A cseresznyetermesztés jelenleg az egyik legperspektivikusabb gyümölcstermesztési ágazatnak számít. A termés évről évre jó áron értékesíthető, mivel a világon előállított mennyisége lassan növekszik és a gyümölcsszezon elején, csak a szamócával konkurálva érik. Rövid tenyészidejű gyümölcs, amelyet korán le lehet szedni, így rövidebb ideig van kitéve a környezeti kockázatoknak. Koraiságának köszönhetően primőrként a piacon is könnyen értékesíthető.
A hazánkban előállított évi 15-18 ezer tonnás termésmennyiséget 2 800 hektár felületről takarítjuk be, az ültetvények átlagtermése így rendkívül alacsony (5-6 tonna/ha). Ennek egyik legfőbb oka, hogy termelésünk jelentős része még kis állománysűrűségű ültetvényekben, hagyományos, nagyméretű koronaformákon történik. A termesztés hatékonyságnövelésének legfőbb módját tehát mindenképpen a hagyományosnál intenzívebb, kisebb koronaméretű ültetvények létrehozása jelentené.
A cseresznyetermesztéssel kapcsolatban hosszú időn keresztül tartotta magát az az elképzelés, hogy törpítő alanyok hiányában korlátozott a lehetősége az intenzív ültetvények terjedésének. Ennek megfelelően az utóbbi évtizedekben világszerte a nemesítési munkák egyik fő célja a növekedést mérséklő alanyok előállítása volt. Köszönhetően elsősorban nyugat-európai és északamerikai nemesítő műhelyeknek mára már a törpésítő alanyok széles választéka (pl. Gisela, Pi-Ku, Weiroot, MaxMa sorozat) áll a termelők rendelkezésére. Ezen alanyok hazai alkalmazásának azonban kockázatai is vannak, ugyanis eltérő ökológiai adottságok mellett másként viselkedhetnek, így értékelésük termőterületenként szükséges.
A növekedést mérséklő alanyok közül Európában a legnépszerűbbek közé tartoznak a Gisela sorozat tagjai, ezen belül is a Gisela 5 és 6 alanyok. Nagy előnyük, hogy jelentős Alanyhasználat a cseresznyetermesztésben A cseresznyetermesztés jelenleg az egyik legperspektivikusabb gyümölcstermesztési ágazatnak számít. A termés évről évre jó áron értékesíthető, mivel a világon előállított mennyisége lassan növekszik és a gyümölcsszezon elején, csak a szamócával konkurálva érik. Rövid tenyészidejű gyümölcs, amelyet korán le lehet szedni, így rövidebb ideig van kitéve a környezeti kockázatoknak. Koraiságának köszönhetően primőrként a piacon is könnyen értékesíthető. mértékben mérséklik a cseresznyefajták növekedési erélyét, viszont csak a nemesítési helyén uralkodó ökológiai körülmények között érzik jól magukat. Hűvös, kiegyenlített klíma hiányában nem tudják kinevelni a termést, gyakran nem versenyképes, kisméretű gyümölcsöt kapunk. A Gisela 5 alany esetében a kis gyümölcsméreten túl megfigyelhető a nemes fajták kopaszodása is. A Gisela alanyokon lévő fák nevelése és fenntartása éppen ezért az általános gyakorlattól sok esetben eltérő hozzáállást igényel. A metszéssel és a tápanyag-utánpótlással a folyamatos növekedés fenntartását kell szolgálnunk, bizonyos években és fajtáknál pedig szükséges lehet a termésritkítás elvégzése is a megfelelő gyümölcsméret eléréséhez.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a hagyományosnál intenzívebb, korszerű cseresznyetermesztést a külföldi és hazai példák alapján meg lehet valósítani erősebb növekedésű alanyokon is, nem feltétlen szükségesek a törpésítő alanyok. Különösen érvényes lehet ez a szárazodásra és légköri aszályra hajlamos termőterületeken, ahol a törpe alanyok feltűnően szenvednek. Sajmeggy alanyon szabad orsó vagy karcsú orsó fákon is nevelhetők könnyen és jól kézben tartható, nagy fajlagos hozamokat produkáló ültetvények. A törpe alanyok használata viszont korábbi termőre fordulást, illetve kisebb faméreteket jelenthet, aminek a kézi munkaerő felhasználásának (metszés, betakarítás) szempontjából van nagy jelentősége.
Hazai kísérletek
Vizsgálataink során a Debreceni Egyetem Pallagi Génbank és Gyakorlóhelyén fiatal intenzív cseresznyeültetvényben a ’Lapins’ fajta növekedési és terméshozási tulajdonságait értékeltük különböző növekedési erélyű alanyokon (Gisela 5, Gisela 6, Colt). A kísérleti ültetvény területének talaja alacsony humusztartalmú (0,8-1%) laza homok,Arany-féle kötöttségi száma 25-27. Az átlagos évi csapadék mennyiség 530 mm, éven belüli eloszlása sokszor hektikus. 
