A kiskunmajsai Fúrús Kertészet 1989-ben termálvíz fűtésre alapozva egy 5000 m2-es blokk-rendszerű, fóliaborítású termesztő berendezéssel indult. A 72 °C-os termálvizet a szomszédos fürdőtől vásárolta, majd a 35-40 °C-ra lehűlt vizet visszaadta a fürdőnek tovább hasznosításra.

A növényházakban 1998-ig paradicsomot, uborkát és hegyes erős paprikát termeltek. A talajok mostanra teljesen elhasználódtak, fonálféreg-fertőzés alá kerültek. Két lehetősége maradt a kertészetnek: vagy abba kell hagyni a termesztést, vagy technológiát kell váltani. 1999-ben a vállalkozás az előbbi okok miatt úgy döntött, hogy elszakad a talajos termesztéstől, és átáll kőzetgyapotos (hidrokultúrás) termesztésre. Az új, magas szintű termesztéstechnológia megkövetelte a növényházak korszerűsítését. A következő két évben 9000 m2 növényházat újítottak föl az új technológiai követelményeknek megfelelően, nem kevés anyagi áldozattal. Új, számítógép által vezérelt öntöző automata, víztisztító és tápoldat kijuttató rendszert vásároltak és üzemeltek be. 2005-ben egy új, 3000 m2-es fóliaborítású növényházzal gyarapodott a hajtató felület. A megnövekedett termálvízfogyasztáshoz a fürdő már nem tudta zökkenőmentesen biztosítani a fűtővizet, és ekkor már látszott, hogy saját termálkútban kell gondolkodni. A problémák kiküszöbölésére addig is mindegyik termesztő berendezésben gáz- és olajkazánt szereltek be. 2010-ben a kertészet megfúratta a saját termálvíz termelő kútját, majd 2011-ben a visszasajtoló kutat is. 2013-ra újabb beruházásként egy 6000 m2-es fólia ház is felépült, így az összes hajtató felület 18 ezer m2-re bővült. A 2013-tól a kertészet 4 termesztő berendezésben végez hajtatást, melyekben a fűtési energiát termálvíz biztosítja. Egy 1000 m2-es üvegházban a hajtatáshoz szükséges palántákat állítják elő. A kertészet fő profilja a fehér paprika, illetve kis felületen erős paprikát hajtatnak.

A hajtatás költségtényezői a gyakorlatban

A kertészetben a gazdaságos működés fenntartása érdekében folyamatosan figyelik a hajtatás költségeit és árbevételeit. A termesztés-technológia során előforduló főbb költségösszetevők a következők:
– anyagköltség,
– munkaerőköltség,
– energiaköltség,
– amortizációs költség,
– javítási, karbantartási költségek,
– korszerűsítés,
– egyéb, a vállalkozást terhelő költségek stb…

A felsorolt költségtényezők közül a legszembetűnőbb az anyag- és munkabér költség (lásd 1-2. táblázat). A kiváló kultúra alapja a jó minőségű, egységes palánta, ami csak megfelelő hibrid vetőmagból állítható elő. A kertészetben 3,7 tő/m2 állománysűrűséggel hajtatnak. A növényeket két szálra nevelik. Az egységes tűzdelőanyag miatt 20%-kal több magot vetnek, mint a szükséges palánta mennyiség. Ennek bruttó költsége 95 Ft/m2. (Bár az utóbbi években már úgy tapasztalják, hogy 10% rátartás is elegendő.) A kertészet a keltetést erre jól felszerelt palántanevelő kertészetben végezteti el, ami négyzetméterenként 27 Ft. Lehet, hogy a keltetést olcsóbban el tudná végezni saját magának a telep, azonban a kelés biztonsága, a tűzdelési anyag jó minősége miatt nem éri meg kockáztatni. A hajtatás kőzetgyapoton folyik, egyéves termesztő táblákon. A közeget költségtakarékosság miatt – megfelelő fertőtlenítés után – két szezonban használják, így szezononként 233 Ft a termesztő tábla költsége. A vetőelem 17 Ft (20% rátartás), a nevelőkockák költsége 169 Ft. A biztonságos palántamennyiséghez 10%-kal több növényt tűzdelnek ki, mint a szükséges. Így az összes kőzetgyapot költsége 419 Ft szezononként és négyzetméterenként. Hidrokultúrás termesztésben az egyik legszámottevőbb anyagköltség a tápoldatozáshoz szükséges műtrágyák, savak, illetve a megfelelő higiénia fenntartásához szükséges fertőtlenítő szerek. Ezek a vizsgált szezonban 836 Ft-ot tettek ki. Hozzátéve azt is, hogy a hajtatás során a drénvizet összegyűjtik, és szabadföldi kultúrákra kiöntözik, jelentős műtrágyaköltséget spórolva azoknál. A kertészetben integrált növényvédelem mellett termesztenek. A védekezést biológiai növényvédelemre alapozzák, csak a legszükségesebb kémiai korrekciót alkalmazzák. Így a vizsgált szezonban a biológiai növényvédelem költsége 250 Ft volt, amit 30 Ft kémiai növényvédelem egészíti ki. A fenti két szám szezononként elég rapszodikus eltéréseket, kilengéseket mutathat. Többéves kísérletezés után megtalálták a megfelelő talajtakaró fóliát. A jelenleg használt fólia két szezont biztonságosan kibír, tapasztalatok szerint akár hármat is. A minőségnek azonban ára van. Ez szezononként 44 Ft költséget jelent. A paprikaszárak felvezetéséhez 1400 m/kg vastagságú felkötő zsineget használnak. Ez 27 Ft költséget jelent. A zsineg több szezonban történő hasznosítását nem sikerült megoldani. A nyári hőség miatt szükséges a növényházak árnyékolása. Ennek költsége 17,7 Ft/m2 . A paprika szedése és forgalmazása is M 30-as rekeszekben történik. Egy rekesszel 5 szezonban számolnak, a ládák ára 1250 Ft/ db. Korai időszakban a piacra zacskóban is szállítanak. Az emblémás zacskó (termékdíjjal) 40 Ft költséget jelent. Az összes anyagköltség így bruttó 2000- 2050 Ft/m2. A ráfordított munkaóra és a munkabér költsége kertészetenként, régiónként, a munkaerő szakképzettségétől, rátermettségétől függően nagyon változó lehet. Jelentős befolyásoló tényező a kertészet technikai felszereltsége. A táblázat a kertészetben ráfordított munkaórákat mutatja. A kertészetben 18 ezer és 18 500 óra a hektáronként felhasznált munkaidő attól függően, hogy új, vagy használt termesztő táblákkal kezdik a szezont.

