A FruitVeB szakmaközi szervezet továbbképzést szervezett zöldségtermelő kertészek és szaktanácsadók részére 2017. február 28 és április 04. között. A képzés egyik kiemelt témája az integrált növényvédelem volt. Forray Alfréd, a Flór-atom munkatársa, szaktanácsadó a hajtatás és a szabadföldi termesztés biológiai védelmének legújabb tapasztalatairól tartott szemléletformáló előadást: nem a kártevő mentességre kell törekedni, hanem a biológiai egyensúly minél gyorsabb beállítására! Több új, a szántóföldön is hatékony módszert is bemutatott.

A hazai biológiai növényvédelem kialakulása

A biológiai védekezés az 1990-es években szükségessé vált a hajtatásban (1. táblázat). A termesztés változott, intenzívvé vált. Jól látható a folyamat a paradicsom példáján: rendszeres szermaradék problémák adódtak a heti egy szedés mellett, kialakult a kártevők rezisztenciája, drasztikusan csökkent a felhasználható növény-védő szer hatóanyagok száma. A permetezési technika nem volt megfelelő, egyre nehezebben lehetett betartani a munka-egészségügyi várakozási időt, a munka-szervezés szinte már lehetetlen volt. A biológiai védekezés technológiáját holland szaktanácsadók segítségével vezették be a paradicsom hajtatásban, bebizonyosodott, hogy a poszméhek kiváló munkát tudnak végezni a megtermékenyítésben, ismertté vált az egyes kémiai szerek hatása a hasznos szervezetekre. Ma egyre nagyobb követelmény a környezetet kímélő termelés és a szermaradék mentes áru. Folytatódik a növényvédő szerek betiltása, a megengedett hatóanyag maradék csökken (MRL), korlátozzák az áruban előforduló szermaradékok számát (csak két növényvédő szer maradéka lehet az áruban). Ma a hosszúkultúrás paradicsom hajtatásban heti kétszeri szedés és évi két permetezés mellett 11 hasznos rovar és egy hasznos gomba készítmény jelenti a növényvédelem alapját.

A ragadozó populáció kiépítését már a palántanevelőben kell kezdeni

A paradicsomban a fürkészeket már palántanevelőben alkalmazzák a liszteskék ellen. A ragadozó poloskák felszaporítását is a palántanevelőben kezdik, lisztmoly tojásokat szórnak ki, azon felszaporodik, megerősödik a populáció (1. kép). Így 2-3 héttel hamarabb állhat be az egyensúly és válhat hatékonnyá a biológiai védekezés. Az így előkezelt palántákat megjelölt sorokba ültetik. A Macrolophus etetésére a növény tetejére 10 hétig lisztmoly tojásokat szórnak (2. kép). Azonban a túlszaporodott populáció károkat is okozhat. A növény hajtáscsúcsából a cukrot szívogatja. Augusztusban, mikor már kevesebb a növényben az éjszakai cukor-felhalmozódás a virág elrúgás is tapasztalható.

Legkeményebb ellenfél a tripsz

A tripszek ellen vegyszeresen már lehetetlen védekezni, nagyon sok nemzedéke fejlődik, gyorsan ellenállóvá válik a szerekkel szemben. Az uborka állomány a legnehezebben védhető. A biológiai védekezés alapját az Amblyseius swirskii, ragadozó atka adja.  A ragadozó atka és korpa + liszt atka keverékét tartalmazó tenyésző tasakot helyeznek ki, amiből 5-6 hétig áramlik ki a hasznos rovar, majd újból kell telepíteni. Csak tripszmentes állományban hatékony az alkalmazása, mivel a tripsz első lárva alakját (L1) fogyasztja. Tripszes állományban más alak is jelen van, már nem elég egyedül a védekezéshez. A paprikánál bevált Orius ragadozó poloskát kell betelepíteni, mivel az idősebb lárva alakokat és az imágót is fogyasztja.

Az Amblyseius swirskii felszaporítására, ha nincs kártevő az állományban a pollennel történő etetést alkalmazzák. Megfigyelték, hogy amikor elkezdődik a gyümölcsfák virágzása, a növényházba bejutó pollen hatására hirtelen felszaporodnak a ragadozó atkák. Erre a célra a gyékény virágpora tökéletesen alkalmas (3. kép). Ha az etetést már a palántanevelőben elkezdik, a szabadföldi kiültetés után hatással lesz az állomány védelmére.

A levéltetű elleni védekezés egyre nehezebb

A levéltetű elleni védekezés egyre nagyobb gond a hajtatásban. A Teppeki és Chess szerek egyoldalú alkalmazása az ellenálló egyedek kialakulásának kedvez. A Chess hatékonyságának csökkenését mutatja, míg pár évvel ezelőtt a csepegtető rendszeren néhányszor kijuttatott szer megoldotta a védekezést, addig ma már ez nem elég. Hatékonyan pusztította a kártevőt, míg a hasznos szervezetek nem károsodtak. Ahogy romlik a Chess hatása, úgy van nagyobb jelentősége és esélye a biológiai megoldásoknak a levéltetű ellen. A szelektív szerek mellett pld. a fürkészdarazsak alkalmazása hatásos. Az integrált megoldásoknak egyre nagyobb szerep jut. Erre példa a Floramite szer is a takácsatkák esetében: a kártevő 60%-át elpusztítja, a ragadozó atkával kiegészítve jól működik a védekezés, így a rezisztencia kialakulása késleltethető.

