A tavalyi termelési év ismét komoly kihívást jelentett a hajtató kertészeknek. Az időjárás változékonysága egyre nagyobb felkészültséget kíván meg a paprika termelőktől is. A DélKerTÉSZ szaktanácsadói a tapasztalatokat, megoldási javaslatokat foglalják össze, felkészítve a kertészeket a 2016. év hajtatási időszakára.

2015 időjárásának jellemzése

A megszokottnál melegebb és szárazabb volt a tavaszi idő hazánkban. Márciusban a középhőmérséklet zömmel 6–8°C között alakult, általában a délkeleti és délnyugati területek voltak a legenyhébbek. Áprilisban az ország nagy részén 10–12°C között alakult a havi átlaghőmérséklet, a hónap első harmadát a szokásosnál alacsonyabb hőmérsékletek jellemezték. A hónap legmagasabb hőmérsékletét 16-án mérték, 29.2°C volt. Májusban az ország területén a középhőmérséklet zömmel 15–18°C között alakult, összességében 0.3°C-kal volt hűvösebb az 1981–2010-es normálértéknél. A legmagasabb érték május 6-án jelentkezett, ekkor országos átlagban 20°C-nál is melegebb volt, mintegy 5°C-kal a megszokott fölött.

Mindhárom nyári hónap jelentősen melegebbnek bizonyult a normálnál. Kiemelkedő az augusztus, mely az 1981–2010-es évek által meghatározott normálnál 2.7°C-kal is melegebbnek adódott, ezzel az elmúlt 115 év 3. legmelegebb augusztusa is egyben (1.táblázat).

A rendkívül sok és hosszan elhúzódó hőhullám megmutatkozik a hőmérsékleti küszöbnapok számában is. 2015 nyarán 41 hőségnapot (tmax ≥ 30°C) jegyeztünk országos átlagban, míg a megszokott mennyiség 22 nap. Forró napból (tmax ≥ 35°C) 13 jelentkezett, szemben a normál értékkel, mely mindössze 2 nap. Szeptember elején az átlagosnál jóval magasabb hőmérsékleteket mértünk, melyet egy hetes hűvösebb időszak követett, majd szeptember 13 és 20-a között a megszokottnál ismét melegebb napok következtek. A hónap végét erős lehűlés jellemezte. Az átlagosnál jóval hűvösebben indult az október, majd október 4-7. között a megszokottnál melegebb napok következtek, 12-től egy mediterrán ciklonnak köszönhetően gyorsan nőttek az országos napi átlaghőmérsékletek, sokévi átlag felett alakult a hőmérséklet. Október 20-tól fokozatosan vált uralkodóvá a hűvös, ködös idő. A november az átlagosnál hűvösebb, majd 7–22. között a megszokottnál melegebb volt. Az átlagosnál jóval magasabb hőmérsékleti értékek jellemezték a decembert, a legmagasabb napi átlaghőmérséklet 17,2°C volt. December 13–15 közötti időszakban a hőmérséklet a jellemző normálérték közelébe süllyedt. A hónap végén a hőmérséklet a sokévi átlag alatt alakult.

A csapadék viszonyokból következtethetünk a besugárzásra, ami leginkább befolyásolja a hajtatásban a klímaszabályozást. A sokévi átlaghoz viszonyítva 2015-ben az ország középső és keleti területei szárazabbak voltak az átlagosnál, egyes helyeken a csapadék mennyisége a sokéves átlag 55%-át sem érte el. A déli és nyugati részeken átlagosan a normál érték 85–100%-a hullott. Jelentős csapadékhiánnyal telt a június és július hazánk területén. Az augusztusi átlag a normál 104%-ának adódott, ugyanakkor az ország egyes tájegységei között jelentős különbségek alakultak ki. A nyár szárazabb volt a megszokottnál, a 20. legszárazabb nyár 1901 óta. Szeptemberben, országos átlagban 65,7 mm csapadék hullott, ami több mint 10 mmrel meghaladja a sokéves átlagot. Az október csapadékosnak bizonyult.

Novemberben a megszokottnál kevesebb csapadék, de ködös idő volt jellemző. A december igen száraz hónapnak bizonyult. A csapadék mennyisége országos átlagban 5,4 mm volt, (Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat, www.met.hu)

Az utóbbi nyolc évben Szentesen mért besugárzási és hőösszeg adatok szerint a 2015. év időjárása a korai hajtatás szempontjából átlagosnak mondható (1., 2. ábra). A november-decemberi besugárzás azonban jóval alatta maradt az átlagnak (3. ábra).

