A fűszer (őrlemény) készítésre alkalmas paprika termesztés több, mint három évszázados múltra tekint vissza a Dél-Alföldi régióban. A fűszerpaprika termesztők kezdetben saját ismereteik és szempontjaik szerint válogatták ki és szaporították fel a számukra kedvezőnek tűnő tulajdonságokkal rendelkező növényegyedeket. A két jelentős tájkörzetnek, Kalocsának és Szegednek változatos habitusú helyi fajtái alakultak ki, amelyek eltérő mértékben, de mind csípősek voltak. Ez a csípősség, illetve a kézi feldolgozással történő csípősség csökkentés alapvetően meghatározta az őrlemény előállítás mennyiségét és az export lehetőségeit.

Az állami finanszírozású fűszerpaprika kutatás 1917-ben indult a Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomás (Kalocsa) megalapításával. Az Állomás első vezetője Obermayer Ernő vegyész és nemesítő, aki a minőség ellenőrzése mellett hangsúlyt fektetett a kalocsai tájfajták szelekciójára annak érdekében, hogy kiegyenlített terméshozamot és minőséget biztosítson a fűszerpaprika feldolgozóipar számára.

1927-ben Obermayer Ernőt a szegedi Mezőgazdasági Vegykísérleti és Paprikakísérleti Állomás vezetésével bízták meg, ahol tovább folytatta nemesítési munkáját a szegedi tájfajtákkal és a kalocsai törzsekkel.

1928-ban Vitéz Horváth Ferenc, a Kalocsai Állomás vezetője a nemesítési anyagból csípősségmentes anyatöveket szelektált, amelyek felszaporítása alapvetően egyszerűsítette a csípősség nélküli őrlemény előállítását. A jogszabállyal védett fűszerpaprika termesztési körzetekben a stabil biológiai alapokon nyugvó, fejlett feldolgozás technológiával előállított, különleges aromával rendelkező, magas minőségű őrlemény világhírű export termékké vált.

A II. Világháború alatt a korábban sikerrel termesztett fajták leromlottak, az egyed kiválasztásos szelekciós nemesítés lehetőségei kimerülőben voltak. A tömegtermelés biztosítására megindult a mezőgazdaság gépesítése, amely a fűszerpaprika nemesítést és termesztés-technológia fejlesztést is új feladatok elé állította.

A 60-as években új módszerrel, a keresztezéses nemesítéssel értek el eredményes fajtákat a nemesítő szakemberek. A változatos genetikai hátterű nemesítési vonalak keresztezésével előállított determinált, fél-determinált és folyton  növő típusokkal az adott termesztés-technológiai lehetőségekhez és a betakarítási módhoz alkalmazható csípős és csípősségmentes fajtákat biztosítottak a fűszerpaprika termelő gazdaságok számára. A korai, koncentrált érési idejű, csokros fajták a gépi betakarítású, gyors feldolgozási idejű termeléshez kerültek kinemesítésre. Az előállítható őrlemény gyengébb minősége miatt azonban fokozatosan kiszorultak a termesztésből. A gépi betakarításhoz a folytonos növekedésű, csüngő termés állású fajták alkalmasabbak, ezért a nemesítés a terméshozam biztosítása mellett a koraiság fokozását helyezte előtérbe. A nemesítésben elért eredményekhez szervesen kapcsolódott a termesztés-technológia fejlesztése, amellyel a 80-as évek közepéig a magyar fűszerpaprika termelő és feldolgozó gazdaságok évente 10 ezer tonna őrlemény előállítását biztosították, amelyből 5 ezer tonna export piacokon értékesült.

A 80-as évek közepétől a nemzetközi piacon megjelentek a kommersz spanyol, marokkói, dél-amerikai és dél-afrikai féltermékek és őrlemények, amelyekkel szemben a közepes minőségű magyar termék nem volt versenyképes árban. A termelők a jövedelmezőség fenntarthatóságához a korábbi extenzív (helyrevetett, öntözés nélküli) termesztés helyett az intenzív (palántázott, öntözött, adott esetben tápanyag-utánpótlással rendelkező) termesztést választották, amely eredményesebben kamatoztatta az új nagy hozamú fajták genetikai potenciálját.

