Napjainkban az almanemesítési programok egyik fő célkitűzése olyan rezisztens fajták előállítása, amelyekkel nagyobb termésbiztonságot és kisebb termelési költségeket érhetünk el mind az integrált, mind az ökológiai termesztésben, ugyanakkor fogyasztási minőségük is megfelel az elvárásoknak. Köszönhetően az intenzív nemesítési munkáknak ma már egyre több ilyen fajta közül választhatunk. Cikkünkben közülük mutatunk be néhányat.

A keresztezéses nemesítéssel létrehozott fajták előállításánál alapvető cél az ellenálló képesség, illetve a magas élvezeti érték egy fajtában való kombinálása. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a rezisztens fajták jelentős része ugyanis nem versenyképes azokkal a beltartalmi, organoleptikus tulajdonságokkal, amelyekkel a világfajták tagjai rendelkeznek. A rezisztens fajták hibridek, két fajta keresztezésével, gyakran irányított megporzásával jönnek létre. Az egyik szülő az ellenálló képességet hordozza, a másiktól pedig a kedvező ízt, zamatot várjuk. A létrejött utódok azonban sajnos sokszor magukban hordozzák a rezisztenciát biztosító fajta ízben és zamatban megjelenő negatív tulajdonságait is. Hazánkban például az egyik legelterjedtebb étkezési almaként is termesztett rezisztens fajta a Topaz, ami szüretének optimális időpontjában szinte ehetetlenül nagy savtartalommal rendelkezik, így csak több hónapos tárolás után válik fogyaszthatóvá. A németországi „Re”-sorozat tagjai (Relinda, Releika, Renora, Remo, stb.) ugyan változatosak mind küllemi, mind beltartalmi tulajdonságaikban, a tapasztalatok alapján azonban egyikük sem vált, válhatott versenytársává a széles körben termesztett világfajtáknak. Ezt a jelenséget bizonyítja az is, hogy az ökológiai termesztésű ültetvényekben sem a rezisztens fajták váltak uralkodóvá a világban, hanem a nagy termőképességű, a fogyasztók által jól ismert és elfogadott világfajták. Olaszországban, a dél-tiroli ökológiai művelésmódú gyümölcsösökben is két világ fajta található meg legnagyobb arányban: a Gala és a Golden Delicious 27-27%-ban, míg a rezisztensek közül a Topaz 2%-os részesedése számít a legmagasabbnak.

A rezisztens fajták iránti igény a fentiektől függetlenül azonban folyamatosan megvan, ami vélhetően a jövőben csak tovább fog erősödni. Az ökológiai szemlélet erősödésével a termesztéstechnológiával szemben egyre inkább elvárás a minél kisebb növényvédő szer kibocsátás, amit a kórokozóknak ellenálló fajták alkalmazásával hatékonyan tudunk teljesíteni. Emellett fontos gazdasági előny az is, hogy az ültetvény nagy fertőzési nyomás idején (pl. extrém csapadékos időszak) is védett az adott kórokozóval szemben, kevésbé jelent kockázatot az, ha a kedvezőtlen időjárás miatt nincs lehetőség a permetezések napra pontos elvégzésére. Mindezeknek is köszönthetően folyamatosak a rezisztens fajták előállítására irányuló munkák, aminek eredményeként az utóbbi időben több értékesnek mondható fajta jelent meg Nyugat-Európában, illetve hazánkban is. Közülük cikkünkben néhány olyan külföldi származású fajtát mutatunk be (1. táblázat), amelyek már nemcsak ellenállóak, hanem friss fogyasztásra is kiválóan alkalmasak.

Allegro: Csehországból származó varasodás ellenálló fajta. Gyümölcse közepes méretű, gömb alakú, élénk piros fedőszínnel 80- 90%-ban borított. Érési ideje rendkívül korai, július közepén, 3-4 héttel a Gala klónok előtt szedhető. A szüretet 2-3 menetben szükséges elvégezni. Húskeménysége kiváló, roppanó, lédús. Nagy előnye a Gala-val szemben, hogy gyümölcse repedésre nem hajlamos. Íze harmonikus, kellemesen édes-savas. Egyéb nyári érésű almafajtákhoz képest tárolhatósága kiemelkedően jó. Fája növekedési erélye gyenge, könnyen karbantartható. Termőre fordulása korai, alternanciára kevésbé hajlamos.

