A vetőmagpiac szabályozásának legfontosabb elemei a nemzeti és európai uniós jogszabályok, valamint a nemzetközi vetőmag kereskedelmi előírások. A hazai jogszabályok sorában a legfontosabb a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló a 2003. évi LII. törvény, közismert nevén a vetőmagtörvény. A vetőmag termelésére és forgalomba hozatalára már a XIX. század végén hoztak jogszabályi rendelkezéseket. A legrégebbi előírás a takarmánytermesztés legjelentősebb növényének, a lucernának az arankamentes vetőmag előállítását volt hivatott biztosítani, és a lucernamag volt az első fémzárolásra kötelezett vetőmagféleség. A 20. század elején a vetőmagtermesztés Európa- és világszerte elterjedt növénytermesztési feladattá vált, és maga után vonta a vetőmag mint termék ellenőrzési rendszerének kidolgozását. A mintavételi eljárások és technikák kialakulása a 19. század végére nyúlik vissza. Európában 1924-ben megalakult a Nemzetközi Vetőmag Szövetség, valamint szorosan ehhez kapcsolódva a Nemzetközi Vetőmagvizsgálati Szövetség, az ISTA. Mindkét szervezetben alapító tag volt Magyarország. Ekkor Európa szinte összes országában egyszerre indult be a botanikai ismeretekre alapuló magvizsgálat és szántóföldi ellenőrzés rendszere. A jogszabályok eleinte csak a gyommentes vetőmag követelményét fogalmazták meg, majd később az egyéb értékmérő tulajdonságok, valamint a fajta ellenőrzését célzó szántóföldi ellenőrzés is a jogszabályok részét képezték. A vetőmagok nemzetközi kereskedelme fellendülésének és a nemzetközi szervezetek szabályokat és módszereket egységesítő tevékenységének következtében Európában a vetőmagra vonatkozó nemzeti jogszabályok hasonlóképpen fejlődtek. A vetőmag-szabályozás teljes körű kialakulásának nagy lökést adtak a II. világháborút követő évek élelmiszerhiányának felszámolását célzó mezőgazdasági termelés stratégiai kezdeményezései. Hazánkban 1958-ban törvényerejű rendelet jelent meg a vetőmag forgalomba hozatalának szabályozására és az EU, (korábban EGK) vetőmag alap-jogszabályai is mind 1960-ban keletkeztek. Magyarországon hosszú évtizedeket kellett várni az első vetőmagtörvény kiadására, melyre 1996-ban került sor.
A vetőmagtermelés ellenőrzésének, a vetőmagvizsgálatnak, valamint a fémzárolásnak a szabályozási keretei három szinten valósultak meg. A legfelső szintet a vetőmagtörvény (korábban törvényerejű rendelet), a középső szintet a miniszteri rendelet, a legalsó szintet pedig a vetőmag szabványok jelentették. Az általános keretet a törvény biztosította, a részletszabályok a rendeletben, a minőségi követelményrendszer összes eleme pedig a Magyar Szabványokba volt belefoglalva. Ez a hármas egység hazánk Európai Uniós tagságával egyidejűleg teljesen átalakult. A Közösségi előírásokkal való összhang megteremtése érdekében a követelményrendszer minőségi paramétereit tartalmazó szabványok előírásait jogszabályi szintre kellett emelni, így tartalmilag kibővült a vetőmagra vonatkozó miniszteri rendelet és eltörlésre kerültek a korábban kötelezően használt Magyar Szabványok. Még napjainkban is sokszor hibásan szabványosnak nevezik a forgalomba hozatali követelményeknek megfelelő vetőmagot, annak ellenére, hogy a minőségi előírások már nem a szabványokban, hanem a miniszteri rendeletekben vannak.
A vetőmagtörvény elsődleges célja annak garantálása, hogy kereskedelmi forgalomba kizárólag államilag elismert növényfajta minősített, fémzárolt vetőmagja kerül. A vetőmag-kereskedelem szabályozása erősen eltér más mezőgazdasági és egyéb termék forgalmazási követelményeitől. Elsődleges a vetőmagok előállításának és a termelt vetőmagok egységeinek tételes ellenőrzése, ez a folyamat a vetőmag-minősítés. A vetőmagtörvény szabályozza a genetikai anyagok megőrzését és fenntartását, a növényfajták állami elismerését, a fajtahasználatot, az ebben érdekelt bejelentők, szaporítóanyag-előállítók, feldolgozók, forgalmazók és felhasználók jogait és kötelezettségeit, továbbá a szaporítóanyag előállításának, hivatalos vizsgálatának, forgalomba hozatalának, felhasználásának és ezek ellenőrzésének rendjét.
