A növekedést mérséklő cseresznye és meggyalanyok nemesítése az 1970-es, 1980-as években kezdődött a világ számos nemesítő műhelyében. A legfontosabb nemesítési célok között a jelentős növekedést mérséklő hatás mellett a korai termőre fordulást, jó gyümölcsminőséget (kiváló gyümölcsméret, jó beltartalmi mutatók), jó kompatibilitást különböző nemesfajtákkal, valamint a széleskörű alkalmazkodó képességet a különböző ökológiai tényezőkhöz említhetjük meg. A nemesítési munka és az adaptációs kísérletek eredményeként a 2000-es évek elején mintegy 45-50 különböző növekedési erélyű alany állt a cseresznye- és meggytermesztők rendelkezésére. Ebből az óriási választékból jelenleg mintegy 15-20 alany kapható a faiskolákban.

A növekedést mérséklő alanyok előnyei

Az első növekedést mérséklő alanyok megjelenése után szinte ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés irántuk, mivel igen jelentős előnyöket kínáltak a termesztők számára. A sztenderd, sajmeggy alanyra szemzett oltványokhoz képest 30-70%-os növekedést mérséklő hatást lehet elérni növekedést mérséklő alanyokkal, mely nagy lehetőséget kínál a termesztők számára. Ezzel a növekedést mérséklő hatással a koronaforma kisebb méretűvé válik, ezáltal jobban kézben tartható lesz, az egyes ápolási munkákat könnyebben, hatékonyabban lehet végrehajtani, valamint jelentős mennyiségű fényt is juttatunk a koronában, mely a folyamatos termőrészképződés, illetve a jó gyümölcsminőség indukálásának záloga. Eddigi kutatási eredményeink alapján növekedést mérséklő alanyokra szemzett oltványok telepítéséhez kiváló termőhelyi adottságok és öntözött körülmények szükségesek. Természetesen a növekedést mérséklő alanyok termesztéséhez szükség van pontosan kialakított intenzív koronaformákra is. Magyar ökológiai körülmények között legalább középerős növekedési erélyű alanyokra van szükség, mert ezek az alanyok tudják garantálni a megfelelő termésmennyiséget és a koronaforma metszés utáni regenerációját. A gyenge növekedési erélyű alanyokra szemzett nemesfajták nagyon korán öregszenek, illetve metszés után nem tudnak megfelelő regenerációs képességet mutatni, ezért lényegesen alacsonyabb termésmennyiséget és kevésbé versenyképes gyümölcsméretet képeznek.

Sokat ígérő alanyok

Korábban nagyon ígéretesnek tűntek a német gyenge növekedési erélyű GiSelA sorozat alanyai, melyek közül Európa északi felében (Németország északi részén, Csehországban, Lengyelországban, Norvégiában) a GiSelA 5 alany terjed el a legnagyobb mértékben. A GiSelA 5 alanyra jellemző, hogy hűvös, kiegyenlített klímaviszonyok mellett illetve kiváló, cseresznyetermesztésre alkalmas termőhelyeken érdemes termeszteni. Sajnos a magyarországi ökológiai körülmények között nem bírja a nagymértékű szárazságot és a légköri aszályt, így a rászemzett nemesfajták hamar elöregszenek, gyümölcsméretük jelentősen csökken. A GiSelA 5 után a GiSelA 6 alany mutatkozott ígéretesnek, mely kb. 10-20%-kal erősebb növekedési erélyt indukál a GiSelA 5-re szemzett cseresznyefajtákhoz képest. A GiSelA 6 alany a rászemzett cseresznyefajták termésmennyiségére kifejtett hatása pozitív, azonban a nemesfajták gyümölcsmérete kisebb, mint a sajmeggyre szemzett kombinációkon mért gyümölcsméretek magyar ökológiai körülmények között. A közeljövőben kerül piacra a GiSelA 12 alany, mely növekedési erélye közel azonos, illetve erősebb a GiSelA 6 alanyhoz viszonyítva. Az eddigi tudományos közlemények szerint a GiSelA 12 alanyra szemzett gyümölcsfák nem csökkentették a rájuk szemzett cseresznyefajták gyümölcsméretét. A GiSelA sorozat egyik törpe növekedési erélyű alanya a GiSelA 3, melyet elsősorban norvég, holland, észak-német illetve olyan termőhelyekre ajánlanak, ahol kiegyenlített a hőmérséklet, nincsenek nagy hőmérsékleti ingadozások illetve egyenletes a csapadékeloszlás is.

