Szarvas Pál a Terra Coop Kft. ügyvezetője 2014-ben tanulmányúton vett részt az Egyesült Államokban a KITE Kukorica és az Ipari növények Termelési Rt. öntözési osztályának szervezésében, ahol elsősorban az öntözéssel kapcsolatos technológiákkal ismerkedtek. Tapasztalatairól, élményeiről kérdeztük.

Milyen időszakban került sor az utazásra és mely vidékeken jártak?

A tanulmányútra június végén került sor. Az utazás amerikai része Chicago-ból indult, onnan a nyugati partra, Oregon és Washington államokba jutottunk el. A meglátogatott vidékek különböző öntözési stratégiát igényelnek, mert eltérőek a csapadékviszonyok. Washington államban az éves csapadék mennyiség mindössze 150-200 mm, ott csak öntözéses körülmények között tudnak termelni. Azonban ahol jelentős évi csapadék hullik, 7-800 mm, ott is öntöznek a növények fejlődési szakaszainak megfelelően.

Jellemzően milyen vízforrást használnak?

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van az öntözésnek. Jellemzően nyílt vízi forrásokat és felszín alatti vízkivételt is alkalmaznak a körülményeknek megfelelően. A víz minősége jó, alkalmas az öntözésre. A csőkutakra egy-egy körbe járó (center-pivot) berendezést telepítenek. Ezek kevés felügyeletet igényelnek. A területeket is ennek alapján alakították, ahol szegélyek, kisebb földterületek vannak, ott inkább nem termelnek. Ezek a 800x800 m-es parcellák képezik a földforgalom alapját is. Ennél kisebb egységek is léteznek, pld. 50 m-es egységekből építik fel az öntözési tagokat. Az irányítást infokommunikációs eszközökkel végzik. Az öntözés alapja a mért talajnedvesség. A látott gazdaságban 64 öntöző berendezést irányítottak egy információs egységben.

Milyen számunkra érdekes elemet mutatna be a látott öntözéstechnológiából?

Két gyártó üzemet is meglátogattunk, egyik a Valmont volt, ahol megnézhettük a gyártási folyamatokat. Az üzemből kerülnek ki az USA gazdaságában használt önjáró berendezések 70%-a, itthon pedig szinte egyeduralkodó ez a márka. A másik üzem a Nelson Irrigation Corporation volt, ahol szórófejeket gyártanak. Érdekes volt a bemutató parcellájuk, ahol valamennyi gyártmányt üzem közben megtekinthettünk. Sok helyen, de különösen a zöldségtermesztésben a kombinált öntözést használják. Először szórófejes öntözést végeznek az önjáró berendezésekkel kelesztő öntözés céljából, majd betelepítik a csepegtető rendszert. Ezt láttuk hagyma táblákon is. Nyugaton, Oregon és Washington államokban sok zöldséget termelnek. A gyümölcsösökben három szinten, különböző céllal öntöznek. A vízellátást a csepegtető öntözéssel biztosítják, az alma színeződését pedig a magasban elhelyezett szórófejek párásító öntözéssel segítik. Az alacsonyan elhelyezett szórófejek célja a késő tavaszi fagyok kivédése úgy, hogy ventillátorokkal keverik a párásított levegőt, így 1-2 plusz fokkal emelhető a léghőmérséklet.

Szóba került az öntözés költsége?

A víz tározókba juttatása és kezelése állami feladat, míg a földekig vezető csatornahálózatot a termelői csoportok kezelik. Oregon és Washington államokban a Columbia folyóból magas fennsíkokon fekvő víztározókba juttatják a vizet, onnan gravitációs módon jut a jól karbantartott csatornákba és a táblákhoz. A farmerek három termelői csoportba szerveződtek. A hektáronkénti öntözési költség csekély, 30-40 ezer Ft körül van átszámolva, ami a víz táblához juttatásának díja. Ha valaki sokat, 1000 mm feletti vízmennyiséget használ, plusz térítést fizet.

Milyen technológiai elemet mutatna be, ami felkeltette az érdeklődését?

A szántóföldi termesztésben mindenütt nagyon nagy a specializáció, csak néhány növény fajt termesztenek. Az ún. kukorica övben csak kukoricát és szóját. A keleti partvidéken ezen kívül még búzát. A három növénnyel számomra meglepő megoldással érik el a talajok nitrogén készletének természetes javítását. A búza után másodvetésben szóját alkalmaznak, majd tavasszal jön a kukorica. A következő évben a fővetésű szója után kerül az őszi búza.

Hogy tetszett az amerikai farmerek mindennapi élete?

Amennyire betekintést nyerhettünk a farmerek életébe ilyen rövid idő alatt, szinte csak pozitív benyomások értek. A gazdaságok, mint említettem rendkívül specializáltak, sok helyen családi alapon működnek. A gazdák felkészültsége jó, mindenütt a korszerű eszközöket alkalmazzák, beleértve az informatikát. A programokat nem csak használják, értékelik is az eredményeket, a szaktanácsadás is jól működik. Az is tetszett, hogy törődnek a környezetükkel, külön bemutató részeket alakítanak ki turisztikai céllal, ahol a családok megismerkedhetnek a termesztett növényekkel vagy az állattartással, tejfeldolgozás lépéseivel. A gyerekek játékosan ismerkednek a mezőgazdasággal és helyben fogyaszthatják is a farm készítményeit. A farmok így szerves részei a környék életének.

Találkozott-e olyan technikával, technológiával a tanulmányút során, amit megvalósítana a gazdaságában?

A Valmont öntözési rendszereit jól ismerjük, két éve telepítettünk centerpivot rendszereket is. A mi gépeink kis nyomással dolgoznak, míg a tanulmányúton láttunk nagyobb nyomással üzemeltethető öntözőberendezéseket, ami számunkra is előnyös lenne, mivel a nagyobb vízsugarak kímélnék a talajszerkezetet. A másik fejlesztési lehetőséget az állattenyésztéshez kapcsolódóan láttam, olyan műanyaggal bélelt öntöző csöveket, alkatrészeket, szórófejeket használtak, amelyek a hígtrágya kijuttatásban megkímélik a fém eszközöket. Ezt szívesen bevezetném egy szomszéd állattartó gazdasággal közösen.

Köszönöm a beszélgetést és további sikeres gazdálkodást kívánok!

(Fotók- KITE Zrt.)
(LDH)