A magas produktivitásra nemesített fajták azonban fogékonyabbak a vírusos és a változó klimatikus körülmények miatt egyes években jelentős gazdasági károkat okozó baktériumos levélfoltosság (Xanthomonas campestris pv. vesicatoria) betegségekre.

A 90-es években a nemesítés céljai közé bekerült a kórokozók elleni rezisztencia beépítése. Az 1992-ben indított rezisztencia program keretében sikerült a magas hozamú fajtákba beépíteni a Xanthomonas baktériummal szemben ellenállóságot. Az ellenálló nemesítési vonalak előállításához androgenezisen alapuló doubled-haploid (DH) növény regenerálás módszere is kidolgozásra került.

A fogyasztói igények folyamatos változásával a hagyományos fűszerként alkalmazott csípős és „édes” őrlemény mellett folyamatosan fejlődik a csípős és nagyon erős fűszerpaprika darálmányok és krémek szegmense. Az ipari feldolgozók felismerve a hazai és nemzetközi piaci lehetőséget folyamatosan növelik a nem őrlemény célú fűszerpaprika nyersanyag felvásárlását, amely a termelők számára kitörési lehetőséget jelenthet. A nagyobb víztartalmú késztermék előállításánál kevésbé fontos kritérium a hagyományos őrlemény előállításhoz kívánatos 18% szedéskori szárazanyag- tartalom, így az intenzív termesztéstechnológiával 30-40 t/ha hozam elérésére a csípős fűszerpaprika hibridek alkalmasak.

Napjainkban a nemesítési célt az intenzív (fóliaborítású bakhátas, csepegtető öntöző rendszeren keresztül tápanyag-utánpótlással rendelkező) szabadföldi és a fűtetlen fólia alatti fűszerpaprika termesztés-technológia alkalmazásával a jövedelmező terméshozamú, a gazdasági veszteséget okozó kórokozók elleni rezisztenciával rendelkező hibridek jelentik.

A termesztés gazdaságosságát jelentősen meghatározza a termesztett fajta értékmérő paraméterei (terméshozam, szedéskori szárazanyag- és színezőanyagtartalom, a kapszaicin tartalom) valamint az értékesítési lehetőségek.

A jelenleg futó nemesítési projekt célja az intenzív termesztési technológia mellett több rezisztencia (Xanthomonas baktérium, hajtatásban TMV, TSWV) tartalommal bíró, ezért alacsony növényvédő szer használattal, környezet kímélő módon termeszthető erősen csípős hibrid kinemesítése, amely biológiai alapot nyújt a feldolgozóipari nyersanyag ellátásának biztosításához és a termékek minőségének javításához.

A közhasznú projekt Földművelésügyi Minisztérium támogatásával a piacorientált kutatási-innovációs együttműködés keretében a Zöldségtermesztési Kutató Intézet (ZKI) Zrt-vel közösen valósítjuk meg 2016-2020. években. A projekt során kinemesített, állami tulajdonú, I. osztályú hibrid fűszerpaprika vetőmagot a jogosult ZKI Zrt. hálózatán keresztül juttatjuk el köztermesztés részére.

A fűszerpaprika szaporodás biológiájából adódóan, az államilag elismert kultivárok folyamatos fajtaazonos fenntartása szükséges.

