A Solanaceae családba tartozó fajok közül a paradicsom oltásával kapcsolatban már hazánkban is rendelkezésre áll számos gyakorlati tapasztalat. A hajtatott étkezési paprika oltása sem idegen szaporítási mód a kertészek számára. Az oltva törté-nő termesztés ez idáig azonban még nem teljesítette mindenben a hozzá fűzött reményeket. A termesztők többsége elsősorban pl. a görögdinnyéhez vagy – ha növénycsaládon belül szeretnénk marad-ni, akkor – a paradicsomhoz hasonlóan termésmennyiséget növelő hatást várt. Jelen állás szerint az oltott paprika még nem tudja elérni azt a terméstöbbletet a saját gyökerű növényekhez képest, mint amit pl. a hosszúkultúrás talaj nélküli paradicsomtermesztés eredményezett.

A paprika oltásával kevés magyar szakirodalom foglalkozik. Nemzetközi szakcikkek adatai alapján elmondható, hogy az oltott növények növekedésében (magasság, levélszélesség, levélhosszúság) és termésmennyiségében is emelkedést tapasztaltak. Japán és koreai tudósok 25-50%-os termésnövekedést mértek különböző étkezési paprika fajtáknál. A magasabb termésátlag és vegetatív növekedés mellett megfigyelték, hogy a növények ellenállóbbak a túl alacsony és túl magas hőmérséklettel szemben, a tápanyag felvételük jobb volt és ellenállóságuk a szárazság, magas pH és magas sótartalommal szemben is növekedett.

Hazánkban a hajtatott étkezési paprika állományok oltott termesztésének aránya jóval 5% alatt marad. Elsősorban talajon történő termesztésben van nagyobb jelentősége, a talajból fertőző kártevők és kórokozók, valamint a talajuntság miatt. Magyarországhoz hasonlóan az oltás technológiája paprikatermesztésben a világ más országaiban sem terjedt el számottevően. Az ázsiai országok közül Dél-Koreában a megtermelt palánták mennyiségének 10%-a oltott, míg Japánban ennek fele, 5%. Kínában az oltott növények aránya a saját gyökerűekhez képest alig haladja meg az 1%-ot, azonban így is vezető a világon a maga 1 450 ezer előállított paprika oltványával. Spanyolországban az összes előállított zöldségnövény oltványok 70%-át Almeria és Murcia tartományban ültetik el. Magyarországhoz közel hasonlóan 3%-ra tehető az oltott paprikanövények alkalmazása a spanyoloknál, míg Görögország csak kicsivel el-maradva 1-3%-ban alkalmazza ezt a technológiát.

Magyarországon az oltott paprikával foglalkozó kutatások száma csekély, így foglalkoztatott bennünket a kérdés, hogy vajon milyen változások következnek be a paprikánál az oltás hatására, mind mennyiségi, mind pedig minőségi vonatkozásban.

2015-ben és 2016-ban beállított kísérletünk során a fehér kúpos fajtatípus SV9702-es fajtáját és a kápia fajtatípus-ba tartozó Karpex fajtát vizsgáltuk saját gyökéren, továbbá Snooker és Capsifort alanyokra oltva, talajos és talaj nélküli termesztési körülmények között. A kísérleteket a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Kísérleti Üzemében és Tangazdaságában, a Zöldségtermesztési ágazatában, Soroksáron állítottuk be egy 350 m2-es fűtetlen fóliasátorban (1. kép). A terület előkészítését követően a talaj-takaró fóliák kihúzására és a kókuszpaplanok kihelyezésére került sor, amely utóbbin a talajtól izolált termesztés történt. 2015-ben 110+40x25-33 cm-es, 2016-ban 100+40x25-33 cm-es térállásban, ikersoros elrendezésben kerültek kiültetésre a palán. Minden kezelésből négy ismétlés került beállításra ismétlésenként 12 növénnyel. A talajos termesztés során a növények heti két alkalommal kaptak tápoldatot, míg a kókuszroston termesztett növények az öntözővíz bevizsgálását követően meghatározott tápoldat recept alapján napi több alkalommal kaptak tápoldatot. A növényeken 2 szárra metszést alkalmaztunk, oldaláganként 2 bogyót hagytunk meg. A területen két hetente került sor a sorközök gyomtalanítására. A károsítók elleni védekezést biológiai növényvédelemre alapoztuk. A bogyók szedése fehér kúpos paprika esetében gazdasági érettségben történt 7-12 naponta, míg a kápia típusnál biológiai érettségben 10-14 naponta.

Következtetéseink alapján, pl. amennyiben a Kápia típusnál nem cél a nagyobb bogyóméret, abban az esetben nem szükségszerű az oltott palánták alkalmazása kókuszroston történő termesztésben. Talajos termesztésben javasolható az oltott palánták használata, mivel növelheti a termésátlagot, illetve a bogyóméretet, továbbá nagyobb ellenállóságot biztosít a különböző klimatikus viszonyokkal szemben.

Tojásgyümölcs oltásával 2016-ban foglalkoztunk először. A tojásgyümölcs hazai szabadföldi termesztése és hajtatása még mindig elenyésző a paradicsomhoz és a paprikához képest, perspektivikus termeszthetősége miatt azonban érdemesnek találtuk arra, hogy az oltását is tanulmányozzuk. A külföldi szakirodalmak alapján a tojásgyümölcs oltása a paprikához és a paradicsomhoz hasonlóan a legtöbb országban már megszokott termesztési módszer. A növény családon belül a jó kompatibilitási képessége miatt többféle alanyra is oltható. E tekintetben igen tág az irodalmakban fellelhető alanyok kínálata. A hazai vetőmag forgalmazó cégek általában nem kínálnak külön padlizsán alany magot, a paradicsom oltásához ajánlott alanyfajták közül lehet válogatni. A kísérletünkben ezért egy paradicsomhoz és tojásgyümölcshöz ajánlott paradicsom alanyt és egy, a külföldi szakirodalmak alapján a tojásgyümölcs oltásánál igen jó eredményeket adó alanyt, egy csucsor fajt választottunk. A kísérlet helyszíne szintén a SZIE Kertészettudományi Karának Kísérleti Üzeme, a zöldségtermesztési ágazat soroksári telephelye volt.

Madonna fajtát oltottuk saját palánta előállítással kétféle alanyra: egy paradicsom alanyra ’Emperador’ és egy vad padlizsán alanyra (Solanum torvum). Az oltott palánták előállítása során jelentős fejlődésbeli különbségeket tapasztaltunk a kétféle alany között. A vetési idők eltolásával biztosítottuk az oltáshoz szükséges közel azonos szárátmérő vastagságot. Az oltási módok közül többfélét kipróbáltunk: csúcsba oltást valamint a szik alatti és szik feletti ékoltást. Az eredési százalék minden oltási módnál 90 % feletti volt.  A Solanum torvum alanyok jóval lassabban csíráztak és fejlődtek, a paradicsom alanyhoz képet itt 10 napos késéssel tudtuk az oltást elvégezni. A paradicsom alanynál az oltás és az eredés nagyon jónak bizonyult, az alany kihajtása miatt vadalásra is szükség volt (2. kép).

A szabadföldi kísérletben május 18-án 4 ismétlésben kerültek kiültetésre az egyes alanyokra oltott növények, sajátgyökerű kontrollal. A növények fejlődése során az ’Emperador’ alanyra oltott tojásgyümölcs inkompatibilitást mutatott, ezekről nem is tudtunk termést betakarítani (3. kép). A Solanum torvum alany a kezdeti gyengébb fejlődés ellenére nagyon jó eredményeket adott az oltatlan kontroll növényekhez képest.

Az első szedés ideje: 2016.07.08., az utolsó szedés szeptember 22-én volt. Az összesített terméseredmények alapján a Solanum torvumra oltott növényekről átlagosan 1 darab jól fejlett terméssel többet tudtunk leszedni (átlag 8,5 darab termés/növény), ez tövenként átlagosan 2,7 kg termést eredményezett, szemben a sajátgyökerű növényekkel ahol 2,3 kg/ növény termésátlagot kaptunk.

Az oltott növények átlagos kondíciója és fejlettsége is meghaladta az oltatlanokét. Az idei évben a kísérlet megismétlését tervezzük a Solanum torvum mellett egy másik szintén tojásgyümölcs oltásához is ajánlott paradicsom alany kipróbálásával.

 

 

 

Szerzők:
Birkás Zita, PhD hallgató
Dr. Balázs Gábor, egyetemi adjunktus
Nagy Sándor, MSc hallgató
Dr. Kappel Noémi, egyetemi adjunktus
SZIE, KERTK Zöldség- és
Gombatermesztési Tanszék