A fajta elismerése a kezdő lépés a vetőmag-kereskedelmi tevékenység szabályozásában. A forgalomba hozatal két alapkövetelménye a fajta igazolása és a vetőmagtétel értékmérő minőségi paramétereinek biztosítása. A növényfajta életciklusának kezdete a nemesítői tenyészkerti keresztezésig vezet vissza, amit többéves nemesítői munka követ, majd a már kinemesített új fajta többéves állami fajtakísérletben mérettetik meg. A fajtajelöltnek növényfajtól függően különböző feltételeknek kell megfelelni, általánosságban ezek a megkülönböztethetőség, az egyneműség és állandóság (DUS), valamint a gazdasági érték (VCU – Value of Cultivation and Use), továbbá a bejegyezhető fajtanév. A vetőmag forgalomba hozatali követelménye a minősítés, melynek részfolyamatait a törvény felsorolja. A minősítéseket a növénytermesztési hatóság végzi, de a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy egyes minősítési részfolyamatok eljárásait a hatóság átruházhatja a szaporítóanyag előállítóra. Fontos rendelkezés a törvényben a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag termesztésbe bocsátásának tiltása, valamint a vetőmag előállítások védőtávolságának biztosítását célzó eljárás részletes leírása.
A vetőmagtörvény csak a legfontosabb keretszabályokat határozza meg, az összes részletes követelmény a miniszteri rendeletekben található meg. Ez a jogszabályi struktúra megegyezik több európai ország gyakorlatával.
A szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet és a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet az EU direktíváival harmonizáltan tartalmazzák a vetőmagok termelési és kereskedelmi követelményeit. Mindkét jogszabály az általános előírásokat követően a növényfajokra vonatkozó egyedi szabályokat mellékletekben részletezi. A szántóföldi növényfajoknál a mellékletek követik az uniós direktíva csoportosítását, mely megkönnyíti az összehasonlítást és a folyamatos jogszabálykövetést, valamint a módosítások átvezetését. A mellékletek külön részben tárgyalják a növényfajok és hozzájuk kapcsolódó engedélyezett szaporítási fokok felsorolását, a szántóföldi és a vetőmagvizsgálati követelményeket. A rendelet első paragrafusai részletezik a forgalomba hozatal általános szabályait, a különböző vetőmag kategóriákat és a vonatkozó előírásokat. Ezt követik a vetőmag előállítás szabályai, a vetésbejelentés, a származás igazolás, a szántóföldi ellenőrzés, a szántóföldi minősítés és fajtaazonosító kitermesztés végrehajtásának leírásai. A fémzárolás követelményeit tartalmazó fejezet részletezi a fémzárolás általános szabályait, a mintavételt, a vetőmag tételek jelölését és zárását. Kiemelésre érdemes a vetőmagok egyenértékűségére vonatkozó rész, mely a jogszabályi alapját teremti meg az EU-n belüli szabad árumozgásnak.
A zöldségnövény szabályozás sok fontos elemben eltér a szántóföldi növényektől. A növényfajok száma lényegesen kevesebb, a forgalomba kerülő vetőmagok szaporítási foka és kategóriája eltér a szántóföldi növényfajoknál alkalmazottól. A zöldségek esetében a piacon levő vetőmagok több, mint 90%-a standard kategóriájú, mely kizárólag zöldségnövények esetén engedélyezett cég garanciális, saját minősítésű vetőmag szaporítási fok, előállítási és fémzárolási mód.
