A zárt termesztő-berendezésekben a termesztéstechnológia lehetővé teszi az integrált- biológiai növényvédelem megvalósítását mely számos kihívást is tartogat a termelőknek. Hajtatásban a kártevők ellen hasznos szervezeteket, főként rovarokat telepítenek be melyek a kártevők egyedszámának korlátozását végzik, így érve el a kártételi szint minimalizálását. Az élelmiszer- biztonság megteremtésével kapcsolatban egyre kevesebb kémiai korrekciós lehetőség van a hasznos szervezetek tevékenységének kiegészítésére, egy-egy kártevőgóc megszüntetésére.

A növényvédelem sikeres működéséhez a termelés megkezdésekor a termesztő- berendezést kellő alapossággal kell előkészíteni. Alapvető követelmény a növénymaradványok, gyomok eltávolítása és a berendezés tisztítás utáni fertőtlenítése. Figyelmet kell fordítani a hajtató berendezés környékének állapotára is az esetleges kívülről jövő károsítók miatt. Fontos, hogy a fajtaválasztásnál figyelembe vegyük a betegségekkel szembeni ellenálló képességeket is. A kiültetés után kémiai módszerekkel próbáljuk a kártevők számát a lehető legkisebbre csökkenteni, majd az első virágok nyílásakor kezdjük el a hasznos szervezetek betelepítését, ez az ültetéstől körülbelül 4-6 hét. A felhasznált növényvédő szerek kiválasztásánál fontos szempont a hasznos szervezetek szempontjából betartandó várakozási idő, mely akár több hét is lehet egyes hatóanyagoknál. Hajtatott paprika termesztése során a legnagyobb problémát a levéltetvek okozzák. Kiültetés után a virágzási és betelepítési idővel számolva a védekezést úgy kell végrehajtani, hogy a hasznos szervezetek betelepítésére vonatkozó várakozási idők leteljenek, a legtöbb levéltetű faj ellen engedélyezett növényvédő szer 4-6 hetes várakozási idővel rendelkezik. Két növényvédő szer hatóanyag alkalmazható rövidebb várakozási idővel, illetve alkalmazható a betelepítés után: a pimetrozin és a flonikamid. Az utóbbi kevésbé károsítja a kialakuló hasznos szervezet populációt. Azt az időszakot kell levéltetű mentesen átvészelni, amíg a betelepített hasznos rovarok kellő mértékben felszaporodnak. Mindenfajta kémiai növényvédelmi beavatkozás károsan befolyásolja a hasznos szervezetek felszaporodását.

A levéltetvek ellen számos természetes ellenséget telepíthetünk a növényházba, fürkészdarazsakat, zengőlegyeket, katicákat, de mivel a levéltetvek hirtelen jelennek meg és gyorsan szaporodnak, így a természetes ellenségek mellett is a levéltetvek kártétele gyakran a gazdasági kártételi küszöb fölé emelkedhet. A levéltetvek korai megjelenésében nagy szerepet játszanak a hangyák is. Nemcsak tenyésztik őket az általuk termelt mézharmatért, hanem terjesztik és óvják őket a természetes ellenségektől is. Az első virágok megjelenése a hangyák számára is táplálékot jelent, hiszen a virág nektárt termel. A hangyák közvetlen kárt is okoznak a virágok és terméskezdemények megrágásával. A hangyák tevékenységükkel a virágban táplálkozni akaró hasznos szervezeteket elűzik, megölik, az általuk tenyészetett levéltetveket megvédik. A termesztés során a hangyák ellen csalétkekkel, etetésükkel védekezhetünk. Vegyszeres védekezésnél a biológiai védekezésre gyakorolt hatást mindenképpen figyelembe kell venni.

A levéltetvek kártétele a szívogatás, mézharmattermelés és az azon megtelepedő korompenészen kívül vírusvektor szerepük miatt is veszélyes, az uborkamozaik vírus (CMV) terjesztésében fontos szerepük van. Az utóbbi években jelentős uborkamozaik vírus fertőzéseket figyelhettünk meg nyári hajtatott paprikában a levéltetvek ültetés utáni, korai betelepülése miatt. A tripszek elleni biológiai védekezés alapja a ragadozóatkák és ragadozópoloskák betelepítése. A telepítések elején a levéltetű ellen használt növényvédő szerek miatt a kialakuló ragadozópoloska állomány károsodhat, ami a tripszek gyors felszaporodását eredményezheti. Ilyenkor a kozmetikai káron kívül megnő a paradicsom bronzfoltosság vírus (TSWV) terjedésének kockázata.

A lecsökkent növényvédő szer használat és a melegedő éghajlat miatt olyan kártevők jelennek meg a hajtatásban, amelyek eddig nem okoztak problémát. A zöld vándorpoloska (Nezara viridula) megjelent a növényházakban is. A növények nedveit szívogatják, a termések szívogatásuk nyomán foltosak lesznek. Kidolgozott biológiai védekezés nincs ellenük, legegyszerűbb a termesztő-berendezésbe való bejutásukat megakadályozni. Ha a termesztő-berendezésbe jutottak az imágók összegyűjtésük, mechanikai megsemmisítésük lehet a megoldás. Mivel petéit csomóba rakja, és a kikelő lárvák néhány napig együtt maradnak, a kis kolóniák megsemmisítésével, sikerrel védekezhetünk. Nagyobb mértékű elszaporodásuk esetén viszont növényvédő szeres kezelés válik szükségessé.

A paprikalisztharmat (Leveilulla taurica) a megoldhatatlan problémák kategóriájába tartozik, hosszú lappangásidejű, viszont számára kedvező körülmények között járványszerűen elhatalmasodó betegség. Kevésbé kutatott és növényvédő szer gyártás, engedélyezés szempontjából nem jelentős kórokozó. A paprikahajtatásban csak néhány növényvédő szer engedélyezett ellene, azokból is piaci szempontok miatt nem mind használható a termelésben. A növényvédő szerek szakszerű alkalmazása a szer rotáció, ami a rezisztencia kialakulását megelőzné szinte lehetetlen feladat. A lisztharmat elleni védekezés szigorodó élelmiszerbiztonsági előírások miatt megoldásra váró probléma. Az integrált-biológiai növényvédelem alapja a tiszta indulás, kórokozó, kártevő mentes termesztő- berendezés, egészséges palánta. A folyamatos növény- egészségügyi megfigyelés (monitoring), mely a termelő szakismereteire épül. Naponta, hetente minden növényt meg kell nézni egyenként és a kártevőhasznos rovar arányból kell döntést hozni a növényvédelmi beavatkozások mikéntjéről. Fel kell használni a mechanikai, agrotechnikai, biológiai növényvédelmi módszereket, a kémiai szereket viszont csak okszerűen, lehetőleg lokálisan szabad használni, amikor már más megoldási lehetőség nem kínálkozik.

 

 

 

 

Fotók: Gulyás János
Buleca Csaba-
Ledóné D. Hajnalka
szaktanácsadók
DélKerTÉSZ