Az ACIV az Európai Cider és Gyümölcsbor Szövetség elnöke Pierre Truchon mutatta be az európai helyzetet és magát a szövetséget az idei PROGNOSFRUIT konferencián. A szövetséget 7 nyugat-európai tagállami szövetség 1968-ban alapította. Jelenleg 11 tagja van, ebből három teljes értékű tagcég és Új-Zéland is társult taggá vált. A közportja Brüsszelben van, az AIJN-el (European Fruit Juice Association) közösen.

Hogy mi is a Cider pontosan? – tehetjük fel a kérdést. Gyakorlatilag nincs nemzetközileg érvényes definíció, sem a Codex Alimentarius szintjén, sem az Európai Unió jogi rendszerében. Legálisan 4 EU tagállam definiálja nemzeti szinten: Franciaország, Németország, Spanyolország és Svédország, és néhány további országnak benne foglaltatik a nemzeti jövedékadó törvényében, mint Belgium, Finnország, Írország, Egyesült Királyság és Hollandia. A Szövetségnek természetesen van saját definíciója, melyben meghatározásra kerültek a követelmények és a lehetőségek. A definíció szerint muszáj almából, illetve körtéből készülnie, alkoholtartalma 8,5% alatti, aminek mind a fermentációból szükséges származnia. Az ital lehet szénsavas, édesített, színezett és ízesített is. A gyümölcstartalom 15–100% közötti, ez az érték országonként nagyon eltérő, a legalacsonyabb érték szinte csak Dániára és Svédországra jellemző (15%), Finnországban 20%, az Egyesült Királyságban már 40% a minimum szint.

A többi országban magasabb, Franciaország, Spanyolország és Németország 100% gyümölcstartalmat követel meg. Alapvetően 4 különböző Cider alaptípust lehet megkülönböztetni, aminek alapján osztályozható az európai kínálat, a tradicionális – gyümölcsösebb típusok, illetve száraz – édes ízvilág a 4 különböző alaptípus. (ábra) Világviszonylatban tekintve a Cider elsősorban európai piaci termék, fogyasztás tekintetében az európai piac 69%-ot jelent, a maradék 31% a többi kontinens között oszlik meg, melyből 11%-ot a Közel-Kelet és Afrika képvisel. A piac folyamatos növekedésben van. 1999 óta eltelt 15 év alatt a termelés 12 millió hektoliterről 2014-re mintegy 22 millió hektoliterre nőtt. Ennek fele ma az Egyesült Királyságban fogy el, napjainkra ott az egyik legjobban terjeszkedő vezető piaccá vált, itt az átlagos fogyasztás 2013-ban az ACIV adatai alapján 15 liter/fő, míg a többi országban 1-5 liter között mozog. A második legtöbb mennyiséget fogyasztó ország Spanyolország, de itt már az egy főre jutó fogyasztás csak 2 liter/fő. Írország (13,2 l/fő) és Finnország (8,6 l/fő) még jelentősebb fogyasztó, de mivel ők nem túl nagy össznépességű országok az összes elfogyasztott italmennyiség már nem olyan jelentős mértékű. A legintenzívebben fejlődő piac Hollandiában és Oroszországban alakult ki, ahol az elmúlt öt évben 73, illetve 60% volt a növekedés.

A magyarországi fogyasztás egyenlőre mennyiségben azonos az orosszal (24.000 hl/ év), a magyarországi növekedés 10% volt az elmúlt 5 évre vonatkoztatva az ACIV adatai szerint. Európában a legjelentősebb mértékben jelenlévő cégmárkák az alábbi sorrend szerint követik egymást: Strongbow, Magners (Írország), Hunter’s, Savanna, Kopparberg, Bulmers Original, Somersby, Rekorderling, Stella Cidre, Frosty Jack’s. Az előzetes felmérések alapján a piac további jelentős növekedés előtt áll, a jelenlegi 22 millió hektoliterről 2019-ig várhatóan eléri a 27-28 millió hektolitert. Európán kívül igen jelentős növekedés az ausztrál és új-zélandi piacokon várható. Ciderpiac növekedése az elkövetkezendő időszakban várhatóan lassulni fog, de továbbra is pozitív marad. A mérséklődés főleg az érett piacokon várható, viszont jelentősebb növekedés várható az újabb piacokon, különösen a Kelet-Európában. A növekedést továbbra is a körte és az ízesített cider hajtja, fontos továbbá, hogy a kategória felvegye a versenyt a „new wave” termékekkel, ilyenek az ízesített szeszes italok, az ízesített sörök, illetve sörkeverékek. A jelentősebb sörfőzők piacra lépése tovább fogja hajtani a növekedést és valószínűleg megzavarja majd a piacot. Most nézzük meg a termékek nyersanyag oldalát egy kicsit közelebbről, hogy milyen is egy cider alma ültetvény valójában?

Az étkezési alma ültetvényekhez képest ipari alma célültetvényekről van szó, átlagosan 700 fa/ha állománysűrűséggel, gépi betakarítással, melyek éves kézimunkaerő igénye 120 óra/ha/év, a termesztett almafajták többnyire keserű- édesek, magas tannintartalommal! Angliában termesztett fajták pl. a Dabinett, Harry Master Jersey, Ellis Bitter, Franciaországban a magas tannintartalmú Kermerrien, illetve a nagyon magas cukortartalmú Douce Moën. A termesztett fajtákat tehát a magas cukortartalom (12,5-14 Brix), az alacsony savtartalom (1,5-2,5 g/l almasav) és tannintartalom jellemzi (ami összehúzó és kesernyés ízt ad), a közepes tannintartalom. 1,5-2,5 g/l, a magas tannintartalom: > 2,5 g/l jelent. Franciaországban és Angliában található a legnagyobb termőfelület. Angliában a 7000 ha ültetvényben 200 ezer tonna cider alma terem, Franciaországban pedig 8700 ha-on mintegy 260 ezer tonna. Az ipar Európában mintegy 1.000.000 tonna ilyen almát dolgoz fel évente, ami tulajdonképpen 125 ezer tonna sűrítménynek felel meg. Ez egyenlőre nem tűnik túl jelentős mennyiségnek a feldolgozott többi ipari almaalapanyaghoz képest, főleg egy olyan évben mikor nagyon jelentős a túltermelés egész Európaszerte, így nem mondható semmiféleképpen, hogy a Magyarországon megtermelt ipari almának ez egy hó feldolgozási alternatíva, lévén hogy hiányzik az itthon termelt fajtákból a tannin, főleg hogy a fentebb már felsorolt jó néhány gyártó termékei, már jó ideje megtalálhatók a magyarországi élelmiszerláncok polcain. A „new wave” termékekben viszont lehet még perspektíva!

FERENCZ ANITA
FruitVeB