Az Európai Unió közös vetőmag-rendelkezéseit elsődlegesen direktívák szabályozzák. A direktívák az EU belpiaci vetőmag forgalmazásra tartalmaznak előírásokat. A direktívák növény fajcsoportonként kerültek kiadásra, a jogszabályok felépítésében nagy a hasonlóság, de a zöldség és a vetőburgonya a növényfajok sajátosságai miatt kissé különböző. A direktívákat a tagországok kötelesek beépíteni a nemzeti jogrendjükbe, lehetőleg minél magasabb szinten. A nemzeti jogszabályokban forgalomba hozatali minimumkövetelményektől eltérni nem lehet, és ezeket a követelményeket nem lehet alacsonyabb szintű egyéb rendelkezésekben szabályozni, például szabványokban. Az európai uniós csatlakozásunkat megelőzően hazánkban hosszú évtizedeken keresztül a vetőmagvizsgálati és ezáltal a minősítési kategóriák kétszintűek voltak, I. és II. osztály kategóriákkal. Az uniós tagságunk miatt ezt megszüntettük, és átvettük az egyszintű rendszert, megszüntetve a két minőségi kategóriát. Több esetben a határértékek átvétele azt jelentette, hogy a korábbiakhoz képest csökkentek a vetőmagvizsgálati minimumkövetelmények. Volt arra kezdeményezés, hogy egy magasabb, a korábbi I. osztálynak megfelelő szint kerüljön kialakításra, önkéntes magyar minőség címen, de ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, annak ellenére, hogy hasonló kétszintű, a jobb minőséget jelölő minősítési kategória más EU-tagországban hagyományosan sikeresen működik. Ez csak azokban a növényfajokban működhet jól, ahol egyértelmű a belső piac teljes ellátása, nincs import, így nincs versenyhátrány az EU közös követelményeket teljesítő alacsonyabb minőségi paraméterekkel forgalomba kerülő importjával szemben. A direktívák a vetőmag-minősítés teljes területét lefedő szabályrendszert tartalmaznak, a növényfajok, szaporítási fokok, szántóföldi ellenőrzési és vetőmagvizsgálati, valamint fémzárolási követelményeiről. Minden tagország köteles teljes körűen implementálni és használni a direktívában foglaltakat. A vetőmagpiaci szereplők által nem használt ez a joganyag, mivel minden elemét tartalmazzák a nemzeti jogszabályok. A nemzeti jogszabályok módosítása esetén az EU jogalkotási rendjének megfelelően a tagországok kötelesek a változtatásokat az EU érintett intézményeinél egy eljárás keretében jóváhagyatni. A direktívák követelményeket tartalmaznak nemcsak a forgalomba kerülő vetőmag minőségét illetően, hanem a vetőmag-előállító táblák ellenőrzésére, valamint a fajtakitermesztésre is. A szántóföldi ellenőrzés szabályai tagországonként a szigorúbb irányba eltérhetnek, de a közös minimumot minden ország jogszabályának tartalmaznia kell. A szántóföldi ellenőrzés rendszere és a kialakított eljárások nagy eltéréseket mutathatnak az egyes tagországokban, ennek elsődlegesen tradicionális és hatósági intézményi okai lehetnek. Magyarország hagyományosan vetőmag exportőr ország, és a vetőmag-előállítás ellenőrzésének eljárási rendszere ezért több esetben szigorúbb illetve szerteágazóbb a közös direktívákban foglaltaknál.
A direktívák mellett számos egyéb uniós jogforrás is a szabályozás részét képezi, de ezek kisebb, nem a kiemelten fontos forgalomba hozatali vetőmagvizsgálati minimumkövetelményeit érintik, hanem egyéb kiegészítő jellegűek. Az Európai Bizottság a 2000-es évek második felétől nagyszabású jogszabályi reformba kezdett, mely folyamat 2013-ban a nagyszámú módosítási javaslat és a szakmai konszenzus hiánya miatt megakadt, és a célzott közös EU Vetőmag Törvény megalkotására nem került sor.
Az OECD Vetőmag Fajtaigazolási rendszere
A nemzetközi vetőmag-kereskedelem szabályrendszerének legfontosabb eleme az OECD Vetőmag Fajtaigazolási Rendszer (OECD Seed Schemes). A vetőmagok országok és földrészek közötti kereskedelmi szállításához több nemzetközi szervezet tevékenysége kötődik. A vetőmagvizsgálati módszerek és eljárások globális szintű fejlesztését a Nemzetközi Vetőmagvizsgálati Szövetség (ISTA) végzi, az új fajták védelmét és fajtavizsgálati vonatkozásait az UPOV rendszer biztosítja, a vetőmagok nemzetközi kereskedelmének elősegítése és a vitás ügyletek választott bírósági rendezése a Nemzetközi Vetőmag Szövetség (ISF) feladatkörébe tartozik.
Az OECD Vetőmag Fajtaigazolási Rendszer globálisan elfogadott vetőmag-kereskedelmi szabályrendszer, melyet 1958-ban hoztak létre. A rendszernek jelenleg 61 ország a tagja. Az előírások érvényesítése a mezőgazdasági kormányzatok által kijelölt hatóságok (Designated Authority) feladata, Magyarországon ez a szervezet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A rendszer tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy az OECD Seed Scheme előírásait a nemzetközi vetőmag-kereskedelemben alkalmazzák és a kölcsönösség elvén elfogadják. A rendszer több növényfajcsoport szerinti alrendszerből épül fel. Hazánk a zöldségnövény rendszer kivételével mindegyiknek tagja, ebből kifolyólag minden szántóföldi növénynél érvényesíteni tudjuk az OECD szabályait és használni tudjuk a vetőmag-minősítési eljárásainkban. Az OECD Seed Scheme előírás gyűjtemény az általános és fajcsoport szerinti részletes követelmények mellett iránymutatásokat ad a fajtaazonosító kitermesztés gyakorlati végrehajtására, a külföldi vetőmag előállítások igazolására, az átruházott jogkörű tevékenységekre és a minősítések során alkalmazandó fajtatisztasági határértékekre.