A GiSelA 3 alany mellett a magyarországihoz képest hűvösebb nyarú termőhelyek egyik ígéretes alanya lehet még a Weiroot 720 a jövőben. Cseh nemesítésű cseresznye és meggy hibridalanyokból áll a P-HL sorozat, melyek közül a P-HL-A került összehasonlító kísérletbe Magyarországon. Eredményeink alapján a P-HL-A kiváló növekedési erélyt indukál a rászemzett fajtáknak, de későn fordítja termőre őket magyar ökológiai körülmények között. Középerős növekedési eréllyel rendelkező alanyok közül nagymértékben elterjedtek a kelet-európai országokban nemesített sajmeggy magoncalanyok. Szinte minden országnak van egy-egy saját nemesítésű, a helyi populációból szelektált sajmeggy alanya. A dél-európai országokban (Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Görögország) nagymértékben használják az INRA SL64 sajmeggy alanyt, mely középerős növekedési erélyű, kiváló mész- és szárazságtűrő képességgel rendelkezik, széleskörű kompatibilitást mutat számos nemesfajtával. Ebben a térségben érdeklődés mutatkozik a különböző meggyfajok keresztezésével nemesített Krymsk 5 és a Krymsk 6 orosz nemesítésű alanyok iránt, melyek középerős növekedési erélyűek, a rászemzett fajtáknak igen kedvező gyümölcsméretet indukálnak. Németország déli, szárazabb termőhelyein az újonnan létesített ültetvényekben nagymértékben használják a PiKU 1 alanyt, mely középerős növekedési erélyű meggyalany. Az olasz nemesítésű CAB 6P és CAB 11E meggyalanyok csekély mértékű, a sajmeggy alanyokhoz képest 10% körüli mértékben mérséklik a rájuk szemzett nemesfajták növekedési erélyét, nagy előnyük, hogy pozitív hatást fejtenek ki a rájuk szemzett nemesfajták termésmennyiségére és gyümölcsméretére. Azonban azt is tudni kell, hogy nagymértékben sarjadzanak. Magyarországon is számos sajmeggy alany áll a rendelkezésünkre, melyek közül a legígéretesebbek a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjeiben előállítottak mint pl.: a Magyar, a Bogdány illetve az újonnan nemesített genotípusok (SM 11/4, Érdi V). Valamennyi magyar nemesítésű sajmeggy alany középerős növekedési erélyű, kiválóan alkalmazkodik a magyar ökológiai adottságokhoz és nagyfokú kompatibilitást mutat a magyar fajtákkal.

Nem egyszerű az alanyválasztás

A telepítési tendenciák egyértelműen azt mutatják, hogy intenzív ültetvények irányába tolódik el a cseresznye és a frissfogyasztásra szánt, ún. étkezési meggy művelési rendszere. A gyümölcsfák méretének mérséklését nemcsak növekedést mérséklő alanyok használatával lehet elérni, hanem erős növekedési erélyű alanyokra szemzett oltványokon szisztematikus fitotechnikai eljárások alkalmazásával is. Növekedést mérséklő alanyok alkalmazása csak kiváló ökológiai adottságok és öntözés mellett lehetséges. Az erős növekedési erélyű alanyokkal telepített intenzív ültetvények esetében is ajánlott az öntözés, mivel csak így tudjuk garantálni a kiváló gyümölcsminőséget. Érdemes azt is átgondolni, hogy néhány középerős növekedési erélyű alany gyökérének rögzítő képessége kevésbé jó, ami azt jeleneti, hogy támrendszer szükséges melléjük, legalább termőre fordulásukig. Az erős növekedési erélyű alanyok gyökerének rögzítő képessége jó, melléjük támrendszer nem szükséges. A növekedést mérséklő alanyok egyértelmű előnye az erős növekedésű alanyokhoz képest abban rejlik, hogy a rájuk szemzett fajták igen korán termőre fordulnak, így korán árbevételhez jutnak a gazdák. Meg kell jegyezni azt is, hogy az újonnan nemesített alanyfajták szabadalmi oltalom alatt állnak, tehát újdonság értékük az eladási árban realizálódik, ezért az új alanyok 2 – 3 EUR/db áron szerezhetők be a piacon, a generatív úton szaporítható alanyok ára 100 Ft-nál nem több. Azt is el kell mondani, hogy nagy érdeklődés miatt nem egyszerű újnemesítésű alanyokat beszerezni a faiskolai piacon, mivel csak néhány laboratórium, illetve faiskola kapott engedélyt az alanyok forgalomba hozatalára. Sajnos nem egyszerű döntés a megfelelő alany megválasztása a cseresznye és a meggy számára, mivel mindkét gyümölcsfaj válogat az alanyok között, vagyis nincs általánosan használt alany sem a cseresznye, sem a meggy esetében. Ez az oka annak, hogy ajánlott a külföldön nemesített alanyokat összehasonlító kísérletbe állítani hazai ökológiai adottságok mellett telepítés előtt.

dr. Bujdosó Géza ,
Állami GyDKF KN Kft.
BCE Gyümölcstermő Növények Tanszék