A paprika termesztésben is újabb és újabb kihívásokkal kell megvívni a hazai kertészeknek. A 2016-os év során mind a tavasz, mind a nyár rendkívül változékony időjárást hozott, mely felerősítette pl.: a lisztharmat fertőzések kockázatát. Egyre korábban és egyre nagyobb mértékben jelentkezik ez a súlyos gondokat okozó gombás betegség. Míg korábban szinte csak a talaj nélküli növényházi termesztésben jelentett problémát, addig ma már a hagyományos technológiákban, sőt szabadföldön is egyre többször találkozunk vele. A paprikalisztharmatot hazánkban 1972-ben találták meg először és a ’90-es évektől egyre nagyobb gondokat okoz a termesztésben (Dr. Jankovics T– Dr. Kiss L, 2013: A paprikalisztharmat, Agrofórum).

A paprikalisztharmat (Leveillula taurica) tüneteit jól ismerik a hazai termelők. A leveleken határozatlan szélű kivilágosodó foltok jelennek meg, majd a fonákon finom fehér penészkiverődést látunk. A levél kanalasodik, aktív felülete csökken, ezáltal a növények teljesítőképessége elmarad egészséges társaikétól. Kezelés nélkül végül lombhullás következik be. A csökkent levélfelület a termés veszteségen túl a napégett bogyók arányának drasztikus emelkedését is eredményezi. A betegség elleni legnagyobb nehézséget az adja, hogy a paprikalisztharmat – ellentétben más lisztharmat fajokkal – ún.: endoparazita, vagyis a gomba micéliumai a levélszövet belsejében alakulnak ki. A fertőzéstől kezdve akár 2–4 hét is eltelik, amíg a tünetek a levélfonákon látható formában is megjelennek. Ennek megfelelően az ellene való kémiai védekezés nagyon nehéz. A fertőzés leggyakrabban úgy történik, hogy az ivartalan spórák (konídiumok) a növények gázcsere nyílásain át jutnak a levelekbe és kezdik meg csírázásukat. A betegséggel szembeni kémiai védekezés hatékonysága elmarad a más kórokozóknál megszokottól. Gond, hogy nagyon csekély azon hatóanyagoknak és készítményeknek a köre, amelyek a paprikalisztharmat ellen engedélyezettek. A helyzetet csak rontja, hogy gyorsan kialakulnak a szerrezisztenciák, ezért a néhány rendelkezésre álló növényvédőszert rotációban kell alkalmazni. Ugyanakkor több, ökológiai termesztésben is használható, természetes eredetű készítmény is megjelent az elmúlt 1–2 évben, melyek paprikalisztharmattal szemben is alkalmazhatók a forgalmazók szerint.

A gyakorlatban tapasztaljuk, hogy különböző fajták közt érzékenységben határozott különbségek figyelhetők meg. Mivel a legtöbb gombás megbetegedéshez hasonlóan a paprikalisztharmat is részben klimatikus eredetű, ezért a termesztési körülményektől függően eltérő mértékű fertőzöttséget láthatunk a kertészetekben. A tünetek megjelenése és súlyossága a termesztési időszak előre haladtával egyre számottevőbb – a paprikalisztharmat elsősorban az alsó helyzetű, idősebb leveleken jelentkezik, a fiatal lombon nem jellemző. Legtöbbször augusztus-szeptember során válik a betegség súlyos mértékűvé, ám sok esetben már a tavasz vége felé gondokat okoz a fertőzés. A lisztharmat elleni védekezés mellett is csak egy rezisztens fajta adhat igazi védettséget ezzel a betegséggel szemben. A paprikalisztharmat rezisztencia nem újdonság a magyar paprika termesztők részére: a Nirvin RZ piros blocky paprika fajta volt az első rezisztens hibrid, mely megjelent néhány éve a hazai kertészetekben is, azóta más „kaliforniai” fajták is követték. A 2017-es termesztési szezonra már várható fehér TV paprika esetében is a paprikalisztharmattal szemben ellenálló fajta megjelenése.

Azzal, hogy a lisztharmat elleni védekezés megoldódik, számos problémával le lehet számolni: talán a legsúlyosabb, hogy a mind nagyobb teret hódító biológiai védekezésben használt hasznos rovarokat nem gyérítjük vagy pusztítjuk el a lisztharmat elleni kezelések során. Hisz a kénpárologtatók, kén hatóanyag tartalmú permetező szerek a ragadozó atkákat sem kímélik. Ezen kívül nem károsodik a növényházakat borító fóliák anyaga sem. Az ellenálló paprika fajták elterjedésével egyéb előnyre is szert tehetünk: a kevesebb növényvédelem az ez irányú költségeket is csökkenti úgy, hogy közben az egészségesebb lombozatú állományunk nagyobb mennyiséget és jobb minőséget tud biztosítani. De ami talán a legfontosabb: sok áruházlánc ma már maximálja a zöldség és gyümölcs termékekben megtalálható növényvédőszer hatóanyagok számát. Vagyis nem csak a határérték alatt kell lennie az engedélyezett hatóanyagoknak, de nem használható 3–5 különböző készítménynél több a termesztési ciklus során. Ennél több – még ha csak határértéket el nem érő szinten is található meg a paprikában – hatóanyag a termékben forgalomképtelenné teszi az árut. Ez nagy nehézséget jelent a termesztőnek, ugyanakkor a kereskedelem és a fogyasztók szempontjából érthető a biztonságra törekvés. Az exportra kerülő tételeknél ez a szabályozás ma már általános és minden bizonnyal itthon is erre kell felkészülnünk. Tehát ha az egyik legfontosabb gombás betegség elleni védekezést meg tudjuk oldani a rezisztenciával, akkor lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerülünk az értékesítés során! A jövő tehát mindenképp a paprikalisztharmat rezisztens hibridek termesztésbe vonása.

Tornyai Tibor
paprika termékfelelős
Rijk Zwaan Bp. Kft.