A közhasznú projekt Földművelésügyi Minisztérium támogatásával a piacorientált kutatási-innovációs együttműködés keretében a ZKI Zrt-vel közösen valósítjuk meg 2016-2018. években. A projekt célja: konstans fűszerpaprika fajták (Kaldóm, Szegedi 178, Globál, Szegedi 80) és hibrid (Délibáb F1, Szikra F1, Jubileum F1) szülő vonalak fajtafenntartása. A köztermesztésben lévő, államilag minősített fajták fajtafenntartása során a fajták gazdasági és minőségi értékeit őrizzük meg, megteremtve ezzel a fűszerpaprika termesztés biztonságos biológiai alapjait. A projekt során megtermelt, feldolgozott, csávázott, magas biológiai értéket képviselő, fajtaazonos, I. osztályú fűszerpaprika vetőmagot a ZKI Zrt. hálózatán keresztül juttatjuk el köztermesztés részére.

A fűszerpaprika kutatás és innováció fontos területe a nemesített fajtákhoz és hibridekhez kapcsolódó termesztés-technológia folyamatos fejlesztése, amely magában foglalja a klímaváltozás következményeiként ható stresszekkel szembeni védelmet is.

A Kalocsai Kutatóállomáson az intenzív bakhátas, fóliatakarásos, cseppszalagos tápanyag-utánpótlással ellátott szabadföldi termesztéstechnológia kidolgozása van folyamatban (1. kép). 

A technológia előnyei:
• az öntözés és a tápanyag-utánpótlás jobban hasznosul, • csökken a gyomirtás költsége,
• megelőzhető az intenzív csapadék által okozott „víznyomás”,
• a talajhőmérséklet szabályozásával növelhető a korai érés és elkerülhető a kalcium felvételi rendellenesség, • a megtermelt nyersanyag alkalmas őrlemény, paprikakrém, csípős szósz, stb. feldolgozóipari előállításához,
• a hagyományos – extenzív – termesztéshez képest nagyobb terméshozam, jobb jövedelmezőség érhető el a konstans fajtáknál is.

A Szegedi Kutatóállomáson a hibrid fűszerpaprika fólia alatti termesztésével kapcsolatos kutatások és nemesítések folytatódnak (2. kép). 
A technológia előnyei:
– a jelenlegi technológiánál nagyobb termésbiztonságot, jobb minőséget jelent,
– biztosítja a tenyészidő megnyújtását és a kiszámítható, magas hozamot, – használatával csökken az egységnyi végtermékre vetített önköltség,
– ösztönzi a technológiai fegyelem betartását és az információs visszacsatolást,
– megfelel a társadalom egyre növekvő környezetvédelmi elvárásainak,
– a megtermelt alapanyag bármilyen későbbi felhasználási célra alkalmas (őrlemény, paprikakrém, csípős szósz, stb.)

A NAIK Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (ÉKI) munkatársainak közreműködésével komplex kutatási projekt kerül kivitelezésre a fűszerpaprika beltartalmi paramétereinek mérésére:
• Az új fajtajelöltek és 2 referencia fajta vizsgálata három tenyészidőszakon keresztül a változó időjárási viszonyok figyelembevételével. Különböző intenzív termesztés technológiák (A: fólia alatt, támrendszeres, cseppszalagos tápanyagellátás; B: szabadföldi, bakhátas, fóliatakarásos) összehasonlító vizsgálatára kerül sor, különös tekintettel a minőséget meghatározó bioaktív komponensekre. A beltartalmi vizsgálatok kiterjednek a kapszaicin, az összes természetes színezőanyag tartalom, egyes színanyag komponensek, tokoferolok, C-vitamin tartalom kialakulásának, átalakulásának mérésére.
• A bioaktív komponensek mérésére költséghatékony módszerek kifejlesztése NIR-technika alkalmazásával. A többéves mintasorozatok alkalmazásával kalibrációs modell készül a kapszaicin, valamint a színanyagok gyors, roncsolásmentes meghatározására.
• Kísérletsorozat beállítása a klímaváltozás miatti veszélyek feltárására. A különböző fajták, fajtajelöltek penészedési hajlamának, illetve a toxintermelődés körülményeinek vizsgálata.

Szerző:
Pék Miklós, NAIK