Az energiaköltség alakulása

A hajtatásos zöldségtermesztés talán legnagyobb energiatétele a fűtés költsége. A vizsgált kertészetben termálvízre alapozott hajtatás folyik. A kertészet saját termálkúttal rendelkezik. A fűtés költsége így 1000 Ft/m2. Ez tartalmazza termálvíz és a fűtési rendszer működtetésének költségeit is. Az elektromos áram ára 100 Ft/kWh. Ez a növényházak öntözésének, klimatizálásának, működtetésének díja. A kertészet rendelkezik földgáz fűtéssel is,amit csak kisegítő fűtésnek használnak. Így ennek költsége viszonylagos. A kertészet az öntözővizet saját kútról veszi. Ennek hektáronkénti költsége 200 ezer Ft. Az üzemanyagköltség is változó képet mutat. Amint a szedések beindulnak, megjelenik az árutömeg, természetesen az üzemanyag- és szállítási költségek jelentősen megemelkednek. A drága üzemanyagot a korai, magasabb értékű áru jobban elviseli, mint a későbbi tömegáru. Szinte napi szinten jelennek meg a különböző karbantartási, fenntartási, korszerűsítési költségek. Ismerve a mondást: „ami működik, az el is romlik”, minél jobban automatizált, minél jobban felszerelt a kertészet, annál nagyobb a különböző hiba lehetőség. A korszerűbb, magasabb technikai színvonalú felszerelések javítása is többe kerül természetesen. Fóliaborítású berendezéseknél a palástok cseréje is jelentős költségtényező. A kertészetben négy évenként cserélik a fóliát. A csere költsége alkalmanként és hektáronként 6 350 ezer Ft. Ez négyéves fólia esetén 159 Ft m2-ként. Jelentős kiadás lehet még a vállalkozást terhelő egyéb költségek soron. Ez kertészetenként „egyénre szabott”. A felsorolt költségeket összevetve az árbevétellel – több év átlagát vizsgálva – a két tényező aránya 85%-15%, ahol a nagyobb arányt a költségek képviselik.

Ezeket a számokat látva, összevetve a rendelkezésre álló saját adatokkal, minden kertész előtt ott a feladat: a költségek csökkentése, illetve a nyereség növelése. Több megoldási lehetőség kínálkozik. Ezek közül néhányat említünk:
– szaktanácsadás igénybevétele,
– stratégia kidolgozása,
– palántázás ideje  vevőkör megcélzása,
– szakképzett, gyakorlott munkaerő alkalmazása,
– lehetőségekhez mérten korszerű termesztő berendezés és termesztő közeg használata,
– technológiai és technikai újdonságok kipróbálása az adott feltételekhez adaptálása,
– a bevált újdonságok alkalmazása,
– a feltételeknek legjobban megfelelő fajta kiválasztása (kísérletek).

Ez a néhány megoldás egyedül nem, vagy nehezen kivitelezhető. Fontos, hogy ne egymás ellen, hanem egymással kapcsolatot tartva legyünk jelen a piacon. Ez a kapcsolattartás magába foglalja a kertészek közti folyamatos információcserét, tapasztalatcserét. Hamarabb értesülhetünk a piaci aktualitásokról, lehetőségekről. Ha mindez jól működik, akkor elérjük a célunkat és mindenki, aki valamilyen szinten kapcsolatba kerül a termékünkkel (termelő, alkalmazott, kereskedő, vásárló), elégedett lesz.

Veres-Balog Lá szló telepvezető,
Primőrfruct Kft.