A rendszer működésének célja az, hogy a nemzetközi vetőmag kereskedelembe kerülő vetőmagok fajtaazonosságának és fajtatisztaságának ellenőrzését és igazolását biztosítja úgy, hogy ezzel párhuzamosan kiköti a vetőmag értékmérő tulajdonságainak ISTA vizsgálatok általi deklarálását. A vetőmag fogadó ország ezáltal a közös fajtaazonossági és fajtatisztasági garanciákkal rendelkező, ISTA Vetőmagvizsgálati Laboratóriumok által hitelesen közölt értékmérő tulajdonságokkal rendelkező, szabályoknak megfelelően zárt és jelölt vetőmagtételeket kap, és a hitelesen közölt adatok alapján annak forgalmazhatóságát a nemzeti belpiaci követelményrendszerhez mérve egyértelműen meg tudja határozni.
Az OECD Vetőmag Fajtaigazolási Rendszer követelményei az EU belpiaci előírásokkal összhangban vannak, ebből kifolyólag a tagországok nemzeti vetőmag minősítési eljárásai biztosítják az OECD Rendszernek való megfelelést. Ezzel elkerülhető a kettős ellenőrzés szükségessége. Számos fejlődő ország önálló nemzeti vetőmag-minősítési eljárást nem is használ, mivel közvetlenül az OECD Seed Scheme-t alkalmazzák a vetőmagok ellenőrzésére.
Fontos terület a vetőmagok jelölésére szolgáló címke követelménye. Az EU csatlakozásunkat megelőzően kettős rendszer működött hazánkban, külön minősítés és jelölés volt az export vetőmag tételekre és külön a belföldi használatra. Az import vetőmagtételek, melyeknek minden esetben meg kellett felelni az OECD előírásainak belföldiesítő fémzárolásban és vizsgálatban részesültek. Az uniós piacon azonban már erre nincs szükség. Az Uniós joganyag részletes szabályokat tartalmaz az import beszállításra vonatkozóan, melynek legfontosabb eleme, hogy az OECD rendszerben ellenőrzött vetőmagok átcímkézés és vizsgálat nélkül forgalomba hozhatók az EU belpiacon. A szabályok közül a legfontosabb, hogy a fajtának szerepelnie kell a tagországok Nemzeti Fajtalistáját összesítő Közös Fajtakatalógusban, valamint a termelő (küldő) ország vetőmag-minősítési rendszerének meg kell felelnie az Unió által támasztott követelményének. Ha a küldő ország mindezen követelményeket teljesíti, akkor egyenlősített harmadik országként jogosult vetőmagot szállítani az EU-ba, és az általa minősített vetőmagtételek egyenértékűek az EU-tagországok által minősített vetőmagokkal.
Az OECD rendszer előírásainak tagországi működtetésért a Kijelölt Hatóságok felelősek és feladatuk az ISTA Vetőmag vizsgálati háttér biztosítása a vetőmag export minőségi igazolásához.
A vetőmag-minősítési alap-jogszabályok mellett kiemelt fontosságú a növényfajták fajtatulajdon védelmét adó szellemi tulajdon körben kezelt növényfajtaoltalom. A növényfajta-oltalomra vonatkozó előírásokat a szabadalmi törvény tartalmazza. Az uniós csatlakozásunkat megelőzően a vetőmagtörvény és rendeletei kellő jogszabályi védelmet biztosítottak a nemesítő fajtatulajdonosoknak a vetőmag-előállítás, -feldolgozás és -értékesítés teljes folyamatában. A közös uniós jogszabályok bevezetésével azonban ezeket a rendelkezéseket törölni kellett a joganyagból és a nemesítőknek más típusú védelemre volt szükség. Ezt a másfajta, elsődlegesen polgárjogi szerződésekkel – és nem a hatósági tevékenységek által garantált – védelmet a növényfajta-oltalom biztosítja.
A vetőmagok belpiaci értékesítésénél és export szállításánál a vetőmag-előállító és -forgalmazó köteles betartani a növényfajra vonatkozó speciális növény-egészségügyi előírásokat. A vonatkozó jogszabály és ellenőrzési rendszer 2019. december 14-ét követően jelentősen változni fog, az új eljárásrend kialakítása jelenleg folyamatban van. A vetőmag minősítésre vonatkozó jogszabályok és eljárások alkalmazását a növénytermesztési hatóság által kiadott szabályzatok pontosítják és támogatják.
Polgár Gábor, ügyvezető igazgató
Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
