A cikksorozat első részében a globális tendenciákról olvashatunk, valamint a hajtatókertészetben legnagyobb jelentőséggel bíró országokról: Hollandia és Spanyolország.

Németország

A német zöldségtermelés növekvő tendenciát mutat, 2017-ben összesen 3,82 millió tonna szabadföldi terméket állítottak elő a 2016-os 3,56 és a 2015-ös 3,29 millió tonnát követően. A Németországban termelt zöldségek közül kiemelkedik a répa (734 ezer tonna, 14%-os növekedés a 2016-os terméshez képest) és jelentős még a hagymafélék (541 ezer tonna) és a káposzta (479 ezer tonna). Az uborka, vörös káposzta, jégsaláta és a spárga is jelentős, termésük 130 és 190 ezer tonna közötti.

Németországban 2017-ben összesen 180 ezer tonna hajtatott zöldségfélét termeltek, ami 20%-os növekedést jelent a 2016-os 150 ezer tonnához képest. Több mint 100 ezer tonnás betakarított terméssel messze a legjelentősebb a paradicsom, de így is csak a belföldi igények 12%-át fedezi és 716 ezer tonnás importra is szükség volt. Igen jelentős az uborka hajtatása is, ám a 60 ezer tonnás termésen kívül 470 ezer tonnás behozatalt regisztráltak a vámhatóságok. A harmadik legjelentősebbnek számító pritamin (kaliforniai) paprika már az összes hajtatott zöldségnek csak mintegy 3%-át adja (12 ezer tonna, 385 ezer tonnás import mellett). Németországban az összes többi zöldségfélét csak marginális mennyiségben hajtatják (HortiDaily, 2018b). A behozatal jelentős része Hollandiából származik: paradicsom 346 ezer tonna, uborka 180 ezer tonna és pritamin paprika 100 ezer tonna mennyiségben, összesen pedig mintegy 1 millió tonna németalföldi termelésű friss zöldség és gyümölcs érkezett, ám ezt még kiegészítette az 1,5 millió tonnás holland re-export, melyet a banán (300 ezer tonna) vezet, de jelentős a paradicsom (90 ezer tonna) és az uborka (50 ezer tonna) mennyisége is. A német statisztikai hivatal adatai szerint a friss zöldségfélék teljes importjának 36%-a származik Hollandiából, az összes behozott paradicsom 55, az összes uborka 45 és az összes behozott pritamin paprika 32%-a. A teljes importon belül jelentős a holland dominancia a kelbimbó (az összes importált mennyiség 91%-a), fejes káposzta (48%) és zeller (84%) tekintetében is. A német zöldségpiacon eladott összes termék 13%-a származik Hollandiából (Eurostat, 2019; FreshPlaza, 2018a).

Románia

A Román Statisztikai Hivatal 2018-as adatai szerint Románia közel 4 000 hektár hajtatott zöldségtermesztő területtel rendelkezik és 2017-ben külön programot indítottak a hajtatott paradicsomtermesztés felfuttatására, amitől 25 ezer tonna szezonon kívüli árut várnak (Romania Journal, 2020). A teljes zöldségtermesztő terület 2017-ben 224 ezer hektár volt, ami jelentős visszaesésnek számít a 2009-es 267 ezer hektáros területhez képest és a zöldségtermő terület egyharmadát nem is árutermelő gazdaságok, hanem házikertek adták (Soare E., 2017). A legfontosabb zöldségféle a paradicsom, a teljes paradicsomtermelő terület 2017-ben 46 ezer hektár körül alakult, ez csaknem 20%-os csökkenés 2012-höz képest és 1 710 hektáron folyt hajtatás, amelyben 100 ezer tonna termést állítanak elő. Románia paradicsomból az utóbbi években évi 600-700 ezer tonnát termel, de nettó importőrnek számít évi 76,5 ezer tonnás behozatallal. Elsődleges forrása Törökország, ahonnan az import fele származik és jelentős partnernek számít még Spanyolország, Albánia, Németország és Olaszország is (Dumitru E. A., 2018; GTI-EDA, 2018).

