Globális adatok

A kormányzati statisztikákon alapuló legfrissebb, 2019 januári becslés szerint a világon összesen 496 800 hektáron termesztettek zöldségféléket üvegházban vagy tartósan kiépített termesztőlétesítményben (erre az angol terminológia a „greenhouse” kifejezést használja, és nem érti bele a boltíves-vasvázas fóliaalagutakat, viszont a nagy légterű fóliaházakat igen), míg a teljes hajtatott takarásos (angolul „protected agriculture”, ide minden takarásos technológia beleértendő a hajtatóágyaktól és -alagutaktól kezdve a favázas, rövid élettartamú fóliasátrakig) zöldségterületet 5,6 millió hektárra becsülték (ebből legalább 2,5 millió hektár fólia alatti terület Kínában található). 1980-ban még csak 150 ezer hektár termesztőlétesítményt, 1995-ben pedig mindössze 500 ezer hektár hajtatott területet tartottak nyilván, de 2013-ban is még csak 405 ezer hektár volt a globális üvegházi és tartós fólia alatti terület. A Cuesta Roble Consulting (HortiDaily, 2019a) és a Rabobank 2017-es adatai (Rabobank, 2018) szerint globálisan 40 ezer hektár modern üvegház, található, a teljes üvegházi és tartós fóliás terület földrészek szerinti eloszlása az 1. táblázat szerint alakul.

1. táblázat: Üvegházi és tartós létesítményű zöldségtermesztő terület („greenhouse”) összesen (2017)

Forrás: Rabobank, 2018a

Európán kívül jelentős hajtatott termesztést végez Kína, Korea, Japán, Törökország, Mexikó, Marokkó és az Egyesült Államok, valamint a Dél-Afrikai Köztársaság.

A friss zöldségek globális és európai kereskedelme

Európa két messze legnagyobb zöldségexportőre Spanyolország és Hollandia, a két legnagyobb importőr pedig a legnépesebb uniós tagállam Németország, valamint az az Egyesült Királyság, amely hamarosan ki fog lépni az Európai Unióból – és ez a lépése nagy hatással lehet a zöldségek behozatalára. 2018-ban ugyanis az Egyesült Királyságban a belföldön termesztett zöldségek aránya alacsonyabb volt, mint valaha: a friss zöldségek alig több mint fele (53%, 2,4 millió tonna) származott belföldi termelőktől. Az utóbbi 10 évben gyorsult fel látványosan ez a folyamat, 1993-ban a hazai termesztésű zöldségfélék aránya még 87% volt. Jelentős importőr még Franciaország, bár elsősorban feldolgozott termékek behozatalát végzi, friss-áru importja a két vezető tagállamhoz képest jóval kisebb volumenű. Olaszország nagy mennyiségben nem friss-árut, hanem feldolgozott termékeket exportál elsősorban Németországba és Nagy-Britanniába.

A holland kereskedők minden szezonban november táján váltanak spanyol termékekre, és megkezdődik a reexport időszak. November elején váltanak a német, angol és skandináv áruházláncok holland helyett spanyol paradicsomra, bár gyakran előfordul, hogy a spanyol termék holland közvetítéssel, logisztikával érkezik az elosztópontokra (FreshPlaza, 2019a). Érdekes például, hogy Almeriából, a legnagyobb spanyol hajtató régióból még csak most tervezik egy hajóútvonal kialakítását Franciaországba, és még jelenleg is kamionokkal szállítják az árut (HortiDaily, 2018a).

A meghatározó zöldségfélék Európai Unión belüli fő kereskedelmi útvonalait az 1. ábra mutatja be.

 Forrás: Rabobank, 2018

1. ábra: Meghatározó zöldségfélék Európai Unión belüli fő kereskedelmi útvonalai

Hollandia

A Magyarország területének felénél is kisebb Hollandiában (41 543 km2) a magyarral csaknem megegyező területen folytatnak zöldségtermesztést (valamivel 90 ezer hektár felett mindkét országban). Döntő különbség azonban, hogy a németalföldi zöldségtermelés volumene éves szinten 5,5 millió tonna felett alakul, míg hazánkban nagyságrendileg 1,5-1,7 millió tonna közötti, azaz összehasonlítva az intenzitást tekintetében legalább háromszorosan köröznek le minket. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy míg Hollandiában a zöldségtermesztésre specializálódott modern üvegházak területe már 5 000 hektár körül van, hazánkban ennek a tizedével sem rendelkezünk.

