Pethő és Nyéki professzor urak Alma könyvben (1984) almatermesztésünk szempontjából előnytelennek ítélték az almanemesítés mellőzését hazánkban. Véleményük szerint a kapacitások e területre irányítása adottságainkhoz megfelelőbb fajtaválaszték kialakítását eredményezhette volna. Valóban, korábban hazánkban nem sokan, s többnyire csak érintőlegesen foglalkoztak almanemesítéssel, így a hazai üzemi fajtahasználat szinte kizárólag külföldi fajták adaptációjára támaszkodott. Hosszan lehetne értekezni arról, hogy az eddigi termesztésben domináló honosított fajták tényleg a legjobb választásnak bizonyultak-e, de almatermelésünk jelen-legi válságos helyzetében nem a múltbéli döntések értékelésére, hanem jövőbe tekintésre van szükség.

Nemzetközi viszonylatban mostanság a jövőt megalapozó fajtainnováció két fő irányra fókuszál. Az egyik a termelési önköltség csökkentése iránti igény kielégítése rezisztens fajtákkal. A másik pedig az üzemi fajtahasználat vészes beszűkülésének visszafordítása, az üzemi fajtahasználat és a piaci választék újbóli diverzifikálása. Ebbe a folyamatba illeszkedett bele az a korszerű eljárásokra, technikákra és infrastruktúrára épített almanemesítési program, amely 1991-től 2016-ig KÉE (és jogutódai) Gyümölcs Tanszékén működött. Egyik fő célkitűzés volt új almafajtákban egyesíteni a kiváló gyümölcsminőséget és a jó termőképességet a betegség-ellenállósággal. A hazai megújuláshoz való hozzájárulásként a programból kiemelt 12 fajtaújdonságra szeretném a termelők figyelmét ráirányítani. A betegség-ellenállóság vonatkozásában a toleranciát megcélzó nemesítési irányból kiemelt ’Rodonit’, ’Karneol’ fajta és a vöröshúsú MV-04 faj-tajelölt elsősorban integrált termesztésre javasolható. A (multi)rezisztens vonal eredménye érési sorrendben a ’Hesztia’, az ’Artemisz’, a ’Rosmerta’ és a ’Cordelia’, továbbá öt fajtajelölt (MR-16, MR-17, MR-18, MR-19 és MA-14), melyek mindannyian nemcsak integrált, hanem ökológiai ter-mesztésre is alkalmasak. A névvel ellátott fajták és az MV-04 színes részletes leírása, fajtatársítási és termesztési ajánlásainak on-line elérhetősége: https://drive.google. com/file/d/1MGVPBw0Xzx8y8YecijB1tO9 Xf4mOZdwu/view?usp=sharing. A rezisztens fajtajelöltek gyümölcsei az 1-5. képen tekinthetők meg. Jelen fajtakollekció egyrészt a gyümölcsminőség és áruérték, másrészt a betegségekkel szembeni ellenállóság szempontjából érdemel kitüntetett figyelmet.

Gyümölcsminőségi értékek

A gyümölcsminőségi paramétereket (1. és 2. táblázat, 1. és 2. ábra) a soroksári kísérleti telepen 3-8 évjáratban szedett minták legfeljebb egy hónapon belüli feldolgozásával határoztuk meg. Kontrollként közismert üzemi, valamint már bevezetett külföldi varasodásrezisztens fajták lettek bevonva. A magukért beszélő adatok alapján megállapítható, hogy az új magyar fajták gyümölcsminőségi szempontból megközelítik, ill. felülmúlják a hagyományos fajtákat. A forgalmazó faiskolák által közzétett minőségi adatokkal való összevetés alapján fajtáink a Sweet Resistants®, ill. a Naturalma® márkanév alatt professzionális promócióval terjesztett fajtákkal is felveszik a versenyt. A hazai újdonságok egyedileg bizonyított értéke az egészség-védelmet biztosító aktív biológiai hatóanyagok gazdagsága a gyümölcsökben. Gyümölcsméret alapján a kisebb méretkategóriába tartozik a ’Rosmerta’ és az MV-04, a ’Cordelia’ igen nagy gyümölcsei különlegességnek számítanak, s az ajánlat további körével szakszerű technológia mellett rendszeresen elérhető az extra minőségi osztályban való értékesíthetőség.

Tehát a hazai fajták között az ökotermelők, s az áruházláncok hússzilárdság és állékonyság iránt támasztott igényeit teljesítő élenjáró termelők egyaránt megtalálhatják számításaikat. Az édes almát kedvelő fogyasztók kedvencévé válhat a ’Rodonit’, a ’Karneol’ és az MR-16, a karakteresen savas almát preferálóknak az ’Artemisz’, a ’Hesztia’, a ’Cordelia’s az MA-14 elégítheti ki az igényét, a ’Rosmerta’ a szabolcsi Jonathant pótolhatja. A harmonikus ízű fajták közül az MR-17 a NÉBIH által 2017 elején szervezett laikus fogyasztói bírálaton az élbolyban végzett, az MR-19 gyümölcsét jósolhatóan az ’Idared’ kedvelői fogják előnyben részesíteni, az MR-18 pedig harsogóan roppanó, lédús, visszafogottan édeskés gyümölcshúsával főként a fiatalok választása lehet. Az ipari célfajtának (piros almalé v. almaszirom) szánt MV-04 mellett a négy elismert rezisztens fajta feldolgozási célokra történő alkalmassága is bebizonyosodott (lásd az on-line brosúrában).

Ellenállósági érdemek

A nemesítési folyamatban a varasodással és tűzelhalásra való fogékonyságot mesterséges fertőzések után növényházban, ill. laboratóriumban, a lisztharmat fertőzéseket pedig szabadföldön vizsgáltuk. A genetikai vizsgálatok módszere a vonatkozó irodalmi forrásban, az eredmények összegzése a 3. táblázatban található.

Integrált termesztésre javasolt fajták

Mindhárom fajta varasodásra toleráns, lisztharmatra a ’Karneol’ rezisztens, a kissé fogékony ’ Rodonit’ mechanikai védelmet, a fogékony MV-04 az évjáratok többségé-ben kémiai védelmet is igényel. Tűzelhalás vonatkozásában csupán az MV-04-nél van szükség fokozott odafigyelésre. A virágok klímaszekrényben tesztelt fagytűrése alapján mind a ´Karneol’, mind a ’ Rodonit’ a legellenállóbb csoportba sorolódott.

Kotermesztésre is alkalmas rezisztens fajták

A varasodásra (is) rezisztens új fajták rezisztenciaértékeinek bemutatása előtt szükséges némi globális kitekintést tenni. A varasodásrezisztens fajták vonatkozásában a közelmúltban megtört a jég, s szerte Európában jól érzékelhető a termelők fokozódó érdeklődése, ami elsősorban a gyümölcsminőség javulásával magyaráz-ható. Az igényes biopiaci vevőkörre építve, klubszerű termelési rendszerben vagy ön-álló üzemi innovációkkal egyre nagyobb felületen telepítenek varasodásrezisztens fajtákat.

Ezzel párhuzamosan – a sajátos gazdapatogén kapcsolat alapján – a Venturia inaequalis kórokozó változik, s új rasszok fellépése törheti át a rezisztenciát. Annál sebezhetőbb a fajta, minél szűkebb spektrumú a rezisztenciáért felelős genetikai háttér. Az üzemekbe bevezetett, ill. a napjainkban népszerűsített varasodásrezisztens fajták zöme – a rendelkezésre álló szakirodalom és vizsgálatok szerint – csupán a leghatásosabb R gének közé tartozó Vf (új nevén: Rvi6) allélt hordozza, csakhogy a közelmúltban egyre több országban (nálunk is) tapasztalták az ezt felülmúló rassz(ok) megjelenését. A nemesítésben ezért vált kiemelt feladattá, hogy minél több rezisztenciagént halmozzanak a fajtákba.

A genetikai vizsgálatokkal igazolt adatok (3. táblázat) szerint a hazai rezisztens fajták előnye, hogy – a ’Rosmerta’ kivételével – 2-4 piramidált gént hordoznak. Az egyes gének részletes értékelése (mely a Kertgazdaság 2018/1-ben kerül publikálásra) nélkül megfogalmazható a hazai almatermesztés jövője szempontjából is fontos javaslat. Rezisztens ültetvények létesítésénél a több rezisztenciagént hordozó fajtákat célszerű előnyben részesíteni, ill. a csupán Vf gént hordozó fajták mellé társítani. A most bemutatott fajtakollekcióból e szempontból kiemelkedő értékű a ’Prima’ leváltására javasolt ʻHesztia’, valamint az MA-14, az MR-17, az MR-18 és az MR-19.

Bár egyes vezető almatermelők szerint az Erwinia amylovora által előidézett tűzelhalás probléma megfelelő kondícióval és higiéniával sikeresen kezelhető, de talán e gyakorlat érvényesítését is segít-heti a fajták kellő toleranciája. A bemu-tatott eredmények (3. táblázat) szerint e szempontból a legtöbb új fajta előnyöket hordoz, csupán a ʻCordelia’, az MR-18 és az MR-19 érdemel nagyobb odafigyelést és fegyelmezettebb megelőző védekezést. Az eddigi üzemi tapasztalatok alapján a lisztharmat elleni (főként mechanikai) védekezés szükségessége a ʻRosmerta’, az MA-14 és az MR-17 fáknál merülhet fel. 

Záró gondolatként leszögezhető, hogy e fajtakollekció hazai termőhelyi adottságok között került kiemelésre és tesztelésre, tehát adaptációs kockázattal nemigen kell számolni. A bemutatott fajtajelöltek telepítéséhez szükséges hatósági engedélyekhez előzetes együttműködési megállapodás szükséges.

 

Szerző:
Prof. Dr. Tóth Magdolna
nyug. egyetemi tanár, MTA Doktora