Ausztria

Az osztrák zöldségtermesztő terület 2018-as adatok szerint 17.638 hektár volt, ebből uborkát 162, paradicsomot 168, salátát 46, paprikát 124 hektáron termesztettek, azaz az összes hajtatott terület nagyságrendileg 500 hektár körül alakult. A hajtatásból származó paradicsom mennyisége 54 ezer tonnát, a fejes salátáé csaknem 1 800 tonnát, a paprikáé körülbelül 15 ezer tonnát, az uborkáé pedig 34,6 ezer tonnát tett ki (AgrarMarkt Austria, 2018a). Ausztriában a legnépszerűbb zöldségféle a paradicsom, az osztrák paradicsomfogyasztás az utóbbi 10 évben 21%-kal bővült, a fejenkénti éves fogyasztás 2019-ben 29,2 kg volt (1. ábra), ám ezzel még mindig elmarad a 34,5 kg/fő EU-átlagtól. A 2019-ben értékesített 257 ezer tonnás mennyiségnek (Statista, 2020) 70%-a érkezett importból, míg paprikánál az import aránya 60% körül alakult (AgrarMarkt Austria, 2018b).

M.e.: ezer tonna

Forrás: Statista, 2020

1. ábra: Az osztrák paradicsomfogyasztás (2008-2018)

Lengyelország

A lengyel mezőgazdaság közelmúltban végbement óriási fejlődése ellenére a hajtatás még mindig relatíve kis jelentőséggel bír, tekintettel arra, hogy mindössze valamivel több, mint 1 100 hektár zöldséghajtató létesítmény működik az országban (1. táblázat), bár az EU-csatlakozást követően jelentősen fellendült a használt holland üvegházak forgalma. Csak 4 olyan lengyel cég, szövetkezet gazdálkodik 30 hektárnál nagyobb területen. Az 1 117 hektáros hajtatott felületből 650 hektáron paradicsomot, míg 250 hektáron uborkát termesztenek, az üvegházi paprikatermesztés volumene nem jelentős (GUS, 2018).

1. táblázat: A lengyel zöldséghajtató felület 2017-ben

Felület Összesen Paradicsom Uborka Egyéb
Üvegház (ha) 535,3 399 116,9 19,4
Fóliasátor (ha) 582,2 244,5 175,7 162,1
Összesen (ha) 1117,5 643,5 292,6 181,4

Forrás: GUS, 2018

Az üvegházi zöldségtermesztés volumene 2018-ban 4%-kal nőtt és a mennyiségi növekedés folyamatos, 2005-höz képest 58%-kal emelkedett, ami stabil 4,3%-os éves növekedési ütemnek felel meg. A növekedés nem korlátozódik egyik vagy másik kultúrára, az összes termesztett fajnál megfigyelhető. A paradicsom mennyisége a 2017-eshez képest 4,3%-kal, 671 tonnára nőtt, az uborkánál 5,6%-os növekedést regisztráltak (311 ezer tonnára), míg az egyéb növények kategóriában (zeller, saláta, piros kaliforniai paprika) 2,5%-os növekedést mértek.

Az üvegházi termesztés mennyiségi növekedése ugyanakkor nem képes lépést tartani az egyre nagyobb kereslettel és folyamatosan nő az importált friss zöldségek volumene is. Elsősorban melegigényes zöldségfélék behozataláról van szó olyan időszakokban, amikor a belföldi kínálat hézagos, ezek közül kiemelkedik a paradicsom, az uborka és a paprika. A jelenlegi előrejelzések szerint a lengyel zöldségtermesztő ágazat modernizációja folytatódni fog, a friss zöldségek fogyasztásában viszont megtorpanás várható, illetve érzékelhető trend a fagyasztott zöldségek szerepének növekedése.

