2015 tavaszán sok kajszi termesztő számolt be súlyos pusztulásokról ültetvényeikben. A gutaütés tüneteivel fajtától és régióktól függően akár 50% -os is volt a pusztulás mértéke. Hogy mi az elsődleges okozója a fák ilyen nagymértékű és gyors pusztulásának nem tudjuk még pontosan. A pusztulással összefüggésbe hoztak már baktériumot, gombát és fitoplazmát is. Amíg nem ismerjük a kórokozót és a fertőzési körülményeket, addig a termesztőknek tavasszal nem csak a virágzás körüli időjárás miatt kell aggódniuk.

Pseudomonas syringae pv. syringae

A sebzésen keresztül (fagyléc, metszési seb) fertőző baktérium leginkább november elejétől március elejéig fertőzi meg a fát. Felszaporodva a háncs szövetekben és a kambiumban csökkenti azok cukortartalmát, így sokkal érzékenyebbek lesznek a téli enyhébb lehűlésekre is. A kambium és a háncs szövet végül teljesen elpusztul, ezért az elpusztult szövetek fölötti növényi részek tavasz végén, nyár elején hirtelen elhalnak. A baktérium rügyfakadástól lombhullásig a háncsszövetet egyáltalán nem károsítja. A fa szöveteiben a baktérium csak rövid ideig életképes, nem marad életben egyik évről a másikra a fertőzött szövetekben, így meg van a lehetőség arra, hogy a fa kiheveri a fertőzést. A vegetációban, amikor a fák immunrendszere aktív a baktérium epifita módon él tüneteket nem okozva más fák, gyomok levelein. A baktériumot Európában először Dr. Rozsnyay Zsuzsa és Dr. Klement Zoltán vizsgálták és írták le megfigyeléseiket.

Citospora cincta

A Citospora elsődlegesen sebeken, fagyléceken keresztül fertőz. Az általa okozott korhadás nem áll meg az élő szövetet elérve, és a már elhalt háncsban intenzív piknídium képződés történik. Fejlődése lassú, de folyamatos, alattomosan él és a szövetekben egyik évről a másikra továbbterjed. A fák intenzív kallusz-képződéssel igyekeznek benőni a sebeket.

Verticilium dahliae

A talajból indul a fertőzés és a gyökércsúcson keresztül hatol be. A növény vízszállító edénynyalábjaiban élve eltömíti azokat, és ez okozza a hervadást. Nagyon gyorsan, napok-hetek alatt eljut a lombkoronába, hatására a levelek hervadnak, sárgulnak, végül elszáradnak és a korona teljesen vagy részlegesen elhal. Jellegzetes tünete a féloldalas pusztulás. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a V. dahliae többnyire lappangva él a fában és gyengítő hatású. Tisztán verticilliózisos pusztulás 1–2 % körül van, a lappangó fertőzés viszont jóval 5% feletti. Az egyszer eredményesen fertőzött (de nem hervadó) fa barnult fás szöveteiből a gomba még a harmadik évben is izolálható (10–30%-ban), tehát nálunk a tél nem pusztítja el a gombát. A fa növekedése által a tünetes szövetek a gesztbe kerülnek, és a fák gyakorlatilag meggyógyulnak.

