A spárgatermesztési kutatások kezdete

A spárgatermesztési kutatások 2011-ben kezdődtek meg a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézetében. Az ültetvény telepítésére 2011. májusában került sor. Az ültetés során Grolim hibridet telepítettünk, ahol 32 m2-es mintatereket alakítottunk ki szántóföldi körülmények között négyismétléses rendszerben. A halványított spárga kísérletben a síphozamot és az agrotechnikai elemeket (növénymagasság, hajtásátmérő) is folyamatosan vizsgáljuk és elemezzük.

A kísérletek helyszínének bemutatása

A kísérlet a DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetben található, a terület uralkodó széliránya elsősorban északi és északkeleti. A napsütéses órák száma 2000 óra körüli. A kísérleti terület talaja mentes a vízzáró rétegtől, illetve az évelő gyomoktól. A kísérleti terület talaja jó kultúrállapotú humuszos homoktalaj (KA 30), mely savanyú kémhatású (pH (KCl) 6,71) és közepes humusz ellátottság jellemzi (1,23% (m/m)) (1. táblázat).

A tápanyag utánpótlási kísérlet bemutatása

Grolim, holland nemesítésű hibrid. Sípjai vastagok, a fejek jól zártak. Hajlamos a túl vastag síp képzésére. Zöldspárgaként is termeszthető, de a fajta nem antocián mentes. A szára kismértékben a Stemphylium betegséggel szemben ellenálló. A vizsgálat során 16 mezoparcellás kísérleti területet alakítottunk ki szántóföldi körülmények között, ahol egy parcella mérete 36 m2. A négyféle tápanyag kezelés közül a kontroll mellett 40 t/ha juhtrágya komposzt trágyát, 40 t/ha istállótrágyát és 40 t/ha istállótrágya hatóanyag-ekvivalens műtrágyát juttattunk ki. A kijuttatott műtrágya mennyisége a 36 m2 területű parcella esetén 3,24 kg N, 1,80 kg P2O5 és 1,44 kg K2O (2. táblázat).

A kísérlet időjárási viszonyainak alakulása a vizsgált időszakban

Az időjárás tekintetében a szedés három évét hasonlítottuk össze a hőmérséklet és csapadék adatok vonatkozásában. Mivel a spárga a telepítést követő harmadik évtől szedhető, ezért 2011 és 2012 időjárása elsősorban a tövek megerősödése szempontjából volt fontos. 2011-ben kedvezett az időjárás a friss telepítésű spárgának, mivel a magas hőmérséklet mellett a megfelelő mennyiségű csapadék is hullott, mely segítette az ültetvény megerősödését. 2012-ben az előző évhez hasonló időjárást tapasztaltunk (1. ábra). A szedés első éve 2013 volt, ezen év időjárása igen szélsőséges paraméterekkel jellemezhető. A kora tavaszi, márciusi havazást és fagyokat követően gyors felmelegedés következett. A hirtelen felmelegedés a fekete fehér zsebes fóliával takart bakhátakat gyorsan felmelegítette, mely hirtelen és gyors ütemű növekedést eredményezett az ültetvényben. A szedési időszakban meleg és nagyon száraz időjárás volt a jellemző, mely a nyár folyamán is tovább folytatódott. A 2013-as évben két alkalommal 24, illetve 29 napos csapadékmentes periódus is volt, melynek eredményeként az ültetvény öntözésére volt szükség. 30 mm öntözővizet juttattunk ki egy alkalommal a szedési időszak alatt és egy alkalommal a vegetációs periódus alatt, hogy az ültetvény folyamatos fejlődése és erősödése biztosított legyen.

2014-ben 539,4 mm csapadékot hullott. Az éves átlaghőmérsékleti adatokat figyelembe véve nagy különbség nem adódott az előző évekhez képest. Azonban míg a teljes éveket összehasonlítva nem tapasztaltunk kimagasló eltéréséket, ha 2013 és 2014 első félévét vizsgáljuk eltérő időjárási körülményeket tapasztaltunk, mely közvetlen hatással volt a szedési idő kezdetére és intervallumára egyaránt. 2013 első félévében összesen 322,1 mm, míg 2014 ugyanezen időszakában 196,4 mm csapadék hullott. 2014-ben márciusban és áprilisban jóval kevesebb csapadék hullott, mint 2013 ezen időszakában, ugyanakkor 2014-ben az átlaghőmérsékletek magasabban voltak. A 2. ábrán látható, hogy 2015-ben jelentős csapadékhiány volt a térségben, mely a tenyészidőszak minden hónapjában jelentkezett, ez már kora tavasszal is negatívan befolyásolta az ültetvény fejlődését. Az éves átlaghőmérsékleti adatokat figyelembe véve nagy különbségek nem adódtak (2. ábra).