A Holland Statisztikai Hivatal (CBS – Centraal Bureau voor de Statistiek, 2020) adatai szerint 1980-tól kezdve Hollandiában a hajtatott zöldségtermesztésben nagy fokú koncentráció ment végbe, amit jól reprezentál, hogy az 1980-as évekhez képest 85%-kal csökkent a termelők száma (8 000-ről 1 260-ra), az üvegházi terület viszont 7%-kal, csaknem 5 000 hektárra nőtt (2. ábra).

m.e.: ezer ha, ezer db

Forrás: CBS – Centraal Bureau voor de Statistiek, 2020

2. ábra: A holland hajtatott zöldségfélék területe és a gazdaságok számának alakulása (1980-2017)

Ugyanebben a csaknem 40 éves időszakban az egy gazdaság által hasznosított átlagos területméret a hétszeresére nőtt (0,6 hektárról 4 hektárra). A 2000-es évek elején a legnagyobb 10 zöldséghajtatásra specializálódott gazdaság együttes területe a teljes hajtatott terület mindössze 3%-át adta (115 hektár), ám 2017-re ez már 10%-ra nőtt, azaz a 10 legnagyobb gazdaság átlagosan 48,6 hektáron gazdálkodik, amihez átlagosan 18 fő állandó munkaerőt alkalmaznak. A 10 legnagyobb gazdaság átlagos éves árbevétele a 2000-es évek elején regisztrált 5 millió euróról 21 millió euróra nőtt.

Részben az új fajtáknak, részben pedig a termesztéstechnológiai innovációknak (tápanyagok célzott adagolása, pótmegvilágítás) köszönhetően az utóbbi 20-25 év során jelentősen nőttek az egységnyi területre eső hozamok is: míg 2000 körül 40 kg paradicsomot szedtek le évente négyzetméterenként, ez most már országos átlagban 55,7 kg, de a legjobb kertészek 65 kg/m2 feletti hozamokat is elérnek. Ennek következtében 2000-hez képest 7%-ról nagyobb területről ugyan, de 36%-kal több termést takarítottak be 2017-ben. A termesztett növényfajok köre, azaz a hajtatott zöldségtermesztés fajösszetétele gyakorlatilag nem változott, még mindig magasan a paradicsom vezet (2000: 520 ezer, 2017: 910 ezer tonna), a dobogós helyeken pedig a stagnáló uborka (2000: 410 ezer, 2017: 400 ezer tonna) és a feltörekvő kaliforniai paprika (2000: 285 ezer, 2017: 370 ezer tonna) található. Újdonság viszont, hogy az utóbbi csaknem 20 évben megtriplázódott a hajtatott szamóca (2000: 15 ezer, 2017: 41,5 ezer tonna) és megduplázódott a padlizsán (2000: 33 ezer, 2017: 53 ezer tonna) éves termésmennyisége, bár az uborka és a paprika szintjétől még messze elmaradnak.

m.e.: ezer tonna

Forrás: CBS – Centraal Bureau voor de Statistiek, 2020

3. ábra: A legfontosabb hajtatott növényfajok termésmennyiségének alakulása Hollandiában (200-2017)

Az egy gazdaságra eső átlagos területméret és a hozamok növekedése együttesen az átlagos üzemi árbevétel növekedését eredményezte: míg 2000-ben egy átlagos zöldséghajtató gazdaság STÉ-je, azaz standard termelési értéke (SO – standard output) még „csak” 570 ezer euró volt, 2017-re ez már meghaladta a 2 millió eurót (CBS, 2018).

Több európai ország mellett a holland zöldségtermesztésre is katasztrofális hatást, heti 50 millió eurós elmaradt hasznot gyakorolt a 24 halálos áldozatot követelő, összesen 2 400 embert megfertőző 2011-es Escherichia coli botrány (EHEC botrány). Ennek hatása 2012-ben egy kisebb visszaesésben, megtorpanásban jelentkezett, ám a növekvő trendet ez sem tudta még csak megfékezni sem: volt olyan év, hogy a holland üvegházterület 150 hektárral nőtt, ami azt jelenti, hogy egyetlen év területbővülése összevethető nagyságrendű volt a mai teljes magyar üvegház-területtel (CBS StatLine, 2019).

