Az európai piac volumene, helyzete és tendenciái
Termelés és felhasználás
Európában a 2014. évben az összes N-műtrágya termelés 22,5 millió tonna volt, amely a világ nitrogéntermelésének nagyságrendileg a 20%-át jelenti (1. ábra). A 10 legnagyobb termelő ország összesen előállított mennyisége meghaladja a 18 millió tonnát, amely az összes termelés több, mint 80%-a. A legjelentősebb termelő országok között tartjuk nyilván Oroszországot, amely önmagában megközelíti a 8 millió tonnás előállított mennyiséget. Ukrajna és Lengyelország a második és harmadik igen előkelő helyet birtokolják, együttesen 3,3 millió tonna nitrogén-műtrágyát állítanak elő (hatóanyag-tömegben). A top 10 országok között szerepel még Hollandia (9%), Franciaország (7%), Németország (6%), Belgium (6%), Románia, valamint Fehéroroszország és Spanyolország is.
Európában az összes N-hatóanyag tartalmú műtrágya felhasználása (hatóanyagban kifejezve) 15,2 millió tonna volt a 2014. évben. Abban az esetben, ha a 2002. évet tekintjük bázisévnek, hozzávetőleg 15%-os növekedés figyelhető meg (1. ábra). A világ nitrogén-felhasználásából az európai országok nagyságrendileg 14%-kal részesednek. A top10 N-műtrágya felhasználó ország az összes mennyiség 75%-át veszi fel, mintegy 11,5 millió tonnát. A legjelentősebb felhasználó országok között tarthatjuk számon Franciaországot (14%), Németországot (11%), Lengyelországot (10%) és Oroszországot (7%).
A második jelentős hatóanyag a foszfor, amelyet világszinten is viszonylag nagy mennyiségben állítanak elő. Európában éves szinten valamivel meghaladja az 5 millió tonnát a foszfor termelése, mely a világ termelésének mindösszesen 10%-a (1. ábra). A 10 legjelentősebb termelő ország az előállított európai mennyiségnek 90%-át termeli meg. Kiemelkedik Oroszország, hiszen a megközelítőleg 2,0 millió tonnás termelésével egyeduralkodó, az összes termelés 38%- ával részesedik. A top10 országok között második helyen találhatjuk Lengyelországot (7%), őt követi Litvánia (7%), majd Franciaország (4%).
A foszfor felhasználását illetően a 2014. évben felhasználásra került a megtermelt mennyiség nagyságrendileg 70%-a, amely 3,5 millió tonna hatóanyag volt, ami a világ foszfor-felhasználásának mindösszesen 9%-a. Az elmúlt évtizedet vizsgálva, minden évben 3-4 millió tonna hatóanyag között alakult a felhasznált mennyiség. A top10 felhasználó ország a teljes mennyiség közel 80%-át veszi fel. Legjelentősebb országok között tartjuk nyilván Spanyolországot, Franciaországot, Oroszországot, de meghatározó mennyiséget képvisel még továbbá Lengyelország, Németország, Anglia, illetve Olaszország és Ukrajna.
A kálium-termelés a Faostat adatai alapján 2014-ben 17,0 millió tonna hatóanyag volt, amely a világ összes termelésének 40%-át jelentette. A 2002. év óta folyamatos növekedés jellemezte a kálium-hatanyagú műtrágyák gyártását (1. ábra). Európa vezető káliumtermelő országai Oroszország, Fehéroroszország és Németország. Oroszország a teljes európai termelés 45%-át adja a közel 8,0 millió tonnás gyártásával, amely már világszinten is említésre méltó, hiszen 19%-ot képvisel a világ káliumtermeléséből. A második helyen Fehéroroszország áll, európai szinten 36%-os részesedéssel, de világszinten is kiemelkedik a nagyságrendileg 15%-os részaránnyal. Németország termelt mennyisége a 2014. évben meghaladta a 1,5 millió tonna hatóanyagot, amely 10%-ot jelent az európai és 4%-ot a világ összes termeléséből. A felhasználás esetében a következőképpen alakultak az eloszlások. A teljes felhasznált mennyiség 2014. évben 4,2 millió tonna hatóanyag volt, amely mennyiség az elmúlt 10 évben közel azonosan alakult, a felhasznált mennyiség 3,5-4,5 millió tonna között mozgott. Az említett mennyiség a világon felhasznált kálium-mennyiségnek 11%-át jelentette. A nagyobb felhasználók, vagyis a top10 európai ország, összesen 3,3 millió tonna káliumot hasznosított, amely az európai mennyiség több, mint 80%-át jelenti. A legjelentősebb felhasználók Fehéroroszország (14%), Lengyelország (13%), Németország (11%), Franciaország (9%) és Spanyolország (8%). Ezen országok felhasználása világviszonylatban elenyészőnek tekinthető, hiszen a világ teljes felhasználásból mindösszesen néhány százalékkal részesültek. Az Európában legnagyobbnak tekinthető Franciaország is mindösszesen 2%-ot képvisel.
