Az Észak – Alföldi Zöldség- Gyümölcs TÉSZ kezdeményezésére ez évben a tápanyag-utánpótlás és növényvédelem javítása érdekében üzemi kísérleteket végeztünk a hajdúsági tájkörzetben. A kísérletekben három cég vett részt termékeivel, az értékelést a Debreceni Egyetem MÉK Kar Kertészettudományi Intézete, a koordinációt pedig a TÉSZÉSZ Nonprofit Kft. vállalta. A kísérletek bemutatására 2014. szeptember 23-án, a Bagaméron rendezett szakmai napon került sor. A torma évi átlagos termőterülete 1700 ha hazánkban, az éves előállított mennyiség kb. 10 000 t. A tájkörzetben állítják elő a hazai termés jelentős részét, ebből a Tész évente 2-2,5 ezer tonnát forgalmaz. A Hajdúsági torma 2009-ben nyerte el az „oltalom alatt álló eredet megjelölés” (OEM) uniós védelmet. A termékleírásban szereplő termesztéstechnológia a Hajdúsági Torma Egyesület felügyelete alatt áll. A hagyományokon nyugvó technológia a kornak megfelelő kihívásokkal néz szembe, így javításra szorul. A megváltozott körülmények között is biztosítani kell a kiváló minőséget és hozamot, véli Elek Sándor, az Észak-Alföldi Tész torma üzletágának vezetője, aki a kísérleteket kezdeményezte. Az utóbbi években egyre több növényvédelmi probléma jelentkezett, amit a csökkenő szerkínálat miatt egyre nehezebb volt kezelni. A hagyományos, nagy vízadagokkal történő öntözés állandósította a talajok tömörödöttségét, a tápanyagok kimosódását a tenyészidőszakban. A szerves anyag használata jelentősen csökkent, mivel egyre nehezebb beszerezni és drága. 2013-ban néhány termelő már kipróbálta az egyik cég lombtrágya készítményét kedvező eredményekkel, így felmerült az igény egy szélesebb kísérleti tevékenységre.

Cél, a torma tápanyagfelvételének és ellenállóságának javítása

Az utóbbi években a tápanyag-utánpótlás készítményei között egyre több ún. bio-stimulátor jelent meg, amely segítheti a növények stressz-toleranciáját, illetve olyan talajjavító anyagok, pellet szerves trágyák, amelyek javítják a tápanyagok jobb felvehetőségét, így a hozamot és minőséget. A kísérlet célja volt ezen anyagok kipróbálása tormatermesztésben a Tész tagok többségére jellemző termesztési körülmények között. Kiválasztani azokat a készítményeket, amelyek segítik a növények stressz-toleranciáját, betegség ellenállóságát, a terméshozam és minőség kiegyenlítettségét, ezzel növelve a termelés jövedelmezőségét. A kísérleteket három termelőnél végezték Létavértes, Vámospércs és Bagamér határában. A kezeléseket az alábbi táblázat foglalja össze. Minden esetben a kontroll parcellák a szokásos módon kezelt területek voltak.

Értékelési módszerek

Minden termelőnél és kezelésnél két alkalommal véletlenszerű levél mintavétel törtét, feljegyeztük a levelek hosszát és számát. A hozam és minőség értékelése korai hozambecsléssel kezdődött szeptember közepén. A teljes hozamértékelésre novemberben kerül sor kezelésenként. A minőséget az osztályozottsággal jellemeztük szabvány szerint: I.o. – 25 mm (középen mérve) x 20 cm, egyenes, sima, II. o. – 20 mm x 20 cm, egyenes, sima, III.o. – 15 mm x 15 cm. Külön vizsgáltuk a rizómák felületét, simaságát, elágazások és esetleges barnulás előfordulását. A mintákat a kezelt és kontroll parcellákon a területről átlósan gyűjtött 30-30 egyednél végeztük. Az adatokat átlagolva tüntettük fel a táblázatban és diagramon.

Eredmények

A tápanyagutánpótlás jelentős hatást gyakorol a torma lombozatának fejlődésére, ezáltal a megfelelő hozam és minőség kialakulására. Az alábbi táblázatban a levelek hosszúságát és azok számát értékeltük különböző helyszíneken és kezelések mellett a kontroll összehasonlításában. A három vizsgálati helyszínen a gyengébb lombozatot Létavértesen mértünk, ahol az állomány a mérés idejéig még nem kapott öntözővizet. De, ezen körülmények között is kezelt parcellák jobban viselték az szárazabb viszonyokat, azaz nagyobb lombozatot fejlesztettek. Ez főként a Zöldpajzs kezelésnél volt nagyobb mértékű, mivel az ép levelek száma ennél nagyobb volt a vizsgált növények átlagában. Öntözött viszonyok között (Vámospércs) azonban a Bistep kedvező hatása mutatkozott meg, azaz 5-6 cm-el növelte a lombozat hosszát, ezáltal az asszimilációs felület nagyságát. Ezt mutatja a következő ábra is. A Bagaméren végzett Tribu és Guanito szervesanyag források, valamint a lombkezelések szintén kedvező hatást gyakoroltak a lombozat fejlődésére a kontrollhoz képest. Köztudott, hogy a lombozat erőssége meghatározza a rizóma méretét és minőségét is. További adatokkal kívánjuk igazolni a kezelések hatását az osztályozottságra és a minőséget befolyásoló elváltozások alakulására. A következő kördiagramok a Hortiservice által ajánlott talaj- és lombkezelés rizóma minőségére gyakorolt hatását szemlélteti.

A Bagaméren végzett kísérletnél a kezelt állományból (B-Hortiservice) és a kontroll (B-ø) területről származó 30-30 tő minőségének értékelési adatait mutatja be. Megállapítható, hogy a kezelt területen az I. osztályú rizóma részaránya több mint 50%, míg a kontrollnál ez csak 23% volt. Hasonló tendencia figyelhető meg a rizóma felületének alakulásánál is, az az a kontroll területről származó egyedeknek csak 43%-ánál volt sima a felület, míg a tápanyag-utánpótlásban részesült állománynál ez elérte a 80%-ot. Vámospércsen a Zöldpajzs és a Bistep kezelések hatását vizsgáltuk, melyek eredményeit az alábbi kör diagramok mutatják be. A rizóma osztályozottságánál megállapítottuk, hogy a legjobb kategóriába a kontrollnál a felszedett mintáknak (30 db) csak a 17%-a került, míg a lombkezelt állományoknál ez 60, illetve 63% volt. Hasonlóan kedvező kezeléshatást kaptunk a sima felület értékelésénél is, melyben a dugvány- és lombkezelt terület növényei a minták átlagában 93, illetve 97%-ot mutatott a kontrollhoz képest (57%). Az értékelés során elszíneződött rizómákkal nem találkoztunk. Az osztályozottság és a rizóma felületét vizsgálva a kétféle kezelés közül a Bistep bizonyult hatékonyabbnak.

Összességében, a kísérlet során az alábbi megállapításokat tettük:
• A kezelések kedvezően hatottak a torma lomb-fejlődésére és a rizóma minőségére egyaránt.
• Vámospércsen a Bistep kezelés bizonyult leginkább eredményesnek.
• Létavértesen az átmeneti vízhiányt a Zöldpajzsos kezelés állománya bírta jobban.
• A Hortiservice által javasolt tápanyag utánpótlás (talajba és lombra) egészségesebb állományt és jobb rizóma minőséget mutatott.

Takácsné dr. Hájos Mária
egyetemi docens
(Debreceni Egyetem MÉK
Kertészettudományi Intézet)
Ledóné dr. Darázsi Hajnalka