Candydatus phytoplasma prunorum

2013–14 enyhe telén kivirágoztak a kajszi fák. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetéből Kiss Emese és Mergenthaler Emese a tüneteket mutató fákról mintákat szedett és minden esetben a fitoplazma jelenlétét igazolták. 2014 augusztusában 40 sárguló, tipikus tüneteket mutató fa hajtásaiból küldtünk mintákat a Növényvédelmi Kutató Intézetbe és a küldött minták 90%-ában fitoplazma jelenlétét igazolták. 2015 tavaszán a tüneteket mutató fákról újabb 30 vesszőt küldtünk vizsgálat céljából, de egyikből sem sikerült kimutatni a fitoplazmát. Ezután a tavaszi, frissen kihúzott fák gyökereiből, törzséből és a tünetes fák mirabolán sarj hajtásaiból, illetve az ősszel kihúzott fák ottmaradt gyökérmaradványaiból küldtünk mintákat. Mindegyik mintából kimutatták a fitoplazma jelenlétét. A sorokat járva sokszor tapasztaltuk, hogy a tünetes fák melletti még egészségesnek tűnő fák törzseit megvágva a háncs barna, erjedt szagú volt, ezek a fák pár nap múlva már hervadtak, és később fitoplazmás tünetekkel pusztultak ki (kép 1). A boszorkánykörben pusztuló fák, azt sejtetik, hogy ezek a fertőzések kapcsolatban állnak egymással (kép 2). A mirabolán alany rezisztens a fitoplazmára, így a fa akkor sem mutat semmilyen tünetet, ha a fertőzés elérte a gyökerét. A tünetek akkor jelennek meg hirtelen az egész fára kiterjedően, amikor a fitoplazma a fertőzött gyökér felől a nemes háncs szöveteit eléri. A tünetek fajtánként nagyon eltérőek lehetnek. A Bigred levelei sárgulnak, merevek és széltől indulva nekrotizálódnak (kép 3). Sokszor lehet látni levélízesüléseknél sejtburjánzást. A Pinkcot és a Flavorcot levéltünetei sokkal enyhébbek, leginkább a korai levélsárgulás és lombhullás jellemzi (kép 4). Szinte mindegyik fajtára jellemző, hogy a levélszínük felé kanalasodnak (kép 5). Sokszor látjuk, hogy a lehullott levelek helyén a rügyekből új hajtások fejlődnek. Egyre több külföldi tanulmány foglalkozik a szomszédos fák gyökérérintkezéseken keresztül történő fitoplazma terjedésével. Az alma és körte fitoplazmájánál bizonyított tény, hogy képes egyik fáról a másik fára talajban terjedni. Egy török kutató csoport (Gültekin, Gazel, Ulubas, Serce, Caglayan, 2009) kísérlettel igazolta a fitoplazma talajban való terjedés lehetőségét kajszi fák esetében is (kép 6).

Hogyan kerül az ültetvénybe?

Szaporítóanyaggal de, Olaszországi utazásaink során nem látunk ilyen mértékben pusztuló ültetvényeket, miközben ők is ugyanolyan eredetű oltványokat telepítenek. Legtöbbször olyan kertekben vagyunk ahol a tulajdonosoknak általában 2–3 maximum 5 ha ültetvényük van. A házuk ott van az ültetvény közelében és jól láthatóan a tulajdonos minden fát ismer. Az első, nem termő években is napról napra végig járják a sorokat és a kicsit sárgább levelű gyanúsabb fákat azonnal kivágják. Az a magyar termesztői tapasztalat, hogy az 5.–6. évre fut fel a pusztulás mértéke az ültetvényekben. 2014. évi tavaszi telepítésű 20 hektáros kajszi ültetvényünkben idén nyáron 60 fát vágtunk ki a kisebb növekedés, sárguló, merev és kanalasodó levéltünetek miatt. Fertőzési lehetőség még a szilva levélbolha (Cacopsylla pruni). Az, hogy jelen vannak az ültetvényben nem kérdés, ahogy az sem, hogy viszonylag nagy százalékban fertőzöttek fitoplazmával. Kora tavasszal (idén március 11.-én fogtuk az első példányokat) megjelenő bolhák leginkább a mirabolán hajtásokat és a kökényt látogatják szívesen. Ezért fontos, hogy még a télen végezzük el a vadalásokat a törzseknél. Sajnos nem tudjuk a pusztulások teljes okát és a fertőzés körülményeit, de fontos, hogy az eddig ismert tudásunkat használva évről évre csökkentsük a pusztulások mértékét kertjeinkben.
1) Telepítés utáni nem termő években minden hónapban járjuk át a sorokat keresve a tünetes fákat, és gyökerestül húzzuk ki.
2) A kihúzott fák gyökereit a lehető legjobban szedjük ki a földből, az ezekből kitörő sarjhajtásokat folyamatosan vágjuk le. Ne hagyjuk, hogy a fertőzött gyökér tovább éljen és fertőzze a mellé ültetett kis csemetét, illetve a szomszédos fákat.
3)Kora tavaszra már vágjuk le a mirabolán sarjakat a fákról.
4) A szilva levélbolha kora tavasztól szívogatja a kajszi rügyeit. A kökényen a megfigyelésük sokkal könnyebb. Fűhálóval percek alatt sokat lehet találni. Ha ott megjelentek a bolhák, nagy valószínűséggel a kajszikon is ott vannak. Rovarölőszeres permetezéssel könnyen lehet ellenük védekezni. Következetes és kitartó munkával így lényegesen csökkenteni lehet a pusztulás mértékét a kajszi ültetvényekben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

GARA JÚLIA, növényorvos