„Pest in first”

„Először a kártevő” (Pest in first) módszert 2002. évtől paprikában, 2004. évtől gerberában, 2013-tól uborkában és 2015-től paradicsomban alkalmazzák eredményesen a takácsatka elleni védekezésben. Amikor a takácsatka szívogatás tüneteit először észrevesszük a növényen, már késő a hasznos rovarok betelepítése, nem kerülhető el az atka gyors felszaporodása. Az Angliában kifejlesztett módszer a természetben le-zajló folyamatot utánozza, lényege, hogy tervszerűen először a kártevőt telepítjük be az állományba, majd a ragadozó atkát. A kártevő betelepítését hálózatos elrendezésben végzik, figyelik a betelepítési pontokat, majd 2-3 héttel utána, amikor az szaporodni kezd Phytoseiulus persimilis ragadozó atkát raknak ugyanazon pontokra, sakktábla szerűen. Tapasztalat, hogy kevesebb ragadozó atkával jobb védettséget érnek el. Az atka mindig foltokban szaporodik fel, így ott csak késve lehet reagálni a biológiai védekezéssel. A kártevő betelepítést a meleg időszak előtt, január-februárban érdemes megtenni, mire a kártevőnek kedvező klíma beköszönt addig a védekező populáció megerősödik. A paradicsomban korábban nem tapasztaltak súlyos takácsatka kártételt mivel mirigyszőrös, ma viszont egyre gyakoribb. A növény mirigyszőrei gátolják az atkák, de a ragadozó atkák mozgását még inkább. Ezért betelepítésüket sakktábla szerűen kell végezni, mindenütt ott legyen. Az alacsonyabb házakban folyamatosan nagy gond. A paprikában az Amblyseius swirskii a takácsatka ellen is nagyon hatékony.

Talaj nélküli termesztés

A talaj nélküli termesztésben kártevő-és kórokozómentes közegeket kell alkalmazni, de a sterilitás nem tartható fenn. Célszerű olyan térfoglaló baktérium és gomba flórát betelepíteni, amelyek meg-akadályozzák a kórokozók felszaporodását, elejét lehet venni a gyökérpusztító betegségeknek. Például Hollandiában, a zárt termesztésben nagy gondot okoz az Agrobacterium terjedése, az ún. „bolond gyökér” tünetet okozva (4. kép).

Mi a „bolond gyökér” (crazy roots)?

A bolond gyökér betegséget az Agrobacterium rhizogenes okozza. A baktérium megváltoztatja a növény genetikai anyagát, amelynek a következménye egy extrém gyökérfejlődés. A bolond gyökér okozta problémát elsősorban a paradicsom, kígyóuborka és tojásgyümölcs termelésben észlelték. A leginkább látható tünetek az erős vegetatív növekedés és extrém gyökérnövekedésben mutatkoznak. A vékony gyökerek mellett néhány nagyon vastag gyökér látható. A vékony elágazó gyökerek hálózata a csepegtető testek közelében kezd kialakulni. A betegség nem mindig terjed teljes felületen. A tünetek gyakran csak itt-ott egy-egy paplanban jelennek meg. A fertőzés minden közegtípusban előfordulhat, rossz kötést, hozamkiesést okoz és növeli a másodlagos Pythium fertőzés esélyét. (Forrás: Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia, 2013. július)

A biológiai védekezés lehetősége szabadföldön

A szabadföldi zöldségkultúrák integrált növényvédelmébe is beilleszthető a biológiai növényvédelem. A palántázott növények esetében a palántanevelés során betelepíthetők és etethetők a hasznos rovarok. A kiültetéskor bemártható vagy beöntözhető mikorrhiza gomba vagy más térfoglaló gomba készítményekkel a hervadásos betegségeket okozó kórokozók ellen. A helyrevetett növényeknél fontos az olyan szelektív szerek alkalmazása, amelyek célzottan a kártevőt pusztítják, miközben a hasznos rovar populációt kímélik. Ilyen szerek pld. a Tepekki, Chess, Pirimor (levéltetvek ellen), a Spintor, Macth (tripszek ellen) a Spintor, Trigard (hagyma-légy), valamint a Coragen, Affirm, Spintor (molyok) lehetnek. Nagyon kedvezőek a tapasztalatok a hasznos rovar együttesek fenntartásában, így a természetes egyen-súly megőrzésében a virágos szegélyek, csíkok alkalmazása esetében. A virágzó csíkok pollent, nektárt szolgáltatnak a rovaroknak, vonzzák a természetes ellenségeket a területen, megnő az élettartamuk, szaporodó képességük. Azonban nem minden virágzó növény alkalmas erre a célra. Ma már itthon is kapható francia mag-keverék, ami ajánlható nem csak a szántó-földi kultúrákba, de a növényházak közé is. Felmerül a kérdés: a virágos sávokban nem szaporodnak-e fel a virág tripszek? Bizonyára jelen vannak, de felszaporodásukat a sokrétű élőhelyen a ragadozó fajok meg-gátolják. Hazai tapasztalatok is megerősítik a virágzó sávok hasznosságát. Dinnye takácsatka elleni védelmére ragadozó atkákat telepítettek a kikerülő palántákra. A területen a termelő virágzó sávokat telepített. A rendszeres monitoring bizonyította, hogy bár a ragadozó atkák nem maradtak az állományban, de sokféle más hasznos rovar jelen volt.

A szabadföldi termesztésben érdemes figyelemmel lenni az állandó növényzetű parcellákra is. Felmérések bizonyították hasznosságukat a növényvédelemben: rengetek hasznos rovar, madarak, kisemlősök búvó és élőhelye. Számtalan kutatás folyik a természetes védekezési lehetőségek további feltárásra a fenntartható termelést segítő biológiai növényvédelem fejlesztése érdekében.

Lejegyezte: Forray Alfréd előadása
alapján Ledóné dr. Darázsi Hajnalka,
vezető szaktanácsadó, DélKerTÉSZ