A paradicsom alacsony ára negatívan hatott a hollandiai hajtatott zöldséget termelő üzemek gazdasági eredményeire. Ugyanakkor a költségek tovább nőttek, ami az üzemek jövedelmének erős csökkenéséhez vezetett. Egy részük veszteségessé is vált. Az eredmények azonban a termelés súlypontja szerint nagyon különbözően alakulnak. Erre a következtetésre jutott a Mezőgazdasági Intézet (LEI), amely a gazdasági minisztérium megbízásából minden évben vizsgálja a holland kertészetek eredményeit és jövedelmezőségét.
Hollandiában dísznövényeket, faiskolai növényeket, zöldségféléket és gyümölcsöt termesztenek üvegházakban. A termőterület 2013-ban tovább csökkent. Az előző évvel összehasonlítva a központi statisztikai hivatal, a CBS adatai szerint a terület újabb 144 hektárral, 9818 hektárra esett vissza. Tavaly összesen 4788 üzem termelt fedetten, ez 6%-kal kevesebb 2012. évinél. A termőterületet illetően a csökkenés csupán 1,5% körüli. A visszaesés változó intenzitása szükségszerűen oda vezet, hogy egy-egy üzem átlagos területe egyre nagyobb, 2000 és 2013 között több mint duplájára nőtt, utoljára 2,05 hektár volt.
A paradicsom területe továbbra is növekszik
lel meg. Még tíz évvel ezelőtt is fordított tendencia uralkodott, 2003-ban a dísznövénytermesztés a terület 55 %-án zajlott, a zöldségfélékre 41% jutott. A zöldségfélék területnövekedése főképpen a paradicsomnak tudható be. 2013-ban már csak a zöldségfélék üvegházi területét bővítették. Igaz, a változás minimális, csupán 0,5%-os. Az üvegházi zöldségtermesztéssel foglalkozó üzemek száma 70-nel, 1523-ra csökkent. Átlagosan tehát egy-egy üzemre 3,21 hektárnyi terület esik. A paradicsom a holland üvegházi zöldségtermesztés legfontosabb kultúrája. Tavaly 1768 hektáron termelték, ez a terület közel 5%-os bővülését jelenti a megelőző évihez képest. Az elmúlt évek során erősen csökkent a paradicsommal foglalkozó termelőüzemek száma. 2013-ban még 326 üzem létezett, azaz 5,42 hektárnyira nőtt az üzemenkénti átlagterület. A területeket csak a szamócánál bővítették. Szamócát 291 hektáron termeltek (+1% az előző évhez képest), az egyéb zöldségféléket, mint amilyen pl. a salátafélék és a hónapos retek, 864 hektáron (+2%). A második legjelentősebb üvegházi zöldségféle, a paprika termőterületét 2013-ban már harmadízben csökkentették. Az 1244 hektár termőterület már 5%-kal kisebb az előző évinél. Mivel azonban sok üzem felhagyott a paprika termelésével, az üzemenkénti átlagos terület mégis nőtt. 2013-ban még 266 üzemben, átlag 4,68 hektáron termesztettek paprikát. A salátauborka termőterülete az előző évihez képest csak csekély mértékben csökkent, átlagosan 615 hektár, a 2012. évihez képest 1%-kal kisebb. Itt is folytatódik a szerkezetátalakítás. Az üzemek száma 2013 folyamán 246-ra csökkent, az átlagos termőterület 2,5 hektár üzemenként. Több év óta a padlizsán termőterületét tekintve a legkisebb az ingadozás, bár itt is egyre kevesebb a termelő üzem. Tavaly mindenesetre még 47 üzem termesztett padlizsánt összesen 104 hektáron. Ez a terület 1%-kal kisebb az előző évinél.