A megfigyelt cseresznyeültetvény 2013 márciusában került eltelepítésre. Ültetési anyagként Hollandiából származó, igen fejlett mellékgyökérzettel rendelkező suháng oltványok szolgáltak. A fák térállása 5 m x 2 m, koronaformájuk karcsú orsó, az alkalmazott fajta ’Lapins’. Az oltványok igen gyenge (Gisela 5), gyenge (Gisela 6) és erős (Colt) növekedésű alanyokra lettek szemezve. Az ültetvényben a növényvédelmet az integrált elveknek megfelelően végzik, a vízutánpótlás csepegtető öntözőberendezéssel biztosított. A fák évenkénti egyszeri metszésben részesülnek a tél végi időszakban. Támberendezés a fák mellé nem került kialakításra egyik alanyfajta kombináció esetében sem.
Vizsgálati eredmények
A vizsgált fák méretére vonatkozó jellemzőket az 1. táblázatban láthatjuk. A fák törzskeresztmetszetének (TKM) alakulása, mely a növekedés komplex mutatójának is tekinthető jól tükrözi az alanyok eltérő hatását a növekedési erélyre. A fák ötéves korára a legkisebb törzskeresztmetszeti területet a Gisela 5 alany alkalmazása esetén mértük (52,7 cm2). A Gisela 6 alannyal rendelkező fák ennél 36,2%-al mutattak nagyobb törzsvastagságot (71,8 cm2). A Colt alany igen erőteljes növekedést indukált, 258%-al nagyobb vastagságot kaptunk a Gisela 5 alanyú fákhoz viszonyítva.
A famagasság tekintetében a Gisela alanyú fák 4 méter közeli magassággal jellemezhetőek, míg a Colt alany esetében már jelentős felmagasodás lépett fel (4,8 m). A törzs és az alsó elágazások vastagsági hányadosa, azaz Zahn-indexe jól jellemzi a koronaforma fenntarthatóságát, az alapi vázágak túlvastagodási hajlamát. E tekintetben látható, hogy valamennyi alanyfajta esetében a Zahn-index meghaladja a kritikusnak tekinthető 0,5-ös határértéket. Ez a túlvastagodás a Gisela alanyoknál kisebb mértékű (0,61-0,66), a Colt alanynál pedig erőteljesebb (0,83).
A terméshozásra vonatkozó paramétereket a 2. táblázatban mutatjuk be. A Gisela alanyok alkalmazásának egyik jelentős kockázata a túlkötődésre való hajlam, amelyet vizsgálataink is megerősítenek. Ezen alanyoknál ugyanis méréseink során igen magas, 53-55%-os terméskötődést rögzítettünk, míg a Colt alanyú fákon a virágok 18%-ából alakult gyümölcs. A fánkénti termésmennyiségek ennek megfelelően a törpésítő alanyú fákon voltak magasabbak 3. kép: Gisela alanyon a cseresznyefák könnyen túlkötődnek, így a gyümölcsök aprósodnak 2. kép: Igen nagy virágsűrűség jellemző a törpealanyú cseresznyefákra (7,8-10,1 kg/fa), míg a Colt alany esetében rendkívül alacsony hozamokat mértünk (2,7 kg/fa). Ezen különbségek a fajlagos (törzsvastagsághoz viszonyított) termésmennyiségek esetében még kiélezettebbek (142- 148 g/cm2, illetve 20 g/cm2). 
A gyümölcsméret vonatkozásában a jelentősen túlkötődött Gisela 5 és 6 alanyú fákon 21,4-23,9 mm-es értékeket rögzítettünk, tehát egyik alanyfajta kombináció sem tudta elérni a friss piac által elvárt 26 mm-es átmérőt. A Colt alanyú fák 27,2 mm-es méretükkel eleget tettek ezen követelménynek, viszont terméshozamuk rendkívül szerény. Eredményeink alapján elmondható tehát, hogy a különböző növekedési erélyű alanyok jelentősen eltérő hatással voltak az ötéves korú, ’Lapins’ fajtájú cseresznyefák vegetatív és generatív teljesítményére. A vizsgált cseresznyefák a Colt alanyon igen nagy mennyiségű „faanyagot” termeltek, terméshozamaik viszont rendkívül alacsonyak. A törpésítő alanyok hatására jóval kisebb méretű, nagyobb termékenységű fákat kaptunk. Az igen magas terméskötődésnek is köszönhetően viszont a gyümölcsméret jelentősen csökkent, ami nem érte el az étkezési piac által elvártakat, annak ellenére, hogy az ültetvény csepegtetőrendszerrel öntözött.
Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a kísérleti térre jellemző, alacsonyabb humusztartalmú, szárazságra hajlamos termőterületeken a Colt alanyú fák túlzott vegetatív,a Gisela 5 és Gisela 6 alanyú fák pedig túlzott generatív jellegük miatt nem alkalmasak nagy hozamok és kiváló minőség egy időben történő produkálására. Eredményeink megerősítik tehát azt a régóta jól ismert alapelvet, hogy intenzív ültetvények létesítésénél a művelési rendszerek (alany, fajta, koronaforma, térállás, metszésmód) megválasztását a termőhelyi viszonyok maximális figyelembe vételével tegyük meg. „az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-4. kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült”
Szerző:
Dr. Csihon Ádám
Debreceni Egyetem, Kertészettudományi
Intézet