Az időjárás hatása a klíma és növényszabályozásra

A fóliás termesztésben a klímaszabályozás üvegházakban. Leginkább a szellőztetés, a párásítás és az árnyékolás eszközeivel élhetünk a szélsőségek tompítására. A 2015 évre jellemző időjárási változékonyság nehezen volt kezelhető a klíma szabályozásával, nagyon figyelni kellett a helyes, a növények igénye szerinti öntözésre és tápanyag – utánpótlásra. A vegetáció elején, a kiültetést követően a növény vízigénye kicsi, könnyen előfordulhat túlöntözés, különösen, ha fényszegény idő a jellemző. Néhány nap alatt hirtelen megnőhet a növény igénye a tavaszi besugárzás növekedésével. A paprika legnagyobb terhelése az első szedés előtt jelentkezik, amikor a felső virágokat is szeretnénk beköttetni. A növény fejlődését a tápoldat összetételével is követni kell. Célszerű a talaj vagy a közeg tápanyag tartalmát laboratóriumi vizsgálattal meghatározni. A mért értékeket a szaktanácsadó az időszakban kívánatos értékkel veti össze és korrigálja a kijuttatott mennyiségeket. A növények vegetatív- generatív egyensúlyát a nitrogén: kálium aránnyal lehet szabályozni(2. táblázat). A növényt nyáron a hígabb, alacsonyabb EC értékű tápoldattal öntözzük a tápanyagok jobb felvehetősége érdekében.

A tápanyagok arányát az egyes tápelemek ion antagonizmusa is befolyásolja: az antagonisták rontják egymás felvehetőségét, de mások segítik, így a foszfor a kalcium mozgását segíti, így a nyári foszfor adagolás csökkenti a csúcsfoltos termések kialakulását.(3. táblázat) A nyári csapadékszegény időszakban a besugárzás folyamatosan magas, így az árnyékolás mérsékli a növények kitettségét. Az árnyékoló anyagot célszerű úgy választani, hogy a lehető legkevésbé csökkentse a növények számára hasznos fényt (fotoszintetikusan aktív sugárzás- angol rövidítéssel-PAR). Erre a korszerű árnyékoló festékek és a színes árnyékoló hálók közül a fehér, sárga és piros a legalkalmasabb. Ha ezeket az anyagokat használjuk, akkor az árnyékolást nyugodtan kezdhetjük korábban, áprilisban, és fejezhetjük be későbben, szeptember végén hozamcsökkenés nélkül. A tartósan meleg páraszegény idő könnyebben kezelhető, mint a párás meleg a fóliákban.  A párahiány orvosolható párásítással, a pára bent tartásával. A magas, 80%<relatív páratartalom gátolja a növény légzését, így a tápanyagok mozgását a növényben, csökken a kalcium szállíthatósága, ami a termésben csúcsfoltosodás tünetet okoz. Az oltott növények előnye a változékony, szélsőséges klímában nyilvánul meg leginkább, az erős gyökérzet segíti a növények kiegyenlített hozamát. A gyökérzet épségére és megújítására ügyelni kell, időnként visszaszárítva a gyökérközeget. A nyári időjárás augusztus utolsó dekádjában jelentősen változik, a nappalok rövidülése észrevehető, az éjszakai hőmérséklet csökken, megjelenik a hajnali párásodás. Lassul a növények tápanyagfelvétele, így érdemes a tápanyag EC értékét növelni, visszafogni az öntözést. Az optimális, harmonikus paprika növény jellemzője, hogy az első kinyílt virág kb. 5 cm-re, az első bekötött termés kb. 12 cm-re helyezkedik el a hajtáscsúcstól, a kötések folyamatosan, nóduszonként alakulnak.

A 2015. évi jellemző növényvédelmi gondok

Sok növényvédelmi gond ismét az enyhe tél következményeként alakult ki. A kártevők jelenléte már szinte folyamatos nem csak a fűtött, de a fűtetlen fóliákban is. Nagy gondot jelent a fonálféreg jelenléte, így a talajos termesztésben fertőtlenítés javasolt Ipam 40 vagy Basamid G talaj fertőtlenítő készítményekkel. A talaj élet javítása érdekében használni kell a granulált szerves trágyákat, sőt a baktérium trágyák alkalmazása is jelentős javulást hoz 2–3 évi használat után. Egyre több termelő tér át a talajnélküli technológiára, amire azonban nem csak technikailag, de szakmai tudásban is előre fel kell készülni.