A statisztikai adatokat figyelembe véve, levonható az a következtetés, hogy legnagyobb mennyiségben a nitrogén-hatóanyagú műtrágyák kerül felhasználásra és a termelésre Európában is. A legnagyobb termelő ország Oroszország, míg a felhasználásban Franciaország a kiemelkedő. A P-hatóanyagú műtrágyákból jelentősen kevesebb mennyiséget termelnek, mint nitrogénből. A legnagyobb termelő ebben az esetben is Oroszország, míg felhasználásban Spanyolország a legnagyobb, de Oroszország is megjelenik a harmadik helyen. A K-műtrágyák termelése (hatóanyagban) 5-6 millió tonnával marad el az N-műtrágyák mögött. Ebben az esetben a legnagyobb termelő ország Oroszország, a megtermelt mennyiség 45%-át adja, míg felhasználásban Fehéroroszország a vezető 14%-os részesedéssel. Feltűnő az is, hogy mindhárom hatóanyag esetén az európai felhasználás jelentősen alulmúlja a termelést.
Külkereskedelem
A nitrogén esetében az exportált mennyiség tonnahatóanyagban kifejezve a 2014. évben 16,0 millió tonna volt. A vizsgált időszakban 2002-2014 között folyamatos, de lassú növekedés volt megfigyelhető (2. ábra). A legjelentősebb exportáló országok között szerepel, és rangsorban az első helyen áll Oroszország, amely mennyiségben és így értékben is abszolút vezető. A teljes exportált mennyiség 35%-ával rendelkezik. Őt követi Hollandia (14%), Belgium (9%), majd Ukrajna, Litvánia és Németország, 5-5-5%-os részesedéssel. Az export érték esetében a 2014. évben exportált érték meghaladta 11 Mrd. USD-t. A legnagyobb exportáló országok produkálták a teljes exportérték 85%-át, amely nagyságrendileg 9,5 Mrd. USD volt. A legjelentősebb exportőr (eladó) országok közül Oroszországot követi Hollandia, Ukrajna és Belgium, valamint a top10 között tartjuk nyilván Németországot, Lengyelországot és Litvániát.
A foszfor-műtrágyák exportját tekintve megállapíthatjuk, hogy mennyiségben a 2014. évben valamivel meghaladta a 4,8 millió tonna hatóanyagot (2. ábra,).
Megoszlást tekintve igen meghatározó a top10 országok közül Oroszország, amely az első helyen áll, és a teljes mennyiség 52%-át exportálja (mintegy 2,5 millió tonna). A második helyen áll Belgium, de lemaradása jelentős, hiszen mindösszesen 9%-os részesedése van a teljes export-mennyiségből, amely hozzávetőleg 400 ezer tonna hatóanyagot jelent. A teljes exportált mennyiség naturáliában kifejezve alacsony a nitrogénhez viszonyítva, de folyamatosan növekvő tendenciát mutat az elmúlt évtizedet vizsgálva. Az foszfor exportált értéke a 2014. évben 259 millió USD volt. A P műtrágyák exportja – mennyiségben és értékben is – nagyságrendekkel alacsonyabb, mint a nitrogéné. Az export értékből való részesedésben első helyen Hollandia (38%), a második helyen Bulgária (33%) áll, majd a harmadik helyen, de jelentős lemaradásban Belgium és Németország 8-8%-os részesedéssel. A foszfor-műtrágyák importja (hatóanyagban) 2014-ben 3,5 millió tonna volt (3. ábra), amely világszinten 15%-os részarányt jelent. Az importált érték mintegy 400 millió USD. A legjelentősebb importáló országok Franciaország, Németország és Olaszország, míg az értékben kifejezett rangsorban Franciaországot (20%) az Egyesült Királyság (15%) követi, majd Olaszország (17%) és Németország (11%).
A kálium-hatóanyagú műtrágyák esetében az export 10,5 millió tonna, amely értékét tekintve meghaladta a 6 Mrd. USD-t (2. ábra). A világ exportált mennyiségének Európa országai nagyságrendileg a 40%-át adták, ami már jelentősnek tekinthető. A legnagyobb exportőrök Oroszország, Fehéroroszország és Németország, amelyek együttesen közel 8 millió tonnát (a teljes európai export ¾-ét) adták el a nemzetközi piacon. Az export értéket tekintve szintén e három ország a legmeghatározóbb. A világon az összes importált kálium mennyiségének mindösszesen 18%-át adta Európa (3 ábra).