Az időjárás az üvegházaknál is meghatározó
Bár az üvegházi zöldségféléket védett körülmények között termesztik, az időjárás szerepe mégsem elhanyagolható. A 2013- as szezont főként hideg és sötét tavasz, majd részben nagyon forró nyár jellemezte. A hiányzó besugárzás és az alacsony hőmérséklet sok kultúrában hátráltatta a fejlődést. Február és március folyamán a napsütéses órák száma majdnem 25%-kal kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában, hasonlóan csekély volt a besugárzás is. A hőmérséklet is határozottan alacsonyabb volt az előző évi szintnél. Csupán a február volt aránylag meleg, bár utána egy erőteljes hideghullám vonult át az egész országon. Az év első három hónapjában a termelés határozottan elmaradt az előző évekétől. Április folyamán azonban javultak az időjárási feltételek, a besugárzás nagyon magas volt. A külső hőmérséklet alacsony volta miatt alig volt kereslet egyes zöldségfélék iránt. Májusban azután a hőmérséklet és a besugárzás megint csak alacsonyabb lett, mint az előző évben volt. A paradicsomtermelés ennek ellenére pótlólagos megvilágítás nélkül is egyre inkább fellendült. A paradicsom ára ebben az időszakban nagyon gyorsan engedett. Ezt a jelenséget a termőterületek bővítése és a nagyobb hozamú fajták alkalmazása még erősítette. A kínálat ennek következtében jóval nagyobb volt, mint az időjárás miatt továbbra is korlátozott kereslet. Az uborkatermelők számára nem volt sikeres a 2013. évi első, korai ültetés. A csekélyebb hozamot nem ellensúlyozták a magasabb árak sem. A második ültetésre való átmenet idején nagy különbségek alakultak ki az egyes üzemek között. a paprika átlagára viszont jóformán a teljes szezon ideje alatt kielégítő szinten maradt. Ez végül is a területkorlátozásokra vezethető vissza. Főként a sárga, a piros és a narancsszínű paprika ára volt magas 2013-ban. Utoljára 2008-ban sikerült hasonlóan magas árakat elérni. Az egyes színek jó árai miatt csökkent a paprikamix kínálata. Ez a zöld színű paprika rovására történt, amelynek az árai alig emelkedtek. Forró hónap volt a június és a július is, bár az éjszakák egy része hűvös volt. Ebben a szakaszban a paprika és a salátauborka tartani tudta a jó árszintet. Ezzel ellentétben a paradicsom ára folyamatosan csökkent. Nemcsak Hollandiában, de a többi európai termelő országban is bőséges volt a kínálat. A piacok Európa-szerte bővében voltak a paradicsomnak. Főként a fürtös paradicsom ára volt nyomott. Ebben nem is történt változás még az ősz beköszöntével sem. A szezonvég amúgy is inkább rossznak számított szinte mindegyik zöldség tekintetében. A paradicsomárak hozzávetőleg 20%-kal maradtak el az előző éviektől. A területbővítés nem érte el a kívánt mennyiségi hatást, mert a besugárzás csekélyebb volt, úgyhogy az előző évihez hasonló volt a paradicsom termésmennyisége. A paprikatermelők számára az árak miatt volt jó az év, átlagosan minden egyes szín árai kerek 25%-kal voltak magasabbak, mint 2012-ben. A salátauborka esetében nem volt ekkora eltérés, 10%-kal magasabb árat lehetett elérni a valamivel kisebb termésmennyiség miatt. A padlizsán szinte azonos termésmennyiség mellett is közel 5%-os árnövekedést ért el a 2012. évihez képest.
Kissé nőtt az export
Az előző évi kisebb gyengülés után 2013-ra újra felélénkült a holland zöldségkivitel, a minőségbiztosítási ellenőrző hivatal (KCB) és a Productschap Tuinbow (PT) ideiglenes adatai szerint. Októberig bezárólag összesen 1,59 millió tonna friss zöldségfélét (hagyma nélkül számolva) exportáltak. Ez 0,8%-kal volt több az előző évi mennyiségnél. Zöldségekből (paradicsom, paprika, uborka, padlizsán) 1%-kal több, azaz 1,3 millió tonna termett. A növekmény főként a paradicsom nagyobb exportmennyiségének tulajdonítható, hiszen 0,26 millió tonnát, az előző évinél 6%-kal többet exportáltak. Ezzel szemben a paprikakivitel 0,26 millió tonna volt, 9%-kal kevesebb. A salátauborka exportja 0,3 millió tonna volt, ami éppen csak meghaladja a 2012-beli mennyiséget. A padlizsánkivitel is csekély, 1,4%-os növekedést mutatott. E zöldségfélékből Németországba 1%-kal többet exportáltak, mint a megelőző évben. A határozottan kisebb mennyiségű paprikával ellentétben több volt a paradicsom. Kicsit eltérő a Nagy-Britanniába irányuló export, amely 6%-os növekedést mutatott. Igaz, az emelkedésből a paprika és a salátauborka részesedett a leginkább, ezek exportja volt nagyobb mennyiségű. Paradicsomból 2%-kal kevesebb volt a kivitel Nagy-Britanniába. Hollandia e zöldségkivitelének zömét, 60%-át két ország, Németország és Nagy- Britannia vette át. A tendenciát tekintve e két ország fontossága egyre nő. Hollandia további célországai nagy lemaradással következnek. A múlt év folyamán az Olaszországba, Csehországba, Spanyolországba és Dániába irányuló kivitel negatívan alakult. Nőtt viszont a francia, az orosz, a lengyel viszonylat súlya.
Tovább nőnek a fedett termesztés költségei
A holland üvegházi növénytermelők 2013- ben költségeik 4,5%-os emelkedésével szembesültek. Ezen belül az energia ára átlag feletti, 7%-os mértékben nőtt. Az áram és a gáz drágult 2012 óta. A munkát pedig az emelkedő bérköltségek drágították. Ez egyaránt érvényes az üzemen belüli munkaerőre és a harmadik fél, mint pl. alvállalkozók által végzett munkára. Ezzel ellentétben viszont a hitelek költségei valamivel alacsonyabbak lettek, mert szakértők szerint a kamatteher kissé csökkent. A zöldség ágazat költségeinek növekedése mérsékeltebb volt, mint az üvegházi termelésé (+7%). Az eredményességet tekintve nincs nagyobb változás a tavalyihoz képest az átlagos üvegházi üzemeket illetően. Csupán egy csekély, 1%-os növekedés mutatható ki. Megváltozott viszont a nyereség összetétele. Az alacsony paradicsomárak miatt az ebből származó bevétel erősen, 14%-kal csökkent. Összességében ezt a csökkenést viszont kiegyenlíti a paprika nagyon jó piaci helyzete. A kisebb hozam mellett is 18%-kal nőtt a haszon, mert az árak egyértelműen magasabbak voltak. Nyereségesebb lett a salátauborka is 4%-kal. Az energiaeladásból, például a kapcsolt energiatermelésből származó haszon 2013-ban 5%-kal csökkent. Bevételek származnak még az egyéb üvegházi zöldségek (padlizsán, szamóca) eladásából, valamint a szolgáltatásokból, bérbeadásokból és a kereskedelmi áru eladásából is, ennek a mértéke is enyhe emelkedést mutatott. A rentabilitás a tavalyi valamelyes javulás után újra rosszabbodott, ennek oka leginkább a paradicsom kedvezőtlen áralakulása a 2013. év folyamán. Az előző évihez képest 4%-kal, 98%-ra esett vissza az árszint. Ez a zöldségüzemek rentabilitását erősebben csökkenti az összes üvegházi üzem átlagánál. Átlagosan azért sikerült elérni a 101%-os rentabilitást, de ez 2 százalékponttal kevesebb az előző évinél. Ez a rosszabbodás az összköltségek emelkedésének és a paradicsomtermelés rossz eredményeinek tudható be. Nem volt tartós az üzemek nem fizetett munkaerőre vetített jövedelmének tavalyi pozitív alakulása sem. Az üvegházakban a fizetetlen munkaerőre jutó jövedelem 40%-kal, 38 800 EUR-ra esett vissza. Az üzemek bevételeinek szóródása igen nagy. 2013-ban az üzemek 60%-a ért el átlagos jövedelmet, ami 18 000-90 000 EUR között van fizetetlen munkaerőnként.
Likviditási problémákkal küzd az üzemek 40%-a
Sok üvegház pénzügyi helyzete 2013-ban is feszített maradt. A kielégítő mennyiségű likvid eszköz pedig alapfeltétele az üzem rövid távú működtetésének. Egy pénzügyi és gazdasági szimulációs modell (FES) segítségével a LEI a likviditásuk alapján sorolta be az üzemeket. Ebből kitűnik, hogy az üvegházak 59%-a rendelkezik elegendő pénzeszközzel ahhoz, hogy minden fizetési kötelezettségének eleget tudjon tenni. A zöldségtermesztésben ez a rész kicsit magasabb, a dísznövénytermesztőknél kicsit alacsonyabb. A modell még további 3 csoportot különít el, amelyek nehéz likviditási problémákkal küzdenek. Ez azt jelenti, hogy az üzemek 41%- ában negatív a cash flow, és nem tudnak minden kötelezettségüknek eleget tenni. Egy részük, az üzemek 12%-a, ezt a deficitet rövid távon elég jól leküzdi, de az üzemek további 12%-ában elég erőteljesen korlátozni kell a visszafizetéseket, hogy a rövid távú üzleti követeléseket teljesíthessék. A fennmaradó 13%-ban már erőteljesebb alkalmazkodás szükséges ahhoz, hogy a helyzetet javítani tudják. Ezeknek a nagy része viszont kisebb üzem, ahol kérdéses, hogy a szerkezeti változtatások még időben történnek-e.
Michael Koch; AMI, 2014/4
