Peter Hilsendegen, DLR Rheinpfalz szaktanácsadó munkatársa, az alábbiakról számol be az Obstbau júliusi számában. Németországban a meggy termőterülete tíz év alatt a felére csökkent, jelenleg 2290 hektár. Az árak zuhantak, a beruházások csökkentek. A területeket általában más ágazatok céljaira használták fel.

A gépi szürete lés miatt általában 5-6 méter x 3-4 méteres sor és tőtávolságra ültetnek, rendszerint gyorsan növekvő alanyra oltott nemest. Jelenleg az alanyok befolyását vizsgálják a fajták teljesítményére, hat különböző kísérleti telepen. A ’Morellenfeuer’ (’Kelleris16’), Heimanns Rubin’,[’Fanal’], a ’Schattenmorelle’ vagy a ’Újfehértói fürtös’ fajták mellett az elmúlt évek alatt még a ’Petri’ -vel is kiegészítették a kísérletet. A sűrű telepítés nem látszik eredményesnek. A feldolgozóipar igényli a jó minőségű, kézzel szedett meggyet, amelyből speciális termékeket is készítenek, mint a boros mixelt italok, egészségjavító termékek, csokoládés kombinációk, stb. A német piacokon kevés friss meggy kel el, az ökológiai termesztésű meggyet a feldolgozóipar sem keresi, pedig a légyümölcs iránti igény nő. Az ökológiai termesztést visszavetették a legutóbbi, erősen moníliás évek, de a cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi, ill. R. cingulata) megjelenése is csak a hálóval fedés költséges módszerével küzdhető le. A pettyes szárnyú muslica (Drosophila suzukii) ellen pedig még nincs kielégítő módszer.

Változások a szortimentben

Jelenleg a piaci igényt nagyrészt kielégíti a géppel szüretelhető csekély szortiment. Bővítési kísérletek folynak az ellenálló képesség, az érési időszak és a speciális igények (pl. friss fogyasztás, különleges beltartalom) irányában. Új fajták nemesítése mellett nagyon fontos az egyenletes hozamú fajták létrehozása is. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a jól szervezett egyenletes hozamot biztosító nemesítésnek nagy jelentősége van. A fák ugyan mind vírusmentesek és bevizsgált származásúak, az azonos fajtaszelekció egyedeinek teljesítménye nagyon különböző; ennek oka, hogy a szaporítóanyag eredete határozza meg a gyümölcsös potenciálját. A genetikailag kevésbé stabil meggyfajták gyakorlatilag tönkretehetnek egy új telepítést követően. Ezt sokan megtapasztalták a ’Gerema’-val kapcsolatban, amely tulajdonképp produktív fajta. Jó gyümölcsminőséget, intenzív aromával és kis savtartalommal rendelkező ízletes fajtákat kíván az a szűk piaci szegmens, mely friss fogyasztásra kínálja a meggyet. Ehhez magyar és Drezda-pillnitzi fajtákat használnak: ’Piramis’, ’Favorit’, ’Achat’, ’Spinell’, ’Jade’, ’Újfehértói fürtös’. Ezek a fajták viszont inkább csak előrendelés után kaphatóak néhány faiskolában. A szőlőtermesztéshez hasonló meggytermesztést, illetve a szőlőgazdaságokhoz hasonló gépesítettséget a „Kirschwingert” módszer révén sikerült megvalósítani. Aszármazásúak, az azonos fajtaszelekció egyedeinek teljesítménye nagyon különböző; ennek oka, hogy a szaporítóanyag eredete határozza meg a gyümölcsös potenciálját. A genetikailag kevésbé stabil meggyfajták gyakorlatilag tönkretehetnek egy új telepítést követően. Ezt sokan megtapasztalták a ’Gerema’-val kapcsolatban, amely tulajdonképp produktív fajta. Jó gyümölcsminőséget, intenzív aromával és kis savtartalommal rendelkező ízletes fajtákat kíván az a szűk piaci szegmens, mely friss fogyasztásra kínálja a meggyet. Ehhez magyar és Drezda-pillnitzi fajtákat használnak: ’Piramis’, ’Favorit’, ’Achat’, ’Spinell’, ’Jade’, ’Újfehértói fürtös’. Ezek a fajták viszont inkább csak előrendelés után kaphatóak néhány faiskolában. A szőlőtermesztéshez hasonló meggytermesztést, illetve a szőlőgazdaságokhoz hasonló gépesítettséget a „Kirschwingert” módszer révén sikerült megvalósítani. A ’Maxma14’ alanyra oltott ’Gerema’ révén legalább elérték a szokványos telepítések hozamszintjét.

Az első „Kirschwinger” után további kísérleti telepeken több kísérletet végeztek alany-kombinációk és ültetési távolságok terén. Néhány régebbi fajtát sikerült a ’Gisel- A-5’ alanykombinációval újra értékessé tenni, így a ’Morina’ fajtát is. A sűrű ültetés nagyobb beruházással jár együtt.
A következő megállapításokra jutottak:
• minimális sortávolság: 2,4–3 m
• maximális fatávolság: 1,4–2 m
• fák száma 1500-2200 db hektáronként
• átlagos hozamszint 14-18 tonna hektáronként

Összefoglalás

A meggypiac megfelelő alakulása, nyereségessé tétele racionális termelésszervezést kíván. Ki kell használni a gépesítés adta lehetőségeket, és továbbfejleszteni a termesztési rendszereket, ugyanakkor kielégítő árukínálatot kell fenntartani. Az exkluzív meggytermékek iránti igény lehetővé teszi speciális minőség vagy fajták termesztését is.

Új meggyfajták a Julius Kühn Intézetből

Dr. Mirko Schuster az Intézet munkatársának röviden összefoglalt információit olvashatjuk az alábbiakban az Obstbau júliusi számából. A német piacon a friss fogyasztású meggy kisebb jelentőségű, de ezen szeretnének változtatni. Sok gyümölcsöst kiirtottak az utóbbi években, ennek oka, hogy a magyar és a lengyel meggy szerepe megerősödött. A fokozódó konkurenciaharcok is befolyásolják a termelői árakat. A legfőbb gond azonban, hogy a meggytermesztési eljárások és a fajtaspektrum már nem megfelelő. Az új eljárások, az újabb alanyok használata mellett a fajtaválasztás a legfontosabb.

Sikeres nemesítési munka

Dr. Brigitte Wolfram 1965-ig visszanyúló nemesítési munkája nyomán több új meggyfajta áll rendelkezésre. Ő a ’Schattenmorelle’ pozitív tulajdonságait kombinálta a magyar ’Körösi’ jó gyümölcsminőségével és betegségekkel szembeni ellenállóképességével. Ebből következett a 90-es években az első öt fajta: a ’Korund’, a ’Karneol’, a ’Morina’, a ’Safir’ és a ’Topas’. Ezek a fajták új mérfoldkővé váltak, bár akadtak termékenyülési problémák. Gyenge növekedésű alanyok használatával viszont nagyon jó termés érhető el. Két új fajta, az ’Achat’ és a ’Jade’ jelent meg 2004-ben. Mindkettőnél a ’Körösi’ jó tulajdonságai kombinálódnak a jó terméskötéssel. Ezen felül a ’Jade’ rezisztens, az ’Achat’ pedig magas toleranciát mutat a moníliás csúcselhalással szemben. A 2013. év végére három további meggyfajta került ki a Julius Kühn intézetből, a ’Coralin’, a ’Spinell’ és a ’Jachim’ már a fajtavédelmi vizsgálaton is átesett, és termeszthető.

’Coralin’

Árutermesztésre és önellátásra is alkalmas meggyfajta. Az eredeti magonc az 1982- es év egyik magonc-populációjából származik: ’Kelleris16’ x Klón ’P10,17,5’ (Körösi x Schattenmorelle). A levélbetegségekkel szembeni ellenállóképesség jellemzi, ezáltal ez a fajta ökologiai termesztésre ajánlott. A zamatos gyümölcs nagyon jó ízét az oldható szárazanyag-tartalom és az almasav kiegyenlített aránya adja. Az érést tekintve közép-kései, néhány nappal a ’Schattenmorelle’ előtt szedhető. A gyümölcs sötétvörös, közepes méretű, laposan gömbölyded, a mag kicsi. Magas antociántartalma miatt a leve nagyon intenzív színű. A gépi szüretnek kedvez a sudár alak és az hogy gyümölcs könnyen válik a szártól.

’Spinell’

Ez a fajta szintén alkalmas árutermelésre és magántermesztésre egyaránt. Eredete egy keresztezett populáció: ’Körösi’ x ’B7,2,40’ (’Fanal’ x ’Kellerüs16’) az 1981-es évből. A Drezda-Pillnitz telep gyümölcsminőségjavítást célzó meggy-nemesítési programjának keretein belül Brigitte Wolfram szelektálta. A ’Spinell’ jellegzetessége a nagyon nagy gyümölcsméret (részben >28 mm), és az édes meggy-íz. Különösen értékes tulajdonsága a nagyon magas antocián tartalom. Ennek köszönhetően igen intenzív a lé színének élénksége, ami viszont arra utal, hogy a gyümölcs rendkívül egészséges. Korán érő fajta, kb. két héttel a ’Schattenmorelle’ előtt érik. Különleges gyümölcstulajdonságai miatt leginkább a friss piacra ajánlott.

’Jachim’

A ’Jachim’ a házikertek meggyfajtája. Származását tekintve a 2000. évi keresztezési populációból való, ’Körösi Gierstädt’ x ’Safir’, szintén Drezda-pillnitzi nemesítés. Jellemzője az egyenesen felfelé törő növekedés, amelynek révén kiválóan alkalmas kis területeken, vagy dézsába való ültetésre. Ennek a formának három fő ismertetőjegye a kis szögben való elágazások, a rövid internódiumok és a több éves ágak rövid hajtásain pótlólagosan megjelenő termés. A ’Jachim’ rövid, egy- és több éves hajtásokon hozza termését, és nagyjából egy héttel a ’Schattenmorelle’ előtt érik. A levélbetegségekre nem fogékony, ezért növényvédelemre alig van szükség. Az új fajták tesztelése még folyik Németországban, több kísérleti telepen, regionális feltételek között.

 

 

 

 

 

 

 

Fordította: Kardos Flóra