Az importált mennyiségekben egy folyamatos stagnálás jelentkezik az elmúlt éveket vizsgálva. A 2014. évben 6 millió tonna hatóanyagot importáltak az európai országok. Az importált mennyiség értékét tekintve megközelítette a 2,5 Mrd. USD-t. A legnagyobb vásárlók a nemzetközi piacon Belgium, Franciaország, Lengyelország és Hollandia voltak, ahová a teljes mennyiség körülbelül 50%-a érkezett.
A nitrogén-hatóanyag esetében az importált mennyiség magas, hiszen a legnagyobb mennyiségben felhasznált hatóanyagtípusról beszélhetünk, amelyet szinte kivétel nélkül minden ország használ, ám csak néhány termeli jelentősebb mennyiségben. Az importált mennyiség (hatóanyagban kifejezve) a 2014. évben 11,4 millió tonna volt, amely a világ importált mennyiségének 25%-át jelentette (3. ábra). A legjelentősebb importőr országok, vagyis a top10 importőr (vevő) a teljes európai mennyiség 70%-át fedi le. Ezen országok közül az első helyen áll Franciaország (18%), második helyen Németország (11%), majd a harmadik és negyedik helyen 8-8%-os részesedéssel az Egyesült Királyság és Belgium. A top10 importőr között jelenik meg a Faostat adatai alapján Magyarország is szerényebb, 2,5%-os részesedéssel, amely nagyságrendileg 280 ezer tonna hatóanyagot jelent. Az nitrogén- hatóanyagú műtrágyák importált értéke folyamatosan emelkedett az elmúlt éveket vizsgálva. A 2014. évben összességében Európában 8,7 Mrd. USD volt. Az importált értékeket tekintve legjelentősebb országok megegyeznek az importált mennyiségben „uralkodó” országokkal: Franciaország, Németország, Belgium és az Egyesült Királyság. A műtrágya-piac volumene, helyzete és tendenciái Magyarországon.
Termelés és felhasználás
A hazai adatbázisokban (KSH, AKI) az N-, P- és K-hatóanyagú műtrágyák termelésére vonatkozó adatok nincsenek nyilvántartva, így Magyarország termelésre, felhasználásra, exportra és importra vonatkozó adatait a FAOSTAT adatbázisa alapján értékeltük. Általánosságban elmondható, hogy világszinten a magyarországi termelés, felhasználás és kereskedelem is elenyésző, hiszen egyik kategóriában és egyik hatóanyag típus esetében sem érjük el az 1%-os részesedést sem. Európához viszonyítva sem túl meghatározó Magyarország, de itt a részarányunk néhány hatóanyag esetében meghaladja az 1-2%-ot. Említésre méltó minden hatóanyag esetében az importált mennyiségünk: Európa N-műtrágya importjából (hatóanyagban kifejezve) 2,5% a részesedésünk, P-trágyákból 3,1%, míg K-trágyákból 1,8%.
Az N-, P- és K-műtrágyák felhasználása közel azonos tendenciát mutat a vizsgált időszakban. 2000-től 2007-ig mindhárom hatóanyag felhasználása növekedett, majd 2009-re – a 2008. évi drasztikus áremelkedés következtében – jelentősen visszaesett a forgalmazás. A 2010. év után lassú ütemű növekedés jellemző a műtrágya-felhasználásban (mindhárom hatóanyagnál), ami 2016-ban meghaladta az 550 000 tonnát. N-hatóanyagból a felhasznált mennyiség 360 ezer tonna körül alakult, P-hatóanyagból 91 ezer tonna, míg káliumból 98 ezer tonna.
A három hatóanyag felhasznált mennyisége közötti arány a vizsgált időszak minden évében közel azonos, vagyis az összes mennyiség kb. 70%-a nitrogén-, 14%-a foszfor-, 16%-a pedig kálium-hatóanyag (4. ábra). Ezen hatóanyag-mennyiségek azt jelentik, hogy hazánkban mintegy 1,0-1,1 millió tonna N-műtrágya (természetes súlyban), 200 ezer tonna P-műtrágya és hasonló mennyiségű K-műtrágya kerül értékesítésre.
