A Lapunk előző számában megjelent 1. részben a jéghálók technológiai előnyeivel és hátrányaival, a termés mennyiségére és minőségére, illetve a termelés ráfordításaira kifejtett hatásaival foglalkoztunk. Cikksorozatunk 2. részében – ezen információkat továbbvezetve – a jéghálóknak a termelés költségeire és bevételére gyakorolt hatását számszerűsítjük. Tekintettel arra, hogy minden fajtára és művelési rendszerre vonatkozó, egzakt és pontos mérési eredmények nem állnak rendelkezésre, eredményeink csak a rögzített peremfeltételek mellett és csak a nagyságrendek vonatkozásában értelmezhetőek.

A jéghálók gazdaságosságának megítéléséhez a következő tényezők ismeretére van szükség:
• a jéghálók beruházási költsége,
• a jégháló – mint technológiai elem – éves fenntartási-működési költségei,
• az almatermesztés költségeire és bevételére kifejtett közvetlen és közvetett hatása.

Ezen tényezőkkel számszerűsíthetővé válik a jéghálónak mint kiegészítő, járulékos műszaki- technológiai elemnek a gazdálkodás költségeire és bevételeire kifejtett hatása ahhoz képest, mintha ugyanazt az ültetvényt normál támrendszerrel, hálótakarás nélkül hoztuk volna létre. Tehát itt csak azokat a hatásokat vesszük figyelembe, amelyek kizárólag a jégháló meglétének tulajdoníthatóak, és nem lennének, ha nem létesítettük volna.

Beruházási költség

A kalkulációk 3,25 x 1,0 m térállású, Knipp fával létesített szuperintenzív almaültetvény jégháló-rendszerére készültek. A rendszer támszerkezetét 4,0 m magas kiállású betonoszlopok képezik, fekete hálótakarással. A betonoszlopok élettartama két ültetvényélet tartamnak felel meg (kb. 30 év), és a fekete háló is képes kiszolgálni egy teljes ültetvényt. A közbenső oszlopok 9,0 x 11,0 cm vastagok és 4,5 m hosszúak, a végálló oszlopok 11,0 x 13,0 cm vastagságban és 4,7 m-es hosszal készültek.  A közbenső oszlopok távolsága 10 méter. A rendszer mind hosszirányú (3,5 mm vastagságú acélhuzal), mind keresztirányú (3,0 mm-es huzal) feszítéssel rendelkezik – a heves jégveréseknél (1. kép) kifejezetten szükséges – nagyobb teherbírás érdekében. A rögzítés 1,0 m szárhosszúságú és 40 cm tányérátmérőjű ankerekhez történik.

Az 1. táblázat adataiból látható, hogy egy ilyen paraméterekkel rendelkező jéghálórendszer teljes hektáronkénti beruházási költsége mintegy 4,5 millió Ft. Ennek 80%-át az anyagköltség teszi ki, az építés kézi és gépi munka költsége képezi a maradék 20%-ot.

A rendszer anyagköltsége között a legnagyobb tételt a betonoszlopok képezik, kb. 4 000 Ft/db körüli bekerülési egységáruk miatt mintegy 1,5 millió Ft kiadást jelentenek.

A háló bekerülési költsége önmagában 1,1- 1,2 millió Ft körül van. Az egyéb anyagok között a legnagyobb tételt az ankerek képezik, de kerülnek felszámításra: az oszlopsapka, drótkötelek, dróthuzalok, bilincsek, huzalfeszítők, plakettek, kapcsok és egyéb kisebb tartozékok.

A beruházási költség megítélésében fontos szempont, hogy amennyiben új ültetvényt hozunk létre, ahol normál támrendszerre egyébként is szükség van, a jégháló létesítése révén megtakarítjuk ennek a létesítési költségét. Így a jégháló létesítésének többletköltsége egy normál támrendszerhez viszonyítva (vagyis tiszta beruházási költsége) 3,2 millió Ft/ha érték körül van. Már meglévő ültetvényeken a jégháló-építés ezen kvázi költségmegtakarítása nem áll fenn, de jelen kalkulációban újonnan telepített ültetvényt veszünk alapul.

Éves fenntartási költségek, működési kiadások

A jégháló-rendszernek érdemi üzemeltetési költsége nincs. Az éves fenntartási munkák között lényegében csak a háló tavaszi összezárását és őszi szétnyitását kell figyelembe venni (2. táblázat).

A háló tavaszi összezárására röviddel a virágzás előtt kerül sor. Ez a munka hektáronként mintegy 1,5 óra gépi traktoros munkát és 10- 15 munkaóra kézi munkát igényel. A háló őszi szétnyitása – melynek során a hálót szétkapcsolják és a hosszanti feszítőhuzalra feltekerve rögzítik – közel kétszer annyi kézi munkát és háromszor annyi gépi munkát igényel, mint a tavaszi munkák. E műveletek együttes költsége így kb. 85 ezer Ft/ha. Ezeken túl a jégháló fenntartásának más érdemi költsége nincs.

Ami még felmerülhet,az a rendszer időszakos ellenőrzésének és karbantartásának munkaigénye. Nagy a jelentősége ennek a betonoszlopos támszerkezet esetén, mert amennyiben a gépkezelő „belehúzza” a gépet a támoszlopba, az abszolút rugalmatlansága révén könnyen eltörik, és ez a statikailag gyenge pont egy nagy jégterhelés esetén a rendszer összedőléséhez vezethet. Sérülés esetén a támoszlopot haladéktalanul ki kell cserélni. Ezekkel együtt a jégháló éves fenntartása 90-100 ezer Ft/ha pluszköltséget eredményez ahhoz képest, mintha normál támrendszert létesítettünk volna.

