A hazai zöldség-gyümölcs feldolgozóipar gazdasági teljesítménye

A hazai élelmiszeripar a KSH által meghatározott nomenklatúra alapján 9 alágazatra és 25 szakágazatra bontható, melyből dolgozatomban a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás alágazat szerkezetét, gazdasági teljesítményét, fejlődésének tendenciáját fogom bemutatni. A gyümölcs-, zöldségfeldolgozás,- tartósítás alágazat alá 3 szakágazat tartozik: a burgonyafeldolgozás és tartósítás szakágazat, a gyümölcs- és zöldséglé gyártó szakágazat és a legszélesebb termékpalettával rendelkező egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás szakágazat. A gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás alágazat az ezredforduló óta az élelmiszergyártás termelési értékének 10%-át adja, mely értéke alapján az alágazatok között felállított sorrendben az 5. helyre sorolódik. A nettó árbevétele alapján az alágazatok között a 6. helyen áll, az élelmiszergyártás teljes árbevételének 10%-át adja 2000 óta. A tanulmányban vizsgált exportorientált alágazat, export árbevétele alapján az alágazatok között 3. legnagyobb árbevétellel rendelkezik, az élelmiszeripar export árbevételének 15-17%-át adja a 2000 és 2012 közötti időszakban (2013- ban kb. 200 milliárd Ft volt).

Az alágazat belföldi árbevétele a teljes élelmiszeripar belföldi árbevételének 6-7%-a, amivel az alágazatok közötti rangsor végén áll. A hűtő és konzervipar jelentőségét itt szeretném először kiemelni, mivel a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás és -tartósítás alágazat árbevételéhez 88%-ban az egyéb zöldség és gyümölcs feldolgozás, tartósítás szakágazat járul hozzá, 12%-ban a gyümölcs-, zöldséglé gyártása és nem éri el az 1%- ot a burgonyafeldolgozás és -tartósítás szakágazat A zöldség-gyümölcs feldolgozóiparban kb. 500 db vállalkozás működik, melyek döntő többsége kis- és mikrovállalkozás. Az elmúlt tíz évben a 250 fő feletti vállalkozások száma az egyharmadára csökkent, illetve az 50 és 250 fő között foglalkoztató vállalkozások száma is 40%-kal csökkent. Ezzel párhuzamosan a kisebb létszám kategóriájú vállalkozások száma enyhe növekedést mutatott. A vállalkozások száma az utóbbi 10 évben lényegében nem változott, de a kis- és mikrovállalkozások kerültek előtérbe, míg 2001-ben 1 vállalkozásra átlagosan 23 fő jutott, addig 2011-ben 15 fő. A nagy vállalkozások megszűnése maga után vonta a foglalkoztatottak számának csökkenését is. 2009 óta a zöldség-gyümölcs feldolgozóiparban foglalkoztatottak számában stagnálás, talán előre vetíthető növekedés tapasztalható. Míg az élelmiszeriparban foglalkoztatottak száma 33%-kal csökkent, addig a vizsgált szakágazatban 41%-os csökkenés tapasztalható 2013-ban a 2000. évi adatokhoz képest. Ha kiemeljük a hűtő és konzervipart és összehasonlítjuk a többi szakágazattal megállapítható, hogy az egyéb zöldség és gyümölcs feldolgozás, -tartósítás szakágazat az 5. legtöbb embert foglalkoztató szakágazat, a 25 élelmiszeripari szakágazatból jelenleg 8%-ot foglalkoztat.

A hazai zöldség-gyümölcs feldolgozóipar árbevételének időbeli alakulása

Az export és belföldi értékesítés aránya a 2004. évhez képest megfordult, ekkor 65%-ban származott az árbevétel belföldi értékesítésből, 2013-ban ezt a százalékot az exportértékesítésből származó árbevétel képviselte (1. ábra). A hűtő- és konzervipar termékeit az egyéb zöldség és gyümölcs feldolgozás, -tartósítás szakágazat képviseli. A három szakágazat közül ez közel 90%- ban járul hozzá az alágazat árbevételéhez, ezért szeretném külön kiemelni, hogy a 25 szakágazat között hogyan teljesít export árbevétele alapján. Az egyéb zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, -tartósítás szakágazat 2012-ig a legjobban teljesítő szakágazat volt az export árbevételt tekintve az élelmiszeripar 25 szakágazata közül. 2013- ban a második helyre szorult, de ezzel együtt a hűtő és konzervipar nagyban hozzájárul az élelmiszer export teljesítményéhez. Említésre méltó a légyártás szakágazat teljesítménye is, mely bár csökkenő tendenciát mutat, mégis árbevétele alapján a 17. helyen szerepel a 25 szakágazat közül. Ezzel jelenleg 1%-kal járul hozzá az élelmiszeripar árbevételéhez. 2000 óta megfeleződött árbevétele, mely 2013-ban 70%-a az export érkésesítésből adódik. Lévén, hogy tartósított termékekről beszélünk a termelés mennyisége és a termelési érték nem minden éven több, mint az értékesített mennyiség és az árbevétel. Az előző évi készletek felhalmozódhatnak, melyek más évben kerülnek eladásra, így előfordulhat, mint 2010-ben, hogy nagyobb mennyiségű termék lett értékesítve, mint amennyit az alágazat előállított abban az évben. A gyümölcs-, zöldségfeldolgozás és tartósítás alágazat árbevétele folyamatos növekedést mutat az ezredforduló óta, ezzel együtt a 8 alágazathoz képest ugyanolyan arányt képvisel az élelmiszeriparban. A 2. ábráról leolvasható, 2002 óta előállított késztermékek mennyisége csökkent, ezzel ellentétesen az árbevétel növekedett, így a növekvő árbevétel egyértelműen nem a zöldség-, gyümölcsfeldolgozó és -tartósító alágazat mennyiségi növekedésére enged következtetni, hanem az értékesítési árszínvonal emelkedése, illetve a forint-euro árfolyam kedvező irányú elmozdulása áll mögötte.