A hatóanyagok vizsgálatának tekintetében egyértelműen kitűnik, hogy a nitrogén- felhasználás a legjelentősebb Magyarországon (4. ábra), ezzel összefüggésben egyértelmű, hogy meghatározó mennyiségben a N-tartalmú műtrágyák fogynak hazánkban (5. ábra).
A legjelentősebb műtrágyatípus korábban az ammónium-nitrát volt, melynek felhasznált mennyisége 2008-ig domináns volt, de az utóbbi évtizedben átvette a helyét és a vezető szerepet a kalciumammónium- nitrát (mészammon-salétrom, MAS) felhasználása. A változás, vagyis az ammónium-nitrát visszaszorulásának legfőbb oka, hogy egy európai uniós jogi „átszabályozás” miatt – a robbanásveszélyes jellegére tekintettel – már nem lehet nagy mennyiségben és hosszú ideig tárolni, ezért egyetlen gyártó sem állít elő nagy, készletezendő mennyiségeket.
A K-műtrágyák közül éremben csak a kálium-klorid van jelen a piacon, a kálium-szulfát mennyiségei elenyészőek, aminek oka, hogy utóbbi kb. kétszer annyiba kerül, és mindössze csak a néhány tízezer hektár termőterületet kitevő – klórérzékeny – kertészeti kultúrákban alkalmazzák. (5. ábra)
Abban az esetben, ha ugyanerre az öt műtrágyatípusra megvizsgáljuk az Európára és a világra vonatkozó adatokat, arra a megállapításra jutunk, hogy a világ és európai szintű felhasználás eltér a magyarországitól. A világon a legnagyobb mértékben karbamidot és kálium-kloridot használnak fel, a 2015. évet tekintve a felhasznált mennyiség az előbbi műtrágya esetében 52 millió tonna volt, míg a második esetében pedig 19 millió tonna. Európai viszonylatban a legnagyobb mennyiségben ammónium- nitrát kerül felhasználásra, a vizsgált időszakban – 2010-ig stagnáló, majd növekvő tendencia volt megfigyelhető. A felhasznált mennyiség a 2015. évben 3,8 millió tonna volt. A második műtrágyatípus volt a mészammon-salétrom (MAS), amelynek teljes felhasznált mennyisége a 2015. évben meghaladta a 2,5 millió tonnát. Az európai országok közül a legnagyobb felhasználó ammónium-nitrát esetében Oroszország, majd Németország és Franciaország, de jelentős mennyiséget használ fel az Egyesült Királyság, illetve Fehéroroszország is.
Külkereskedelem
A műtrágya-hatóanyagok kereskedelmét illetően a három fő hatóanyag export és import adatai kerülnek értékelésre.
A behozatal tekintetében a nitrogén kiemelkedő értéket mutat, ugyanis a vizsgált időszakban átlagosan 200 ezer tonna (hatóanyagban kifejezve) volt az importált mennyiség (ami az összes behozott N-, P- és K-hatóanyag felét teszi ki), bár az utóbbi években már meghaladta a 250 ezer tonnát is, tehát növekvő tendenciájú (6. ábra).
Az importált foszfor mennyisége átlagosan 88 ezer tonna hatóanyag volt, amely az összes N-P-K mennyiség 22% át adja. A kálium tekintetében összesen kb. 100 ezer tonna volt a behozatal és ezzel 25%-os a részesedése az összes műtrágya-importon belül. A P- és a K-import 2009-ben erőteljesen visszaesett, de az azóta tartó fokozatos növekedésnek köszönhetően mára elérte a 2008. előtti szintet. Az import adatok értékben való kifejezése során elmondható, hogy a behozott műtrágya összértékének 70%-át a nitrogén adja. (6. ábra)
Az exportadatokat (7. ábra) elemezve az összes, külföldön értékesített műtrágyahatóanyag 80%-át a nitrogén teszi ki, és ez is döntő részben a Nitrogénművek ZRt. értékesítésének tulajdonítható.
A nitrogén exportált mennyisége átlagosan 120 ezer tonna (hatóanyag), de az utóbbi években – folyamatosan növekvő tendencia mellett – közelít a 200 ezer tonnához. A foszfor mennyisége 8,8 ezer tonna (hatóanyag), a káliumé pedig 8,4 ezer tonna volt a vizsgált időszakban, ami azért elenyésző, mert hazánkban nagyon kis mennyiségben állítanak elő – importált alapanyagból – P- és K-műtrágyákat. Értékben kifejezve szintén a nitrogén műtrágya áll első helyen.
Szerző:
Dorogi Dóra, Kovács Evelin, Kicska
Tibor, Apáti Ferenc
Debreceni Egyetem GTK