Galiwa (CH 101) (1. kép) Svájci eredetű fajta, a Gala és a K1R20A44 hibrid kereszteződéséből jött létre. Varasodás-rezisztens, lisztharmatra és tűzelhalásra viszont érzékeny. Friss fogyasztásra kiválóan alkalmas, cukortartalma magasabb, aromája intenzívebb, mint a Gala-é. Érési ideje 14 nappal a Golden előtt van, többmenetes szüretet igényel. Gyümölcsének alapszíne világos zöld, fedőszíne narancssárga-pirosas, mosott jellegű. Fedőszín-borítottsága 70%. Gyümölcse középnagy, kerekded, enyhén megnyúlt. Húsa krémsárga színű, lédús, roppanó. Fája középerős növekedésű, kompakt. Alacsony hőmérsékletekkel szembeni ellenálló képessége kiváló. Korán termőre fordul, szakaszos terméshozásra viszont hajlamos lehet. Gyümölcsei jól (áprilisig) eltárolhatók. A fajta termesztése svájci ökológiai ültetvényekben már széles körben elterjedt.

Crimson Crisp (Co-op 39) (2. kép) Amerikai származású, keresztezéssel előállított fajta, amely a Malus floribunda 821- es klónjának Vf génjét tartalmazza. Varasodással szemben rezisztens, lisztharmatra viszont érzékeny. A gyümölcs színe fényes sötétpiros, felületének nagy részét (90-95%) fedőszín borítja. Alakja lapított-kerek. Húsa igen kemény, roppanó. Ízletes, fűszeres ízű, a cukor-, és savtartalma kiegyensúlyozott. Gyümölcsmérete 70-85 mm. Átlagos hozamokkal jellemezhető, alternanciára való hajlama alacsony. Fája középerős növekedésű, gyorsan fordul termőre. Érési ideje a Gala szezonjának végén, 10 nappal a Golden előtt van. Márciusig jól tárolható.

Inored (Story): Franciaországból származik, a Pinova és a X6398 hibrid kereszteződéséből jött létre. Varasodásra rezisztens, lisztharmatra közepesen érzékeny. Gyümölcse rendkívül attraktív, fedőszíne mosott, intenzív sötétpiros. Fedőszín-borítottsága 75-100% közötti. Gyümölcse nagy, 75 mm feletti. Alakja kevésbé kúpos, mint az anyai szülőpartneré, inkább hasonlít a szabályos gömbre. Gyümölcsének kocsánya hosszú. Cukortartalma magas (13- 14° Brix), savtartalma alacsony. Húsa igen kemény, roppanó. Érése 15 nappal a Golden után, szeptember végén, október elején van. Korán termőre fordul, hozamai kiválóak, szakaszos terméshozásra kevésbé hajlamos. Növekedési erélye mérsékelt, elágazódó képessége kiváló. Tárolhatósága kimagaslóan jó (8 hónap), amihez kedvező pulton tarthatóság is párosul.

Galarina: Franciaországban jött létre, a Gala és a Florina fajta keresztezésének eredménye. Előbbi fajtától kellemes, édes ízét, utóbbitól pedig rezisztencia tulajdonságát örökölte. Növekedési erélye is a két fajta között helyezkedik el, fája gyengébb növekedésű, könnyebben kezelhető. Gyümölcse közepes méretű, szabályos gömb alakú. Fedőszín-borítottsága változó, 60 és 100% közötti. Ízvilága harmonikus, enyhén savanykás. Húsa sárgás-fehér színű, lédús, roppanó. Október elején érik, hullásra nem hajlamos, jól tárolható. Túlkötődésre hajlamos, precíz termésritkítást igényel. Téli fagyokkal szembeni ellenállósága kimagasló.