A hazai zöldséggyümölcs feldolgozóipar legjelentősebb termékei

Amennyiben a legjelentősebb termékeket megvizsgáljuk az egész alágazatban, azt láthatjuk, hogy a termékkör rendkívüli módon leszűkült. A „fagyasztott zöldségek és gyümölcsök és dió” kategória képviseli a legnagyobb hányadot, a termelt mennyiségek 24%-át adja, míg az árbevétel 18%-át 2012-ben. Mindeközben a megtermelt termék 15%-kal növekedett, az árbevétel viszont 70%-kal 2000 óta. A legnagyobb mennyiségben termelt és a legnagyobb árbevételt jelentő termékcsoport a fagyasztott zöldségek és gyümölcsök. Az elkészített és tartósított csemegekukorica és borsó az alágazat legjelentősebb termékei, mivel kizárólag egy zöldségfajból hatalmas mennyiséget dolgoznak fel. Áruértékei ugyan nem kiemelkedően magasak, de hatalmas mennyiségei miatt ezek a vezető termékei az alágazatnak. Termék mennyiségben az alágazat 31%-át adja ezen két termék, az árbevételének 25%-át. Az elkészített és tartósított dió és földimogyoró csekély mennyiségben, ám annál magasabb árbevétellel járul hozzá az alágazat teljesítéséhez, mely egyre növekszik. Változás történt a dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsés diópüré és -krém termékek és almalé gyártás területén is. A megtermelt termékek mennyisége 2000 óta jelentősen növekedett és az értékesítésükből származó árbevétel is. Ellenkezőt tapasztalunk a savanyúságoknál, ezek megtermelt mennyisége csökkenő tendenciát mutat.

A hazai zöldség-gyümölcs feldolgozóipar nyersanyag felvásárlása

A feldolgozóipari zöldség és gyümölcs felvásárlása csökkenő tendenciát mutat 2003-2012-es időszakban, az 1,6 millió tonna lecsökkent 1,4 millió tonnára, de 2010-ben 1 millió tonna alá csökkent. A felvásárolt nyersanyag 70-80%-a meggy, zöldborsó, csemegekukorica és alma, ezzel előre is vetíthető a beszűkült termékkör (3. ábra). A zöldség-gyümölcs feldolgozóipar által felvásárolt nyersanyag értéke a felvásárolt mennyiséggel arányosan növekszik, illetve csökken, de érzékelhető az infláció illetve az árnövekedés is. Míg 2003-ban az 1,6 millió tonna nyersanyagot 48 milliárd forintért vásárolta fel a feldolgozóipar, addig, 2012-ben az 1,3 millió tonnát 71 milliárd forintért. Értékben és mennyisében is egyre inkább erre a 4 fajra szűkül a felvásárlás (míg mennyiségben ma már 83%-a, értékben 72%-a az összes felvásárolt zöldségnek és gyümölcsnek). Ezek között is kiemelkedő az alma és a csemegekukorica, melyek értékben 2012-ben a felvásárolt nyersanyag fele volt, mennyiségben pedig 73%-a (1. táblázat). Az elmúlt 10 évben több zöldséggyümölcsfaj feldolgozása is háttérbe szorult, így a felvásárlásuk is.

A csemegekukorica, mely az egyik legjelentősebb termék felvásárlás, melynek az alma mellett a legnagyobb a felvásárolt mennyisége az utóbbi években, 2010-es mélypontját kivéve. A legnagyobb csapás mégis a paradicsomot érte : 2003-ban 236 ezer tonnát vásárolt fel a feldolgozóipar, ma már mindösszesen 15 200 tonnát. Negatívan érintette az elmúlt 10 év a sárgarépa-, bab-, konzervuborka, fűszerpaprika-, pasztinák-, őszibarack-, kajszi, szederés málnafelvásárlást. Nagyon kevés, de pozitív példa is adódott ugyanis a szilva felvásárlása duplájára növekedett 2003-ról 2012-re, a körtefelvásárlás ötszörösére emelkedett, a fejeskáposzta- felvásárlás megtriplázódott, illetve a piros ribiszkefelvásárlás is csaknem megduplázódott. Ha a 2003-as átlagárakat veszem alapul, akkor 2012-re a duplájára nőttek, így viselkedett a csemegekukorica, a szamóca, a meggy, a cseresznye, a paradicsom. 2012-ben a feldolgozóipar kevesebbet fizetett az egresért, a piros ribiszkéért, a körtéért és az őszibarackért, mint 2003-ban. A feldolgozóipar az alapanyagok értékét a hozzáadott érték teremtéssel megtöbbszörözi, a késztermék értéke három-négyszerese az alapanyagnak. A zöldség-, gyümölcsfeldolgozó és -tartósító alágazat a felvásárolt nyersanyag mennyiség 60-80%-ának megfelelő készterméket állít elő (4. ábra). A 2. táblázatban a felvásárolt nyersanyag mennyiségét hasonlítottam össze a késztermék mennyiségével, valamint a felvásárolt nyersanyag értékét helyeztem arányba a késztermékek értékével. Az első oszlopban látható az átlagos készáruvá-készítési veszteség, ami átlagosan 30%, a második oszlopban, hogy mennyivel magasabb értékű lesz a feldolgozóipari áru, ami pedig 3-3,5-szerese a nyersanyagnak.

Kurmai Vikt ória
kurmaiviki@agr.unideb.hu
PhD hallgató, Debreceni Egyetem