A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 2014. január 1-jével kezdte meg működését gödöllői székhellyel. A központ tizenhárom agrár- és élelmiszergazdasághoz kapcsolódó kutatóintézet összevonásával, működésének összehangolásával jött létre. A NAIK intézeteinek kutatási tevékenysége lefedi a mezőgazdaság minden jelentős területét. Az intézet zöldség kutatási témáiról szeptember 23-án tartottak tájékoztatót az MTA Kertészeti Bizottság Zöldség Albizottság tagjai számára.
A NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya (NAIK ZÖKO) kecskeméti központtal és három kutató állomással alakult meg. A központ 2016-ban Kecskemétről átkerült Kalocsára. Az osztály szervezeti felépítését és a kutatási témákat Gáll Tibor mb. osztályvezető ismertette. A Kalocsai és Szegedi Kutató Állomása a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Nonprofit Közhasznú Kft jogutódaként a fűszerpaprika kutatással foglalkozik. A Kecskeméti Kutató Állomás két projektje a hagyma- és paradicsom nemesítés pedig a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt-től került át a NAIK-hoz. Az államilag támogatott fűszerpaprika kutatás a jó minőségű őrlemények biztosítása érdekében jött létre az 1900-as évek elején. A Kalocsai Paprika és Vegykísérleti Állomást 1917-ben alapították, míg Szegeden a paprikával kapcsolatos kutatómunka a városi vegyvizsgáló hivatalban indult 1884-ben. A hazai termelés mind a mai napig magyar nemesítésű fajtákkal történik. A NAIK szegedi és kecskeméti állomásán 5-5 fő, a kalocsai kutató helyen 17 fő dolgozik.
A kalocsai állomás témáit és eredményeit Pék Miklós nemesítő ismertette. Jelenleg is kiemelt feladat a fűszerpaprika fajták fenntartása, a termesztéstechnológia korszerűsítése és a génmegőrzés. A fűszerpaprika termőterülete az utóbbi években stabilizálódott, 2015-ben mintegy 2500 hektáron 21500 tonna paprika termett. Ez kb. 2000 tonna őrlemény előállítására elegendő. Az ország egy főre jutó fűszerpaprika fogyasztása 0,5 kg, ebből látható, hogy az ország ma már import fűszerpaprikára szorul. Nagy jelentősége van a termesztéstechnológia korszerűsítésének, hiszen a klíma szélsőségessé vált, sokszor aszály vagy éppen pangó víz tizedeli az állományokat. Az intenzív termesztést, a bakhátas, talajtakart technológiát vagy a Szegeden kidolgozott fóliás fűszerpaprika termesztést ajánlják a termelőknek. A korszerű technológia része a magas termőképességű, magas festéktartalommal rendelkező, a domináns kórokozókkal szemben ellenálló fajta. Az új projektekben biotechnológiai módszerek alkalmazásával (dihaploid vonalak előállítása) dolgoznak. Négy éves program az emelt kapszaicin tartalmú, csípős fajta nemesítése. Az iparban felhasznált őrlemény 40 %-a csípős. Az elmúlt 10 évben növekedett a csípősség iránti igény, így ez kiemelt fontossággal bír. A nemesítéshez a hazai források mellett ún. vad paprika fajokat is bevonnak. A csípősség mellett vizsgálják az antioxidáns hatást is, ami új irány a kapszaicin kutatásban. A kutató-fejlesztő munka másik fontos része a génforrások szűrése, bővítése és értékelése, környezetkímélő trágyázási és öntözési technológiák kidolgozása, betakarítási és utóérlelési technológiák fejlesztése, az őrlemények minőségét meghatározó paraméterek laboratóriumi vizsgálata, a csomagolástechnika fejlesztése és a termékek nyomon követési rendszerének alkalmazása.
Molnár-Mondovics Ágnes a NAIK Kutatói utánpótlást segítő programjában vesz részt. 2016-tól a nagy termőképességű makói típusú, jó fűszerező értékű, 13-14 % szárazanyag tartalmú és jól tárolható hibridek kifejlesztésére irányuló projekt témavezetője. A hibridek előállításhoz molekuláris genetikai módszereket is alkalmaznak, Ágnes közösen dolgozik a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ kutatóival. PhD témája a paradicsom egészségvédő hatását adó vegyületek célzott és átfogó metabolit analízise. Kutatásában a paradicsomban lévő bioaktív vegyület csoportokat vizsgálja úgy, mint vitaminokat, karotenoidokat, és fenolokat.
Schmidtné Szantner Barbara Ildikó is a Kutatói utánpótlást segítő program részese. PhD munkáját az ipari paradicsom témaköréből készíti. Az öntözés és a kálium trágyázás hatását vizsgálja a paradicsom minőségére. 80 parcellás szántóföldi kísérletben vizsgálja többféle kálium adagolás és vízadag hatását a szárazanyagra, Brixre és a fontosabb biológiailag aktív vegyületek alakulására. Az ipari paradicsom termesztést segítő kutatásokra egyre nagyobb igény mutatkozik az utóbbi évek paradicsom-feldolgozó kapacitás bővülése miatt. A további fejlesztések felvetik a hazai ipari paradicsom fajtanemesítés szükségességét is. 2016-tól a biztonságosan termeszthető, új korai és középkorai, kiváló feldolgozási paraméterekkel rendelkező hibridek nemesítését célzó projekt témavezetője. A hazai termesztésben korai, középkorai (118-122 nap) érésidejű, nagy termőképességű hibridekre van szükség. Követelmény, hogy a termés Brix értéke érje el az 5,5-6 értéket, legyen rezisztens a talaj kórokozókra (Verticillium, Fusarium) és fonálféreg kártevőkre. A kecskeméti paradicsomnemesítés az 1990-es évek végéig kiváló fajtákkal szolgálta a konzervipar nyersanyag igényét, az elődök magasra állították a mércét.
Bráj Róbert a szegedi állomás munkáját ismertette. A jogelőd szegedi fűszerpaprika fajták fenntartása mellett kiemelt céljuk a fóliás fűszerpaprika termesztés-technológia fejlesztése, bevezetésének segítése. A gödöllői Biotechnológiai Központ munkatársaival, Dr. Kaló Péterrel és Dr. Salamon Pállal együtt dolgoznak multi rezisztens, baktérium (Xanthomonas), fonálféreg és vírus ellenálló fajták nemesítésében. Argentin kutató intézettel állnak kapcsolatba a Phytophtora capsici ellenállóság kutatása témában. A paprikán kívül az utóbbi években batáta témában dolgoznak együtt a SzTE Mezőgazdasági Karával és a batáta termesztést meghonosító családi gazdasággal, a Bivalyos Tanya Kft.-vel. Az alapanyag szelekció témában kölcsönös látogatásra került sor az elefántcsontparti Nemzeti Mezőgazdasági Kutatási Központ (CNRA) munkatársaival.
A NAIK Zöldségtermesztési Önálló Osztály fiatal kutatói a megalakulástól eltelt rövid két évben is bizonyították rátermettségüket, szorgalmukat, elhivatottságukat tapasztalt kutatók, mentorok mellett; tevékenységüket Dr Milotay Péter segíti. Bízunk benne, hogy kutatási lehetőségeik tovább bővülnek, segítve a hazai zöldségtermesztés fejlődését.
LEDÓNÉ DR. DARÁZSI HAJNALKA