A globális paradicsomexport 2018-ban 8,4 millió tonna volt, a legnagyobb exportőr Mexikó (1,8 millió tonna, 21,7%-os globális részesedés, elsődleges felvevő az Egyesült Államok) ám a második helyen Hollandia áll csaknem 1,1 millió tonnás kivitellel, ami a világexport 12,8%-a. A holland paradicsomexport pénzben kifejezett értéke 1,6 milliárd euró, azaz az átlagár 1,5 euró/kg, ez a legmagasabb átlagár az exportőr országok közül (Worldstopexports, 2019). A hollandok fő felvevő piaca Németország és az Egyesült Királyság (197 ezer tonna), de igen jelentős még Svédország (60,7 ezer tonna, Olaszország (54 ezer tonna), Lengyelország (50 ezer tonna) és furcsa mód Spanyolország (30 ezer tonna).

Spanyolország

Spanyolországban összesen 46 ezer hektárnyi hajtatott felület található, ám ezek többsége földrajzilag szétszórtan helyezkedik el, kivéve a 31 ezer hektáros területű Almeria fóliatengerét. Ez a hajtató körzet több zöldséget termel, mint egész Portugália vagy Görögország. Csak paradicsomot 19 ezer hektáron hajtatnak, és itt működik a világ legnagyobb hajtatott területen gazdálkodó cége, az 1 800 hektáron termesztő Vicasol szövetkezet (a második legnagyobb területű hajtató cég a kínai Le Gaga (1 671 hektár) után, a dobogóra pedig még a marokkói Group Azura fér fel 751 hektárral). Almeria évente 3,5 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt állít elő, melyből 2,7 millió kerül exportra, elsősorban Hollandiába, Franciaországba és az Egyesült Királyságba. Az itteni termést tavaly 2,6 milliárd euróért értékesítették, így nem túlzottak azok a vélekedések, miszerint a Brexit egyik legnagyobb vesztese Almeria lehet. Már most is számos problémával küzdenek annak ellenére, hogy idén is új termésrekordot értek el. Az egyik ilyen a termelési költségek folyamatos növekedése (idén 7%), amit elsősorban a munkaerő drágulása okoz (12%-os törvény által előírt munkabér-növekedés), és ez a melegágya az igen elterjedt illegális foglalkoztatásnak: a feketén alkalmazott munkások körülbelül napi 35 eurót kapnak kézbe, miközben a Spanyolországban 2019-ben bevezetett kötelező minimálbér 52 euró/nap (1 050 euró/hónap) lenne. A termesztőket azonban még a minden egyes bejelentés nélkül foglalkoztatott munkás után fizetendő 6 000 eurós büntetés sem tartja vissza, inkább bíznak abban, hogy az ellenőrök szemet hunynak (amin kicsit dolgozni kell ugyan, mert a munkások legalább 20-30%-a feketén dolgozik, és El Ejido városban például a rendőrség mellett van a kora reggeli fő munkatoborzási hely). Jelentős hajtató régiónak számít még 3 100 hektáros területtel Granada, különösen La Costa megye, ahol 2 847 hektár fólia található.

Spanyolország a világ harmadik legjelentősebb paradicsomexportőre Mexikó és Hollandia után. A 2018-as 813 ezer tonnás kivitel a világexport 9,6%-át jelenti, ám a hollandok 1,5 euró/kg-os átlagárával szemben a spanyolok mindössze 1,14 euró/kg átlagáron exportálnak. Legfontosabb partnereik Németország (196 ezer tonna), Franciaország (127 ezer tonna), az Egyesült Királyság (112 ezer tonna), valamint Hollandia (102,5 ezer tonna) és Lengyelország (63 ezer tonna). A spanyol export az utóbbi 5 év során 16%-kal esett vissza, a 2018-as 813 ezer tonnás exporthoz képest 2014-ben még 967 ezer tonnát ért el a kivitel. A globális paradicsomexport negyedik helyezettje Irán (572 ezer tonnás kivitel 2018-ban, mindössze 0,36 eurós átlagáron, legnagyobb partner Irak 418 ezer tonnával), Törökország pedig már csak a hatodik, mert feljött az ötödik helyre Marokkó (HortiDaily, 2019b, FreshPlaza, 2019a). Ez nem is csoda, mivel az észak-afrikai ország zöldséghajtató területe 2001-ben még csak 9 ezer hektár volt, 2018 végére azonban már 26 ezer hektáron folyt a termelés. A legfontosabb termesztőkörzet a Souss-Mass-Draá régió, de jelentős még Gharb-Chrada-Beni Hssen és Tangier-Tetouan is. A legnagyobb területnövekedés az ország északi, kikötőkhöz közeli területein figyelhető meg, és talán senkinek sem jött annyira jól az Európai Unió Oroszországgal szembeni embargója, mint Marokkónak: gyakorlatilag a nulláról növekedve 35%-os, 66 millió dollárt érő részt szakítottak ki maguknak az évi 600 ezer tonnás orosz paradicsomimportból, ezzel Oroszország legfontosabb beszállítójává váltak Kína, Azerbajdzsán, Irán és Törökország előtt. Marokkó legfontosabb exportpartnere Franciaország (367 ezer tonna), de Spanyolországba is szállítanak évi 37 ezer tonnát.