A jégháló hatása a termelés bevételeire és költségeire

A jégháló gazdaságosságának megítéléséhez a beruházási és az éves fenntartási költségeken kívül tudni kell, hogy milyen hatást gyakorol az almatermelés bevételeire és kiadásaira. Ezen hatásoknak a pénzben kifejezett, becsült mértékét – a cikksorozatunk 1. részében bemutatott – tényezőkre alapozva határoztuk meg.

A 3. táblázatban kerültek összefoglalásra a jégháló pénzértékben is kifejezhető hatásai. Abból kell kiindulni, hogy egy – a számítások során viszonyítási alapot képező – 3,25 x 1,00 m térállásra telepített, normál támrendszerű, ezért 3,0 m famagasságot meg nem haladó ültetvényben az elérhető átlaghozam 50,0 t/ha körül alakul, de a különböző minőségi károk (jégverés, napégés, stb.) miatt, sokéves átlagban 75%-ot nem meghaladó étkezési alma arány mellett.

A jéghálós ültetvényekben kalkulációink szerint mintegy 11,5 t/ha többlettermés érhető el a nagyobb famagasság, a kedvezőbb mikroklíma, a jégverés és a napégés elkerülése vagy jelentős mérséklése, és a fagykárok kismértékű csökkenése révén (ezen hatásokat a cikksorozat 1. részében részleteztük). A 11,5 t/ha plusztermés 95%-a étkezési alma, 5%-a pedig léalma, így a hozamnövekedésből adó-dó többletbevétel 764 618 Ft-ot tesz ki hektáronként.

50,0 t/ha kiinduló terméshozamra kell felszámítani (továbbá az étkezési és a léalma ár közötti különbözettel felszorozni), mert a jégháló miatti 11,5 t/ha hozamtöbbletet már eleve a jégháló alatt elérhető 95% étkezési kihozatal mellett számoltunk. Így a megmentett étkezési minőségi áruhányad, vagyis a minőségjavulás többlet-árbevétele 444 885 Ft/ha.

Ezen felül az árbevétel-növekedés másik becsült forrása, hogy 19 százalékpont javulást érünk el az étkezési minőségi áruhányadban.  Ebből 13% a jégverés (2. kép), 4% pedig a napégés elkerüléséből adódó minőségjavulás, míg 2% tulajdonítható a hatékonyabb növényvédelemből származó eredménynek. Ezt a minőségjavulást értelemszerűen csak az

A hozamnövekedés és a minőségjavulás összegeként a hektáronkénti árbevételt 1 209 503 Ft-tal növeli a jégháló.

A 4. táblázatban kerültek összefoglalásra a jégháló miatti plusz kiadási tételek, melyek egy jégháló nélküli ültetvényhez képest növelik a termelés költségeit.

A háló nyitásának és zárásának, valamint a rendszer éves ellenőrzésének és karbantartásának költségét korábban már részleteztük, ennek összege közelít a 100 ezer Ft/ha értékhez.  Természetszerű, hogy a 3. táblázatban megadott hozamnövekedéshez többlet változó költségek is társulnak, melyek a következő munkaműveletek megnövekedett költségeire vezethetők vissza: metszés, tápanyag gazdálkodás, öntözés, termésszabályozás, betakarítás és az egyéb kisebb munkák költsége. Ezek alapján – nem részletezett háttér számítások szerint – minden egyes kg többlethozam 19,6 Ft-tal növeli a termelés költségeit. A nagyobb famagasság és a nagyobb terméshozam hatására sem változik érdemben a talaj- és sorközművelés és a növényvédelem költsége, az ültetvény amortizációja, valamint az általános költségek.

A 19 százalékpontos minőségi javulásnak szintén nem lesz érdemi hatása a termelési költségekre, mert ez a termés az 50,0 t/ ha-os kiinduló terméshozamban egyébként is már benne van, de nem étkezési, hanem ipari minőség formájában. Ezt az ipari hányadot viszont ugyan-úgy be kell takarítani, és minden más műveletet ugyanúgy el kell végezni az ültetvényen, függetlenül attól, hogy ez az áru-hányad milyen formában van jelen a fán. Érdemi költségnövekmény a minőségjavulás miatt csak a posztharveszt költségekben lenne, mert az étkezési alma tárolása és áruvá készítése értelemszerűen jóval drágább, de a számítások betakarítás utáni azonnali értékesítésre készültek, be-leértve a termelés költségeit, az értékesítési árakat és az értékesített hozamot is.

Fentiek összegeként a jégháló nyitása, zárása, éves ellenőrzése-karbantartása, a többlethozam többlet változó költsége, valamint a jégháló miatti egyéb plusz munkaműveletek mintegy 415 170 Ft/ha többletköltséget eredményeznek a termelésben (4. táblázat). Az e mögött álló technológiai kihatásokat szintén cikksorozatunk 1. részében fejtettük ki részletesebben.

A jégháló miatti összes többletbevétel és összes többletköltség különbségeként meghatározható, hogy a jégháló létesítése 794 333 Ft-tal növeli hektáronként az éves pénzforgalmi nyereséget. A beruházás-gazdaságossági számításokban ez az éves eredménynövekmény áll szemben a jég-háló 3 210 000 Ft/ha-os többlet beruházási költségével, vagyis ebből kell megtérülnie a beruházási költségnek.

Az ebből levezetett gazdaságossági számításokat részletesen a következő Lapszámban megjelenő 3. részben tárgyaljuk.

Szerzők:
Dr. Szabó Viktor, ügyvezető,
Bold Agro Kft.
Dr. Apáti Ferenc, egyetemi docens,
Debreceni Egyetem