Oroszország

Az orosz mezőgazdasági minisztérium adatai szerint 2019 első három negyedévében 966,7 ezer tonna hajtatott zöldséget takarítottak be az országban és ebből 897 ezer tonna állandó létesítményből származott. Ez 13,5%-os növekedést jelent a 2018 azonos időszakában mért adatokhoz képest (790,4 ezer tonna). A minisztérium előrejelzései szerint idén 1,2 millió tonnás hajtatott zöldségtermésre lehet számítani, ami 18%-kal múlva felül az előzetesen az idei évre tervezett volument (1,02 millió tonna) és 20%-kal magasabb a 2018-ban betakarított mennyiségnél (1 millió tonna). A hajtatott zöldségtermesztés fő körzetei a Krasznodari (a Krím-félszigettől keletre) és a Sztavropoli (Dél-Oroszország, Grúzia felett) határterületeken, valamint a Lipecki és a Moszkva környéki régióban található, illetve jelentős még a Baskír Köztársaság területén folytatott hajtatás is (Vostock Capital, 2018). Oroszországban az utóbbi 5 évben több mint 1000 hektár modern, high-tech üvegházat építettek, illetve modernizáltak, így a teljes egész évben működtethető, állandó kiépítésű hajtatóterület 2,5 ezer hektárra, (azaz a hollandiai üvegházterület felére) bővült (Flanders Investment, 2019). 2014-hez képest ez 20%-os növekedést jelent, de ennél is fontosabb, hogy a régi termesztőlétesítmények modernizálása (FreshPlaza, 2018a) és az új, nagy termelékenységű üvegházak miatt 2014-hez képest 65%-kal emelkedett a hajtatásból származó zöldségek volumene (FreshPlaza, 2019b). A mezőgazdasági minisztérium tervei szerint 2025-re a hajtatott zöldségek mennyisége el fogja érni az 1,5 millió tonnát.

Bulgária

A 2017-es évhez képest 2018-ban 28,1%-kal, 131 ezer tonnára nőtt a hajtatásból származó zöldségek volumene. 2018 végén a teljes, állandó kiépítésű bolgár zöldséghajtató terület 916 hektár volt, ami jelentős növekedésnek számít ahhoz képest, hogy 2015-ben még csak 588 hektáron folytattak hajtatást (FreshPlaza, 2018b).

Törökország

Az Eurostat adatai szerint 2017-ben 28 ezer hektáron hajtattak paradicsomot Törökországban, azaz ugyanakkora területen, mint Spanyolországban, Hollandiában, Lengyelországban, Franciaországban és Görögországban összesen. Az ország 2015-ös adatok szerint 64 ezer hektár, 2019-ben pedig már 77,2 ezer hektár zöldséghajtató területtel rendelkezik, melyből csaknem 16 ezer hektár alacsony fóliatakarás, 41 ezer hektár magas fólia, 8 ezer hektár pedig üvegház (HortiDaily, 2019a). A hajtatott zöldségtermesztés centruma a déli parton elterülő Antalya régió, itt található a „török Almeria” (mivel a hőmérsékleti viszonyok csaknem azonosak), azaz Kumluca, ahonnan elsősorban Oroszországba, Moldáviába, Ukrajnába, Grúziába és Bulgáriába szállítanak árut, főleg paradicsomot, uborkát és padlizsánt. Az uborkát szeptemberben palántázzák, majd novemberben indul a szedés, minden második napon, a legfontosabb exportidőszak december, január és február. Törökországban messze a legnagyobb mennyiségben paradicsomot hajtatnak (2017-ben 3,8 millió tonnát), melyet az uborka (1,1 millió tonna) a görögdinnye (653 ezer tonna), a paprika (495 ezer tonna) valamint a padlizsán (345 ezer tonna) követ, de takarás alatt termesztenek banánt (180 ezer tonna) és szamócát (160 ezer tonna) is (Tüzel & Öztekin, 2015).

A Földközi-tenger térségében igen jelentős hajtató felülettel rendelkezik még Egyiptom (4 000 hektár üvegház, 2 000 hektár magas fólia és 14 ezer hektár alacsony fólia), Izrael (csaknem 9 000 hektár magas fólia), Jordánia (3 500 alacsony és 4500 hektár magas fólia) valamint Marokkó (22 ezer hektár magas fólia és 3 800 hektár üvegház).

Fordította és összeállította:
Kocsis Márton, angol szakfordító

Felhasznált források:

AgrarMarkt Austria, 2018a – Daten und Fakten für den Bereich Obst und Gemüse (https://www.ama.at/getattachment/18198234-24d2-4fc2-aff2-c84106827ca8/produktion_gemuese_2018.pdf)

AgrarMarkt Austria, 2018b – Aussenhandel Obst und Gemüse (https://www.ama.at/getattachment/3fd51be4-e6c7-4a13-bd7e-c59905bcacbf/250_Aussenhandel_2018.pdf)

Dumitru E. A., 2018 – Study on the tomato market in Romania in 2012-2017 (https://www.econstor.eu/bitstream/10419/205102/1/ICEADR-2018-p163.pdf)

Eurostat, 2019 – The fruit and vegetable sector in the EU – a statistical overview (https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/pdfscache/53634.pdf)

Flanders Investment, 2019 – Vegetable Growing Sector in Russia – (https://www.flandersinvestmentandtrade.com/export/sites/trade/files/market_studies/2019-Russia-Greenhouse%20vegetable%20growing%20sector_1.pdf)

FreshPlaza, 2018a – German market for fresh produce growing steadily (https://www.freshplaza.com/article/2197146/german-market-for-fresh-produce-growing-steadily/)

FreshPlaza, 2018a – Can the Russian greenhouse industry overcome challenges? (https://www.freshplaza.com/article/9030789/can-the-russian-greenhouse-industry-overcome-challenges/)

FreshPlaza, 2018b – Bulgaria’s greenhouse veg production grew by 28.1% in 2018 (https://www.freshplaza.com/article/9159366/bulgaria-s-greenhouse-veg-production-grew-by-28-1-in-2018/)

FreshPlaza, 2019b – Russia harvests almost 1 million tons of greenhouse vegetables in first nine months of 2019 (https://www.freshplaza.com/article/9157920/russia-harvests-almost-1-million-tons-of-greenhouse-vegetables-in-first-nine-months-of-2019/)

GTI-EDA, 2018 – Tomatoes Market Overview in Romania (https://eda-gti.org/wp-content/uploads/2018/08/tomatoes-market-overview-in-Romania.pdf)

GUS, 2018 – Główny Urząd Statystyczny (Statistics Poland) – Wyniki produkcji roślinnej w 2017 r. (https://stat.gov.pl/files/gfx/portalinformacyjny/pl/defaultaktualnosci/5509/6/15/1/wyniki_produkcji_roslinnej_w_2017.pdf)

HortiDaily, 2018b – Half of Dutch production of greenhouse vegetables goes to Germany and the UK (https://www.hortidaily.com/article/6043255/half-of-dutch-production-of-greenhouse-vegetables-goes-to-germany-and-the-uk/

HortiDaily, 2019a – Turkey tops Europe with its greenhouses and generates 2 billion USD revenue from greenhouse products (https://www.hortidaily.com/article/9141750/turkey-tops-europe-with-its-greenhouses-and-generates-2-billion-usd-revenue-from-greenhouse-products/)

Romania Journal, 2020 – RON 180 M To Support Romanian Tomato Programme (https://www.romaniajournal.ro/business/ron-180-m-to-support-romanian-tomato-programme/)

Soare E., 2017 – Tomato market trends in Romania (http://managementjournal.usamv.ro/pdf/vol.17_2/Art47.pdf)

Statista, 2020 – Annual consumption volume of tomatoes in Austria from 2008/09 to 2017/18(in tonnes) (https://www.statista.com/statistics/482516/consumption-volume-tomatoes-austria/)

Tüzel & Öztekin, 2015 – Protected cultivation in Turkey (https://www.ihc2018.org/files/downloads/Vol55-N02-Protected-cultivation-in-Turkey.pdf)

Vostock Capital, 2018 – Lipetsk aims to produce 190,000 tonnes of greenhouse vegetables per year by 2020 (https://www.vostockcapital.com/en/agro/lipetsk-aims-to-produce-190-000-tonnes-of-greenhouse-vegetables-per-year-by-2020/)