Almeriában pár éve a paprika vette át a paradicsom vezető helyét: 11 570 hektáron termesztenek paprikát (tavaly 11 125 hektár), míg paradicsomot már csak 8 790 hektáron hajtatnak (tavaly ez még 9 555 hektár volt). A paprika előre törésének több oka van, a legfontosabb talán a növényvédelem: míg a biológiai növényvédelem és az integrált termesztéstechnológia a teljes hajtató felületen biztonsággal alkalmazható, a paradicsomnál a termesztők tavaly már csak óriási erőfeszítésekkel tudták kordában tartani a Tuta absoluta kártételét. A további okok között szerepel, hogy a paprika ára sokkal stabilabb volt az utóbbi években, mint a paradicsomé (bár itt is voltak azért hullámvölgyek), ráadásul a paprika termesztése kevesebb élőmunkát igényel, és termesztési költségei is alacsonyabbak. Almeriában idén 8 034 hektáron hajtatnak cukkinit, ami 8%-os növekedés a 2018-as területhez képest – ez a növény gyorsan fejlődik, és szintén relatíve alacsony termesztési költségek jellemzik. A negyedik legnagyobb területen hajtatott növény az uborka: az idei 4 864 hektáros terület 4%-os növekedést jelent. A növekedés fő oka, hogy számos paradicsomtermesztő uborkára váltott, és ugyanezen okokból nőtt 2207 hektárosra a padlizsán területe is. A hajtatott növényfajok területi megoszlása a magyarázat arra, hogy a teljes területnek miért csak a 20%-án alkalmaznak jelenleg biológiai növényvédelmet: ez teljes körűen csak paprikában megoldott, míg paradicsom, uborka és cukkini kultúrákban igen nehézkesen használható. A paprika területének bővülésével azonban az idei évben a biológiai növényvédelmet alkalmazó terület is 10%-kal nőtt (FreshPlaza, 2019a, HortiDaily, 2019c).

A cikksorozat második részében a német, az osztrák, a román, a lengyel, az orosz, a török és a bolgár hajtatókertészetet vesszük górcső alá.

Fordította és összeállította:
Kocsis Márton, angol szakfordító

Felhasznált források:

CBS, 2018 – Upscaling of greenhouse vegetable production (https://www.cbs.nl/en-gb/news/2018/16/upscaling-of-greenhouse-vegetable-production)

CBS StatLine, 2019 – Vegetables; yield and cultivated area per kind of vegetable (https://opendata.cbs.nl/statline/#/CBS/en/dataset/37738ENG/table?dl=AB8B)

Eurostat, 2019 – The fruit and vegetable sector in the EU – a statistical overview (https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/pdfscache/53634.pdf)

FreshPlaza, 2019a – Spain is sandwiched between increasing competition from the North and South (https://www.freshplaza.com/article/9169436/spain-is-sandwiched-between-increasing-competition-from-the-north-and-south/)

HortiDaily, 2018a – Overview Global Tomato Market (https://www.hortidaily.com/article/6040370/overview-global-tomato-market/)

HortiDaily, 2018b – Half of Dutch production of greenhouse vegetables goes to Germany and the UK (https://www.hortidaily.com/article/6043255/half-of-dutch-production-of-greenhouse-vegetables-goes-to-germany-and-the-uk/

HortiDaily, 2019a – World Greenhouse Vegetable Statistics updated for 2019 (https://www.hortidaily.com/article/9057219/world-greenhouse-vegetable-statistics-updated-for-2019/)

HortiDaily, 2019b – “Unstable conditions in global tomato market” (https://www.hortidaily.com/article/9165799/unstable-conditions-in-global-tomato-market/)

HortiDaily, 2019c – More peppers and fewer tomatoes in Almeria in the 2019/20 campaign (https://www.hortidaily.com/article/9147310/more-peppers-and-fewer-tomatoes-in-almeria-in-the-2019-20-campaign/)

Rabobank, 2018 – The World Vegetable Map (https://www.rabobank.com/en/raboworld/articles/the-world-vegetable-map.html)

Worldstopexports, 2019 – Tomatoes Exports by Country (http://www.worldstopexports.com/tomatoes-exports-country/)