A korszerűsítés egyik eszköze a biológiai növényvédelem alkalmazása. A szeszélyes időjárás a hasznos szerveztek betelepítését is befolyásolja. Az alacsony éjszakai hőmérséklet hátráltatja felszaporodásukat, a forró nyári napokon kihúzódnak a szellőzőkhöz vagy el is hagyhatják a fóliákat. A kiegyenlítettebb klíma a biológiai ágensek munkáját is segíti.

A kártevők megjelenését a fóliák és környékük gyommentesítésével jelentősen késleltetni lehet. A vegyszeres gyomirtás kockázatos, még a fóliák között sem ajánlott. Az állományt a biológiai ágensek betelepítéséig lehetőleg kártevő mentesen kell megőrizni. A rendszeres megfigyeléssel, fogólapok kihelyezésével időben észrevehető a kártevő megjelenése. A levéltetvek esetében ne csak a felső leveleket figyeljük, de a virágokat és az alsó levelek fonáki részét is. A levéltetvek korai felszaporodását sokszor a hangyák tömeges megjelenése is mutatja. A hangyák a levéltetvek ragadós nedvével táplálkoznak, de szívogatják a virágokban a nektárt, megrágják a terméskezdeményeket. De a hasznos rovarok tojásait is pusztítják, így védekezni kell ellenük. A száraz, meleg időjárás következménye az atkák tömeges megjelenése. A széles atka már az ültetés után gondot okozhat, korai felismerése a védekezés alapja: a szalagosodott felső levelek utalnak felszaporodására. Ha idejében észrevesszük kénporral foltkezelésben kontrollálható.

2015-ben a molytetvek tömegesen jelentek meg nem csak a paradicsom, de a paprika állományokban is. Foltkezeléssel már nem lehetett megoldani a védekezést, kémiai beavatkozást pedig a biológiai védekezés miatt kellett mellőzni. Így a molytetvek ellen is a biológiai védekezés a célszerű. Az üvegházi molytetű kevésbé, de a dohány molytetű annál nagyobb mértékben szaporodott el.

A tripszek elleni védekezés alapja a biológiai védelem a paprikában. A paradicsom bronzfoltosság (paradicsom foltoshervadás) vírus, TSWV ellenállóság nem csak a fehérpaprika fajtákban, de egyre több kápia fajtában is elérhető, így választásukkal csökkenhet a vírusfertőzés veszélye.

A kártevők közül az utóbbi években a legnagyobb fejtörést a poloska fajok betelepülése okozza a termelőknek. Sajnos az enyhe időjárás a tömeges áttelelést segítik, így már kora tavasszal számolni kell a jelenlétükkel. A paprika termésen megmaradó szívásnyom miatt a termés nem értékesíthető. A leghatékonyabb védekezés a szellőzők befedése jéghálóval, a 3 x 8 mm átmérőjű nyíláson a leggyakrabban előforduló zöld vándorpoloska nem tud átjutni, de a megfelelő szellőzés biztosított. Nagyon fontos, hogy a fiatal lárvákat minél hamarabb észrevegyük és elpusztítsuk szétrajzásuk előtt. Kémiai védekezés a Movento szerrel hatásos lárva stádiumban, de a biológiai védekezés esetén a hasznos rovarokat is pusztítja, így használata csak jól beállt biológiai védekezés mellett ajánlható. A paprika hajtatásban továbbra is a legnagyobb gondot okozó kórokozó a paprika lisztharmat. A betegség minden évben egy re korábban jelentkezik a hajtatóházakban. A legfontosabb, hogy technológiai, klímaszabályozási eszközökkel érjük el, hogy kémiai szereket ne vagy csak a kultúra végén, szeptember-október idején alkalmazzunk. 2015-ben is tapasztaltuk, hogy a megfelelő páraszabályozással, a növények kondíciójának megtartásával késleltethető a betegség kialakulása. Vizsgálataink szerint növény kondicionálókkal célzottan is csökkenthet-jük a fertőzés terjedését. (részletes ismerte-tés Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia 2015/4. 27-28. szerk.)

Buleca Csaba–Gulyás János
–Ledóné Darázsi Hajnalka
szaktanácsadók, DélKerTÉSZ

(fotók: Gulyás János)