BAART és KEMP 2002, BALKHOVEN-BAART és MAAS 2002).

A előzőhöz hasonlóan erősen törpítő hatású alanyok a francia P. besseyi x P. cerasifera fajhibridek a ’Prumina’ (GF 2037) és a ’Ferlenain’ (GF 2038), a német P. pumila x P. cerasifera fajhibrid ’Micronette’. Ezek a fajták a többi erősen törpítő alanyhoz képest jó szárazság-, mész- és fagytűrő képességgel rendelkeznek, de a rögzítő képességük gyenge és erősen sarjadzanak. Dugványozással jól szaporíthatók (HARTMANN 1984, OKIE 1987, COCIU és tsai 1997).

Összefoglalás

Áttekintésünkből jól látszik, hogy külföldön az elmúlt három-négy évtized gyökeres változást hozott a szilva alanyhasználatban, amelyet a hazai kutatás és az alanyok vírusmentes szaporító-bázisának a kialakítása nem volt képes követni. A NAIK jogelődjében kiválasztott és több hazai kísérleti szériában is bizonyított ’Fehér besztercei’ máig nem került be a szaporítási rendszerbe, noha fásdugványozással történő szaporítását is kidolgoztuk. A múlt század utolsó évtizedeiben népszerű Marianna GF 8-1 és GF 655/2 alanyok saját alanyértékelési munkánk eredményeképpen állami elismerést kaptak 2006-ban, viszont vírusmentes szaporító-bázisuk nem áll rendelkezésre és nincs megoldva üzemi szaporításuk, noha ezek az alanyok már bizonyítottak hazai viszonyaink között. Az áttekintésünkben bemutatott új fajhibrid alanyok közül több esetében is esélyt látok arra, hogy a meglehetősen változatos talajviszonyainkat figyelembe véve sikerrel beilleszkedjenek a magyar intenzív szilvatermesztés alanyválasztékába. Ehhez viszont időszerű volna egy több helyszínen, az új szilvafajtákkal és intenzív ültetvényi körülmények között alanykísérleteket beállítani. A leginkább égető probléma a már államilag minősített kiváló alanyok vírusmentes szaporítási bázisainak kiépítése. Természetesen mindez nem képzelhető el az új alanyok hazai, üzemi szaporítására vállalkozó faiskolák nélkül, akik az import helyett itthon állítják elő az új alanyok csemetéit.

 

Felhasznált irodalom

ANDERSEN, R., FREER, J., and ROBINSON, T. 2006. Plum rootstock trials at Geneva: a progress report. New York Fruit Quarterly 14 (1): 27-28.

BALKHOVEN-BAART. J.M.T. and KEMP. H. 2002. Evaluation of rootstock VVA-1 with the plum cultivars Opal, Avalon and Excalibur. Acta Hortic. 577: 295-297.

BALKHOVEN-BAART, J.M.T. and MAAS, F.M. 2004. Evaluation of rootstock VVA-1 with the plum cultivars Opal, Avalon and Excalibur. Acta Hortic. 658, 99-102.

BERNHARD, R., és MESNIER, Y. 1975. Selection de porte greffes nanisants du prunier domestique. Etude preliminaire. Acta Hortic. 48:13-19.

BOUHADIDA, M., CASAS, A. M., GONZALO, M. J., ARÚS, P., MORENO, M. Á., & GOGORCENA, Y. 2009. Molecular characterization and genetic diversity of Prunus rootstocks. Scientia horticulturae, 120(2), 237-245.

CASAS, A. M., IGARTUA, E., BALAGUER, G., & MORENO, M. A. 1999. Genetic diversity of Prunus rootstocks analyzed by RAPD markers. Euphytica, 110(2), 139-149.

COCIU, V., BOTU, I., MINOIU, N., PASC, I., MODORAN. I. 1997. Prunul. Editura Conphys Valcea 215-267.

CROSSA-RAYNAUD, P. and AUDERGON, J.M. 1987. Apricot rootstocks. in ROM, R.C.- CARLSON, R.F.(eds): Rootstocks for fruit crops. John Wiley & Sons, New York. 295-320.

CSIKÓS Á. és HROTKÓ K. 2001. Az időzítés jelentősége szilvaalanyok fásdugvánainak gyökeresedésében. Kertgazdaság 33 (3). 17-26.

DAZA, A., GARCÍA-GALAVÍS, P. A., GRANDE, M. J., & SANTAMARÍA, C. 2008. Fruit quality parameters of ‘Pioneer’Japanese plums produced on eight different rootstocks. Scientia Horticulturae, 118(3), 206-211.

DAY, L. H. 1953. Rootstocks for Stone Fruits, Cal.Agr.Exp.Sta.Bull. 736.

DUQUESNE, J. and GALL, H. 1972. Compartement en sol de gress à gapan de la variète d’abricotier Canino greffèe sur quelques porte greffes. La Pomologie Francaise 14.

ERDŐS Z. és SURÁNYI D. 1992. Az alany jelentősége öt szilvafajta termőképességében. Kertgazdaság 24. 9-20.

GAUTIER, M. 1972. Les porte greffes des arbres fruitiers a noyaux. Arboricult. Fruit. 221. 25-31.

GONDA I. 2006. Művelési rendszerek szilvaültetvényekben. In SURÁNYI D. (szerk.) Szilva. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 200-211. 211, 311.

GRZYB, Z.S., JACKIEWICZ, A. and CZYNCZYK, A. 1984. Results of the 18-years evaluation of rootstocks for Italian Prune cultivar. Fruit Science Reports, 11. 99-104.

GRZYB, Z.S., SITAREK, M, és KOLODZIEJCZAK, P. 1998. Growth and yield of three plum cultivars grafted on four rootstocks in Piedmont area. Acta Hort. 478: 87-90.

GRZYB, Z.S. 2004. New rootstocks of stone fruit trees selected at Skierniewice, Poland. Acta Hortic. 658, 487-489.

HARTMANN , W. 1984. Unterlagen für Pflaumen und Zwetschen. Deutsche Baumschule, 36, 245-249.

HATTON, R. G. 1921. Stocks for the stone Fruits. J.Pomology, 2:209-245.

HILSENDEGEN, P. 2018. Comparison of hypersensitive plum rootstocks. Acta Agraria Debrecenensis, 150. 183-184 pp.

HROTKÓ K. 1999. Gyümölcsfaiskola. Egyetemi tankönyv. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

HROTKÓ, K., MAGYAR, L., SIMON, G. és KLENYÁN, T. 1998. Effect of rootstocks on growth of plum cultivars in a young orchard. Acta Horticulture 478: 95-98.

HROTKÓ K., MAGYAR L. és CZINEGE A. 2004. Szilva karcsúorsó optimális térállása. Kertészet és Szőlészet, 12. 10-11.

HROTKÓ K. és MAGYAR L. 2006. A szilva alanyai és szaporítása. in SURÁNYI D. (szerk) Szilva. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 108-127.

HROTKÓ K., NAGY Á. és CSIGAI K. 2006. A gyümölcsfajták és alanyok szaporítása a magyar faiskolákban. II. Cseresznye, meggy és szilva. Kertgazdaság, 38.(3). 16-24.

IGLESIAS, I., MONTSERRAT, R., CARBÓ, J., BONANY, J. and CASALS, M. 2004. Evaluation of agronomical performance of several peach rootstocks in LLEIDA and GIRONA (Catalonia, NE-Spain). Acta Hortic. 658, 341-348

KAJTÁR-CZINEGE A. 2018. Szilvaalanyok hatása a ‘Toptaste’ szilvafajta növekedésére kecskeméti viszonyok mellett. Kertgazdaság. 50(1) 8-15.

MAGYAR L., HROTKÓ K. és BEREZNAI R. 1996. Újabb adatok kajszifajták eredéséről különböző alanyokon a faiskolában és a gyümölcsösben. Új Kertgazdaság 2(4). 14-21.

MAGYAR, L. and HROTKÓ, K. 2003. Szilvafajták növekedése és produktivitása különböző alanyokon intenzív ültetvényben A Lippay János-Ormos Imre-Vas Károly  Tudományos Ülésszak Gyümölcstermesztési Szekció előadásai és poszterei. BKÁE KTK kiadványai, Budapest 334-335.

MAGYAR L. and HROTKÓ K. 2006. Growth and Productivity of Plum Cultivars on Various Rootstocks in Intensive Orchard. Int. Journal of Horticultural Science, 12(3). 77-81.

MASSAI, R. and LORETI, F. 2004. Preliminary observations on nine peach rootstocks grown in replant soil. Acta Hortic. 658, 185-192.

MESTRE, L., REIG, G., BETRÁN, J. A., PINOCHET, J., & MORENO, M. Á. 2015. Influence of peach–almond hybrids and plum-based rootstocks on mineral nutrition and yield characteristics of ‘Big Top’nectarine in replant and heavy-calcareous soil conditions. Scientia Horticulturae, 192, 475-481.

MESTRE, L., REIG, G., BETRÁN, J. A., & MORENO, M. Á. 2017. Influence of plum rootstocks on agronomic performance, leaf mineral nutrition and fruit quality of ‘Catherina’peach cultivar in heavy-calcareous soil conditions. Spanish Journal of Agricultural Research, 15(1), ): p.e0901. ISSN 2171-9292. <http://revistas.inia.es/index.php/sjar/article/view/9950>. doi:http://dx.doi.org/10.5424/sjar/2017151-9950.

MEZZETTI, B. and SOTTILE, F. 2007. MI.P.A.F. Targeted project for evaluation of European and Japanese plum rootstocks in Italy: results of six years of observations. Acta Hortic. 734, 149-156

MÉSZÁROS, M., KOSINA, J., LANAR, L., & NAMESTEK, J. 2015. Long-term evaluation of growth and yield of Stanley and Cacanska lepotica plum cultivars on selected rootstocks. Hort. Sci. (Prague) 42(1) 22-28.

MONTE, M., IMPALLARI, F.M., SALA, G., SOTTILE, F. and DE MICHELE, A. 2010. The Italian plum rootstock trial: results for Sicilian environmental conditions. Acta Hortic. 874, 269-274

MORENO, M.A. 2004. Breeding and selection on Prunus rootstocks at the Estacion Experimental de Aula Dei. Acta Hortic. 658, 519-528.

MORENO, M. A., TABUENCA, M. C., & CAMBRA, R. 1995a. Adesoto 101, a plum rootstock for peaches and other stone fruit. HortScience, 30(6), 1314-1315.

NAGY P. 1979. Szilva klónalanyok kajszi számára. In A csonthéjas gyümölcsűek termelésének fejlesztése (Újabb kutatási eredmények a gyümölcstermesztésben), GYDKI kiadványa, Vol. VII. 37-45.

NEČAS, T. and KRŠKA, B. 2013. Propagation of different stone fruit rootstocks using softwood and hardwood cuttings. Acta Hortic. 985, 127-137

NEUMÜLLER, M., MÜHLBERGER, L., SIEGLER, H., HARTMANN, W. and TREUTTER, D. (2013). New rootstocks with resistance to Plum Pox Virus for Prunus domestica and other stone fruit species: The Docera and Dospina rootstock series. Acta Hortic. 985, 155-165

NICOTRA. A. and MOSER. L. 2002. Advanced plum selections as rootstocks for stone fruits. Acta Hortic. 451, 269-272.

NORTON, M. 2009. Growing prunes (dried plums) in California: an overview. UCANR Publications.

OKIE, W. 1987. Plum rootstocks. in ROM, R.C.-CARLSON, R.F.(eds): Rootstocks for fruit crops. John Wiley & Sons, New York. 321-360.

PINOCHET, J., CALVET, C., HERNÁNDEZ-DORREGO, A., BONET, A., FELIPE, A., & MORENO, M. (1999). Resistance of peach and plum rootstocks from Spain, France, and Italy to root-knot nematode Meloidogyne javanica. HortScience, 34(7), 1259-1262.

PINOCHET, J. 2010. ’Replantpac’ (Rootpac® R), a Plum–almond Hybrid Rootstock for Replant Situations HortScience February 2010 vol. 45 no. 2 299-301

POLÁK, J. & KOMÍNEK, P. (2014) Evaluation of rootstocks of stone fruits for resistance to natural Plum pox virus infection, Canadian Journal of Plant Pathology, 36:1, 116-120, DOI: 10.1080/07060661.2013.873081

ROZPARA, E. és GRZYB, Z.S. 1998. Growth and yielding of some plum cultivars grafted on Wangenheim prune seedlings. Acta Hort. 478. 91-93.

SHABANI, Z., MOGHADAM, E. G., ABEDI, B., & TEHRANIFAR, A. 2015. Effect of media and regulators of plant growth on micro propagation of Myrobalan 29C rootstock. Journal of Horticulture and Forestry, 7(3) 57-64.

SOTTILE, F., MONTE, M. and DE MICHELE, A. 2007. Effect of different rootstocks on vegetative growth of Japanese and European plum cultivars in Southern Italy: preliminary results. Acta Hortic. 734, 375-380

SOTTILE, F., BELLINI, E., NENCETTI, V., PEANO, C., PALARA, U., PIRAZZINI, P., MEZZETTI, B., CAPOCASA, F., MENNONE, C. and CATALANO, L. 2010. Plum production in Italy: state of the art and perspectives. Acta Hortic. 874, 25-34

SOTTILE, F., DEL SIGNORE, M.B., MASSAI, R., CAPOCASA, F. and MEZZETTI, B. 2012. Rootstocks evaluation for European and Japanese plums in Italy. Acta Hortic. 968, 137-146

STANICA, F. 2007. Propagation of Prunus rootstocks by hardwood cuttings on composed rooting substrates. Acta Hortic. 734, 309-311

SZECSKÓ V., CSIKÓS Á. és HROTKÓ K. 2003a. A fásdugványozás eredményessége szilvaalanyoknál. Kertgazdaság. 35.2. 15-21.

SZECSKÓ, V., CSIKÓS Á. and HROTKÓ, K. 2003b. Propagation of plum rootstocks by hardwood cuttings. Int. Journal of Hort. Sci. 9.1. 23-28.

SZECSKÓ V. és HROTKÓ K. 2004. Hormonkezelések hatása szilva fásdugványok gyökeresedésére. Kertgazdaság 36.1. 27-32.

SZECSKÓ V., HROTKÓ, K. and STEFANOVITS-BÁNYAI É. 2007. Influence of Physiological Factors on Rooting Ability of Plum Rootstocks’ Hardwood Cuttings. Europ. J. of Hort. Sci., 72(4) 186-192.

WERTHEIM, S.J. and KEMP, H. 1998. A search for a dwarfing plum rootstock. Acta Hortic. 478: 137-141.