Agrotechnikai paraméterek alakulása a vizsgálatokban

A növénymagasság vizsgálata a telepítés évétől folyamatosan történt. 2014-ig jól látható növekedést tapasztaltunk, ami az ültetvény kezdeti fejlődését mutatja. Azonban 2015-ben az száraz időjárás a növénymagasságot negatívan befolyásolta, közel 15%-os visszaesés tapasztalható. 2015-ben a legalacsonyabb a kontroll (130,2 cm), majd ezt követte az istállótrágyás kezelés (135,4 cm), majd a juhtrágya komposzt (142,1 cm), a legmagasabb értéket a műtrágyás (144,3 cm) kezelés mutatott (3. ábra). A növénymagasság mellett a spárga hajtásátmérő nagyságát is vizsgáltuk. A 4. ábrán jól látszik, hogy a tendenciája megegyezik a növénymagasság vizsgálatában tapasztalt értékeknél. 2015-ben itt is kismértékű visszaesést tapasztaltunk. A legnagyobb hajtásátmérőt a műtrágyás kezelés (14,7 mm) produkált, a legkisebbet pedig a kontroll kezelés (13,1 mm).

Terméseredmények alakulása a vizsgálatokban

Vizsgálataink során a Grolim hibridnél a különböző tápanyag ellátási módok hatását vizsgáltuk a spárga síphozamára a 2013, 2014 és 2015. években. 2014-ben a kedvező időjárási körülmények miatt már március 23-án elkezdtük a szedést, ami eltartott május második feléig. A 2015-ös évben a betakarítás kezdete a szakirodalomban is legtöbbször említett időpontban, április közepén volt, és a jelentős csapadékhiány következtében május közepén be kellett fejeznünk, mivel a túlzott mértékű szedés negatívan befolyásolta volna az ültetvény vegetációs fejlődését. A szedés során az első évi eredményekhez képest a síphozamban növekedést tapasztaltunk, ami a spárga ültetvény kezdeti fejlődésének megfelel. Azonban a 2015. év szedési időszakában mért terméseredmények eltérnek az előbb említett tendenciától (5. ábra), ami elsősorban a tavaszi vízhiány miatt következett be.

Az 5. ábrából jól látszik, hogy 2015-ben az előző évhez képest minden egyes tápanyagkezelésben kevesebb termést produkált az ültetvény. A kontroll kezelésben közel 50%- os terméscsökkenést regisztráltunk az előző évekhez képest. A másik három tápanyagkezelésben szintén kevesebb volt a termés 2014-hez képest, ugyanakkor ezekben az esetekben csak 5–10% csökkenés figyelhető meg. Mindezeket összefoglalva megállapítható, hogy a 2015. év tavasza a spárga számára kedvezőtlen volt, ugyanakkor a megfelelő tápanyagellátás jelentős mértékben csökkentette a vízhiány terméscsökkentő hatását.

Összegzés

A DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében végzett halványított spárga termesztési kutatások 2011 óta napjainkban is folyamatosan folynak. A spárga szedését a telepítés évétől számított harmadik évben, 2013-ban kezdtük el (1. kép). A síphozam és az agrotechnikai elemek elemzésével megállapítható, hogy a Grolim spárga hibrid esetén mely tápanyag utánpótlási móddal érhető el a legjobb síphozam és ezzel a legnagyobb gazdasági haszon. A legnagyobb termést a műtrágyás kezeléssel érhetjük el, majd ezt követi a juhtrágya komposztos kezelés és az istállótrágyás kezelés. a legkisebb pedig a kontroll. Mindez tökéletes bizonyítéka annak, hogy a spárga tápanyag és vízigényes növény. A megfelelő mennyiségű tápanyagellátást a növény meghálálja a kiegyenlített síphozammal. A szedést követően az ültetvény a vegetációs peridusba lép, ami a növénymagassággal és a hajtásátmérővel jellemezhető (2. kép). A halványított spárga esetén a tápanyagellátás nagy odafigyelést igényel, mivel jelentős mértékben befolyásolja a sípok mennyiségét és minőségét egyaránt.

 

 

Erdős Zsuzsa,
Ph.D. hallgató,
DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet
Dr. Zsombik László,
tudományos főmunkatárs,
DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet