A gyümölcstermő növények föld feletti hajtásrendszerére kijuttatott biostimulátorok, azaz természetes eredetű tápanyag-készítmények hatóanyagainak révén jelentős növénykondicionáló, erőnlétfokozó tulajdonsággal rendelkeznek. Alkalmazásuk mára a tápanyag-utánpótlási gyakorlat szerves részévé vált, kiváló kiegészítői a szerves- és műtrágyák hozamnövelő hatásának.

Biostimulátornak olyan anyagokat, növényi kivonatokat vagy mikroorganizmusokat tekintünk, amelyek a növények hajtás-rendszerére, vagy gyökérzetére kijuttatva serkentik a növényi életfolyamatokat, javítják a tápanyagok felvételét és hasznosulását, mérséklik a növényt érő környezeti stresszhatásokat, végeredményben pedig növelik a termés minőségét. Alkalmazásuk a termesztéstechnológia során lehet valamely fenofázishoz igazítottan előre tervezett, programszerű vagy – vala-milyen váratlan, külső körülmény fellépése esetén – alkalmi.

Meghatározott időpontokban és fenofázisokban a biostimulátorokkal javíthatjuk a növények teljesítőképességét. A rendelkezésre álló készítmények közül vannak, amelyek egy-egy adott tápelemet tartalmaznak nagyobb mennyiségben és segítik az erre épülő növekedési, fejlődési folyamatokat. Ezek közül az almatermesztésben jól ismertek a gyümölcsök tárolhatóságát javító kalciumos kezelések, illetve a virágrügyek szerveződését segítő bór tartalmú készítményekkel végzett permetezések. Vannak olyan termékek is, amelyek komplexen tartalmazzák a különböző hatóanyagokat. Ezek az általános kondíciójavító képességükön keresztül növel-hetik a termés méretét, előrehozhatják a gyümölcsök érését, vagy éppen javíthatják azok beltartalmi anyagait.

Az utóbbi évek szélsőségekre hajlamos időjárása következtében egyre többször találkozhattunk olyan esetekkel, amikor a kijuttatott trágyamennyiség kisebb vagy nagyobb része nem tud a növény számára hasznosulni. Nyári aszályban elsősorban az alacsony talajnedvesség a tápanyag-felvétel korlátja, özönvízszerű esőzések esetén pedig könnyen kimosódnak a tápelemek a talaj felső, gyökerek által behálózott részéből. Tavaszi fagyok után a részben vagy teljesen termés nélküli fákon felborul a fák termőegyensúlya, ami szintén táplálkozási zavarokhoz vezethet. Sajnos az említett események egyre növekvő számban fordulnak elő, nagyobb kihívások elé állítva ezáltal a gyümölcs-termesztőket. Ilyen helyzetekben az előre eltervezett tápanyag-gazdálkodási stratégia mondhatni felborul, és kényszerűek vagyunk az aktuális állapot alapján módosítani a trágyázás módján, időpontján. Erre a célra kiválóan alkalmasak a különböző permettrágyák, amelyek gyorsan, a kijuttatás helyén aktiválódva azonnal képesek a növények számára hasznosulni.

Növénykondicionáló nanokészítmény

A biostimulátorokat számos egyéb el-nevezéssel is szokták illetni: roboráló, re-generáló, serkentő, teljesítményfokozó, növekedés- és termésszabályozó, kondicionáló, tűrés és ellenálló képesség növelő, stb. Hazánkban mára közel 200 ilyen készítményre adtak ki engedélyokiratot, ami már-már átláthatatlan választékot jelent. Ezek az anyagok hatásmechanizmusukat, hatóanyagaikat tekintve is igen sokfélék lehetnek. Kísérleteink során közülük egy, az előállítás módját, összetételét és hatásmechanizmusát tekintve egyedülálló készítménynek, a BISTEP-nek a hatékonyságát vizsgáltuk.

A BISTEP az úgynevezett nanokészítmények közé tartozik. A nanoanyagok fő jellemzője, hogy méreteik rendkívül kicsik, a szélesség, hosszúság és magasság értékeik közül legalább az egyik az 1-100 nanométer mérettartományba esik. Ilyen kis szemcseméretnél az anyagok új tulajdonságokkal rendelkeznek, amit számos új technológiához fel lehet használni. Alkalmazásuk már a mezőgazdaságban sem számít egyedinek, a növényvédő szerek közül például a már jól ismert Karate Zeon is ilyen technológiával készül.

A BISTEP ökológiailag tiszta, természetes alapanyagból készül korszerű mikrobiológiai- és nanotechnológiák segítségével, egyedülálló tulajdonságokat kölcsönözve ezzel a terméknek. Komplex összetételű készítmény: mikrohumátokat, fulvosavat, aminosavat, vitaminokat, természetes növekedésserkentő anyagokat, mikro- és makroelemeket, hasznos talaj mikroflórát egyaránt tartalmaz. Fő ható-anyagaik, a mikrohumátok a természetes huminanyagok fizikai úton történő bon-tásával jönnek létre. A huminanyag kifejezés a latin humus szóból ered, amelynek a jelentése föld, talaj. Maga a huminanyag természetes vegyületek igen bonyolult keveréke, a talaj alapvető alkotóeleme, ami a növényi, illetve állati maradványok bomlása során jön létre. Jelentős szerepe van a talajszerkezet felépítésében, a növények által könnyen felvehető tápanyagok, mikroelemek felhalmozódásában. Napjainkban a huminanyagokat egyre szélesebb körben használják a növény-termesztésben növekedésserkentőként, illetve teljesítményfokozóként.

Gyakorlati tapasztalatok

Vizsgálatainkat a BISTEP készítménnyel a Debreceni Egyetem Pallagi Génbank és Gyakorlóhelyén végeztük 2016-ban. A kezeléseket Pinova és Royal Gala almafajtá-kon különböző koncentrációk alkalmazása mellett állítottuk be. A Pinova fajtájú ültetvény 2011-ben települt, a fák koronaformája karcsú orsó, térállásuk 4 x 1 m. A Royal Gala ültetvény 1994-ben létesült, karcsú orsó koronájú, a fák sor- és tőtávolsága 4,0 x 1,5 m. Mindkét fajta öntözése csepegtető berendezéssel biztosított.

A Pinova almafajta esetében intenzív, a vegetációs időszakban nyolc alkalommal történő kezelést végeztünk, az elsőt teljes virágzásban, a továbbiakat pedig 2-3 hetes gyakorisággal. Kontrol fák meghagyása mellett 1 liter/ha, 3 liter/ha, illetve 5 liter/ha koncentrációjú oldatokat juttatunk ki a fákra háti permetező segítségével.

Az 1. táblázat adatai alapján látható, hogy a legszembetűnőbb változás a gyümölcsök színeződési tulajdonságaiban jelentkezett. Valamennyi BISTEP kezelés pozitív hatással volt a fedőszín-borítottság és a fedőszín-intenzitás alakulására. A kontrol fákon a fedőszín-borítottság alacsony, 29%-os volt, míg a kezelések hatására a növekvő dózisok sorrendjében 45%-os, 47%-os és 53%-os értékeket kaptunk. A fedőszín-intenzitás, azaz a színerősség esetében a kezeletlen fákon (egy 1-től 5-ig tartó skálán) 3,1-es értékeket kaptunk, míg a BISTEP kezeléseknek köszönhetően 4,0-4,4-es értékeket rögzítettünk. A színeződési tulajdonságok javulása mellett a készítménynek a gyümölcstömeg alakulására is pozitív hatása volt, ugyanis közel azonos gyümölcsterhelés (25-30 kg/fa) mellett a növekvő koncentráció sorrendjében 3,0%-os, 5,5%-os, illetve 12%-os tö-meggyarapodást tapasztaltunk.

A gyümölcstulajdonságok mellett a növekedési mutatók közül vizsgáltuk a levelek méretét (2. táblázat) is. A levelek szélességét és hosszúságát tekintve kis mértékű, de nem elhanyagolható méret-növekedést tapasztaltunk, aminek a növények fotoszintetikus tevékenységének növekedésében van nagy szerepe. A kontrol fák átlagos levélhosszúsága 9,53 mm, az 1 l/ha-os és a 3 l/ha-os kezelés 0,8%-os (9,61 mm), míg az 5 l/ha-os dózis 3,5%-os (9,87 mm) méretnövekedést eredményezett. A hosszúság és szélesség szorzataként kapott paraméter tekintetében 2-5%-os növekedés tapasztalható a kontrol értékhez viszonyítva.

A Royal Gala almafajta esetében a kísérleti térben jelentkező tavaszi fagyok miatt jelentős terméscsökkenés lépett fel, így csak azok növekedési mutatói tekinthetők ha, 3 l/ha és 5 l/ha dózisokat alkalmaztuk 3 alkalommal, az elsőt a központi virágok nyílása idején (04.11.), a másodikat gyümölcshullás befejeződésekor (05.11.), végül pedig a hajtások csúcsrügyben záródásának idején (07.20.). A levelek méretét tekintve (3. táblázat) a Pinova fajtáénál is nagyobb méretnövekedést tapasztaltunk. A BISTEP kezelések a levelek hosszúságát 4-6%-kal, szélességét 10-17%-kal növelték. A két paraméter szorzataként kapott érték tekintetében a különbség 10-22%.

Elmondható tehát, hogy az eddigiek során kedvező tapasztalatokat szereztünk a BISTEP készítmény hatékonyságát illetően. Használatával növelhető az asszimilációs lombfelület mérete, az így kapott plusz teljesítményt pedig a fa a gyümölcsminőség javítására tudja fordítani.

 

Szerzők:
Dr. Csihon Ádám – Dr. Gonda István
Debreceni Egyetem
Kertészettudományi Intézet