Organoleptikus vizsgálatok

A Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézete, valamint a nyírbátori székhelyű F. N. Fruit Kft. 2011-ben közös almafajta értékelő munkába kezdett, amelynek célja hazánkban még kevésbé ismert és termesztett, külföldi származású almafajták értékmérő tulajdonságainak a vizsgálata. A megfigyelt fajták között fellelhetők népszerű világfajták, illetve azoknak legújabb klónjai, továbbá rezisztens, friss fogyasztásra alkalmas fajták is. A növekedési, terméshozási jellemzők vizsgálata mellett külön hangsúlyt fektetünk a gyümölcsminőségi paraméterek értékelésére is. A különböző fajták gyümölcseinek ízét, aromáját megadott szempontok szerint organoleptikus, azaz érzékszervi bírálatok segítségével elemezzük. A fentiekben bemutatott új, varasodás-rezisztens fajták közül a Crimson Crisp, illetve a Galiwa esetében már több-kevesebb tapasztalattal is rendelkezünk.

A kóstoltatásos próbák során az almafajtákat sorszámmal ellátva, hámozott formában, nem beazonosítható módon szolgáltuk fel. A gyümölcsök meghámozásával a beazonosíthatatlanságot kívántuk biztosítani, ugyanis azok megjelenése jelentősen befolyásolhatja a fogyasztói véleményeket. A fajták bírálata 1-től 10-ig terjedő skálán pontozással történt a megadott paraméterek alapján (hússzín, illat, konzisztencia, sav-cukor harmónia, összbenyomás). A kóstolás után került sor a fajták gyümölcseinek hasonló sorrendben történő bemutatására, amely alapján pontozásra került a gyümölcsök külleme is. Ezen pontszámok nem kerültek hozzáadásra az összpontszámhoz, a küllemi tulajdonságokat önállóan értékeltük. Az eltérő időpontú bírálatokban ugyanaz a 40-40 fő vett részt.

A bírálatok során a varasodás-rezisztens fajták (Crimson Crisp, Galiwa) mellett viszonyítási alapként kóstoltattunk egyéb hazánkban már jól ismert (Royal Gala, Golden Reinders, Pinova), valamint újabb perspektivikus fajtákat (Red Jonaprince, Red Idared, Jeromine, Evelina) is. Az eredmények alapján (2. és 3. táblázat) látható, hogy a Crimson Crisp és a Galiwa összes pontszáma nem lóg ki a többi fajta közül, sőt utóbbi fajta mindkét bírálat szerint a top háromban végzett a vizsgált kilenc almafajta közül. A Galiwa fajta fő jellegzetessége a pontszámokból is jól kirajzolódik, ugyanis a sav-cukor arány tekintetében a legmagasabb értékeket kapta. Mindemellett jó a húskeménysége, illetve a hússzíne is tetszetős a fogyasztóknak. Egyedül a küllemi paraméterben kapott alacsonyabb pontszámot, ami a relatíve kisebb, 60-70%-os fedőszín-borítottságának tulajdonítható. Rögtön hozzá kell tenni, hogy a többi kétszínű almafajta színeződése 70-100% közötti, vagyis a viszonyítási alap is igencsak magas volt. A Crimson Crisp fajta összes pontszámát tekintve a középmezőnyben helyezkedik el, tehát már nála sem dominál a korábbi évtizedek rezisztens fajtáira jellemző savanyú, nemtetszést kiváltó ízvilág. Nevéhez méltó módon (crisp = ropogós) húsállaga kimagasló, roppanó, ami korábbi tapasztalataink szerint kiváló tárolhatóságot is jelent.

A fentiek alapján elmondhatjuk tehát, hogy a rezisztens fajták között már találhatók olyanok, amelyek élvezeti értékükben is képesek felvenni a versenyt a széles körben termesztett világfajtákkal. Ugyanakkor fontos megjegyezni azt is, hogy valamennyi külföldi származású fajta nagyobb felületű telepítése előtt először mindig meg kell győződnünk azok hazai termeszthetőségéről, eltérő ökológiai adottságok esetén ugyanis a fajtajellemzők jelentősen változhatnak.

Dr. Csihon Ádám
Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézet