A 38. Prognosfruit Konferencia idén augusztus 7-én Isztambulban (Törökország) került megtartásra, a WAPA (Világ Alma és Körte Szövetsége) és a MEYED (Török Gyümölcslé Szövetség) szervezésében. A COPA -COGECA és a WAPA együttesen hozta nyilvánosságra a 2014-es európai alma és körte termésbecslés adatait. A 2014. évi almatermelés az EU-ban 9%-kal lesz magasabb a tavalyi évhez képest, körte esetében az európai termelők viszont 2% csökkenést jósolnak az előző évhez képest.

Az ide i almate rmés az előrejelzések szerint 11.893.000 tonna körül várható az előrejelzésben résztvevő uniós országok adatai alapján, de a 28 tagállam adataira kiegészítve, meghaladja majd a 12 millió tonnát. Ez 12%-kal magasabb, mint az elmúlt három év átlaga és az elmúlt 15 év legmagasabb 2004. évi termését is meghaladja. A fajták tekintetében a Golden Delicious termelése a legmagasabb, ami 2.587.000 tonna körül várható; a Gala fajtaköré 1.294.000 tonna; az Idared 1.096.000 tonna és Red Delicious 635.000 tonna. Az északi féltekén lévő többi országban is várhatóan növekedni fog a termelés az előző évhez képest, az USA-ban (+11%), Oroszországban (+4%) és Ukrajnában (+10%) növekedés, míg Kínában (-7%), Törökországban (-24%) és a Balkán országokban (-31%) csökkenés tapasztalható. Körte vonatkozásában a teljes termés 2014-ben 2.272.000 tonna körül prognosztizálható. Ez 1% alacsonyabb, mint az elmúlt három év átlaga. 2014-ben a Conference fajta csökkenést mutat 889.000 tonnával, azonban Abate Fetel fajta növekszik (356.000 tonna), míg a Vilmos is csökkenést mutat 256.000 tonna összes mennyiséggel. Az északi féltekén nőtt a termés a tavalyi évhez képest, például az USA-ban (+0,3%), Oroszországban (+4%) és Ukrajnában (+2%) illetve csökken Kínában (-4%) és Törökországban (-29%). A 2014. évi Prognosfruit konferencia véleménye egységesen az, hogy az európai kontinensen az idei termésnél figyelembe kell venni, hogy az EU északi részein és közepén nagyobb termés, viszont néhány déli EU-s tagállamban, a Balkán országokban és Törökországban alacsonyabb. Azt is megállapításra került, hogy Európa-szerte kiválóak voltak a klimatikus viszonyok és a tenyészidőszak kritikusabb időszakai is együttesen jó minőséget eredményeznek. Az átlagos gyümölcsméret is nagyobbnak ígérkezik, mint az előző szezonban.

A szakértők arról is beszámoltak, hogy a betakarítás egy héttel korábban fog elkezdődni az átlagoshoz képest és összességében csaknem három héttel korábban a tavalyi évhez képest, amely nyújtani fogja az értékesítési szezont. A számos piaci bizonytalanság és a feszült nemzetközi helyzet ellenére, az európai ágazat elkötelezett kezelni ezeket a piaci kihívásokat és arra is, hogy megvizsgálja az értékesítési lehetőségeket feltörekvő vagy kevésbé elérhető piacok tekintetében. A kiváló minőségű idei termésnek erősebb marketingre lesz szüksége, főleg újabb fogyasztók elérése érdekében. Talán sikerülni fog az EU-ban évek óta csökkenő friss gyümölcsfogyasztást a várhatóan gyengébb piaci árak következtében növelni. Az elkövetkezendő időszakban nem csak az étkezési piacon várható árnyomás, hanem az ipari alma esetében is. A konferencia ideje alatt került az EU-val szembeni orosz importtilalom bejelentésre, mely az almapiacot is jelentősen érinti. Egy hosszú távú beviteli tilalom nagyon negatív hatással lenne az almaágazatra, de az idei szezonra mindenképp. Oroszország évente 1 millió tonna almát importál, és ebből 50- 60%-ot az EU szállít. (Magyarország összes almaexportja az elmúlt 3 év átlagában étkezési almából mintegy 15.500 tonna, ipari almából 9.900 tonna, azaz összesen 25.000 tonna körül alakult, 2013-ban ez a mennyiség elérte a 40 ezer tonnát, az Oroszországba kiszállított mennyiség viszont csak 1%, mintegy 0,5 ezer tonna.) Az importtilalom hatása várhatóan majd csak decembertől, de leginkább januártól fog érződni, hiszen az első hónapokban Oroszország igényét saját termeléséből, illetve a politikailag közel álló vámmentes importból, főleg Szerbiából vagy Azerbajdzsánból fedezi, s csak utána importál más országokból. Nyugat-Európa mindenesetre aggodalommal tekint a lengyelországi termelésfejlesztésekre, a legnagyobb európai termelő ország 2014. évben 3,5 millió tonnás rekordtermést vár, ami 400 ezer tonnával több a tavalyinál.

Normális körülmények között (tehát exporttilalom nélkül) ez a mennyiség sem helyezhető el a piacon. A lengyelek éves almafogyasztása 500-600 ezer tonnára tehető, így az idén várható étkezési alma mennyiségből a fennmaradó 1.200.000 tonnát exportpiacokon lenne szükséges értékesíteni, ám ez teljességgel lehetetlennek tűnik, hiszen az EU tagállamainak idei termése is jelentős. Fontos kérdés, hogy Lengyelország mennyire tud ebbe az irányba lépéseket tenni és eredményeket elérni. Mindenesetre az elmúlt 5 év alatt Lengyelország a termelését 500.000 tonnával növelte, és 4 millió tonnát célzott meg, amit számtalan Brüsszeli támogatás is segített. Muszáj lesz a fogyasztás növekedését forszírozni, hiszen az előző évi szezonból még vannak eladatlan készletek, a Jonagold és a Golden fajtakörökből még szeptemberben is lesz eladható áru, a megmaradt Idared számára pedig már csak az ipari feldolgozás jelent megoldást. Az árak ugyan csökkentek hétről hétre, de ez nem okozott növekedést az értékesítésben. Az őszi piacon egységesen minden termőrégióban kialakulhat árnyomás, hiszen nem áll rendelkezésre elegendő tárolókapacitás és göngyöleg. A nagy európai termelő országok közül csak Franciaország vár valamivel kisebb termést, de ott is nagyon jól alakul a gyümölcsméret, és az előzetes becslést felfelé lesz szükséges korrigálni. Olaszországban a 2,4 millió tonna előzetes becslés rekordmennyiséget jelent. A német termésmennyiség négy gyengébb év után újra meghaladja az 1 millió tonnát.

A német önellátás foka 60-65%-osnak mondható, ez az idei évben elérheti a 70%-ot is. Belgium és Hollandia is csúcstermést jelentett és a minőség is Európa szerte jónak mondható. Ipari alma vonatkozásában az elmúlt hónapok gyengébb friss piaci értékesítési trendje miatt és a megmaradó készletek miatt nem túl jó a helyzet, mert évek óta csökkenő gyümölcsléfogyasztással is számolni kell (Németországban egy GfK felmérés szerint 12%-os ez a csökkenés.) A nagy európai termés hatására a piaci helyzet tovább fog fokozódni. A német AMI elemzése szerint legalább 6,5 millió tonna ipari alma áll rendelkezésre, Németországban, Lengyelországban, Ukrajnában, Moldáviában, Szerbiában és Törökországban és az nagyságrendileg nagyobb az előző évekhez képest. Körtepiac helyzete átlagosnak becsülhető, az előzetesen becsült 2,27 millió tonna termés 50.000 tonnával kevesebb a tavalyi évhez képest. Belgiumban és Hollandiában csúcstermés várható, itt az elmúlt években is jelentősebb telepítések voltak. Olaszország a 700 ezer tonnás termésmennyiségével nagyságrendileg a legnagyobb termelő, de idén a gyengébb berakódottság miatt csak közepes termésmennyiséggel számol. Spanyolországban és Franciaországban csökkenőben van a termőfelület, mindezen információk ellenére a korai fajták ára az uniós piacokon fogyasztóbarátnak mondható. Mindenesetre körte vonatkozásában is jelentős téma az orosz importstop, hiszen csak az elmúlt szezonban (szeptembertől májusig) összesen 360 ezer tonna körtét importált Oroszország, ennek 70%-át az Unióból, aminek legnagyobb részét Belgium és Hollandia szállította, a mintegy 250 ezer tonna árunak új piacot találni valódi kihívást jelent! A Magyar Kormány is érzékelte a magasabb termés és az orosz importstop miatt kialakult kedvezőtlen helyzetet és jelenleg kidolgozás alatt van egy támogatási rendszer a gazdák védelme érdekében, a rendelet hamarosan megjelenik!

Ferencz Anita
FruitVeB