A Délalföldi Kertészek Szövetkezete árualapjának több mint 70%-át a paprika teszi ki. A tagok jelentős hányada foglalkozik fűtetlen hajtató berendezésekben paprikatermesztéssel. Az időjárás mind szélsőségesebb, így a növényeket erős stressz hatás éri, a tápanyagok felvétele nem egyenletes, mezo- és mikroelem hiányok lépnek fel. A tápanyag-utánpótlás készítményei között egyre több ún. bio-stimulátor illetve talajjavító anyag jelenik meg, amelyek segíthetik a tápanyagok jobb felvehetőségét. 2014-ben a DélKerTÉSZ termelői négy cég készítményeit próbálták ki közel azonos termesztési feltételek között fehér- és kápia paprika hidegfóliás termesztésében.

A kísérleti termesztés a tész tagok többségére jellemző termesztési körülmények között, kötött talajon történt, azzal a céllal, hogy kiválasszuk azokat a készítményeket, amelyek segítik a növények stressz-toleranciáját, betegség ellenállóságát, növelik a terméshozamot, javítják a termésminőséget, ezzel növelve a termelés jövedelmezőségét.

Módszerek

Az üzemi kísérletet egy fehérpaprika állományban 25 m hosszú, 5,5 m széles fólia sátrakban, májusi ültetéssel, Bravia fajtával végeztük, míg a kápia típusban a Kárpia fajtát kezelésenként 220 m2 –es sátrakban áprilisi ültetéssel vizsgáltuk. A kezelt sátrak mindenütt a kontrol sátrakban alkalmazott tápanyag-utánpótlásban és öntözésben részesültek. (1. táblázat) A kísérletben háromszor végeztünk talajminta vizsgálatot, hogy nyomon tudjuk követni a kezelések hatására változó felvehető tápanyag mennyiséget. Hozamot minden szedésnél sátranként feljegyeztük, három alkalommal pedig véletlen mintából a termések osztályozottságát is mértük. A növények egészségi állapotát többször monitoroztuk.

Eredmények

Mind a két vizsgálatban a termelők pozitív eredményekről számoltak be: a kezelések hatására megnövekedett a korai termések mennyisége, a termések minősége javult, darabosabb, szép formájú terméseket szedtek. Bár idén nem volt jellemző a tartós kánikula, a kezelt sátrakban jelentősen kevesebb volt a kalcium hiányból adódó csúcsfoltos paprika. A tenyészidőszak vége felé, szeptember közepétől a kontrol sátrakban hirtelen megjelent a paprika lisztharmat és a kémiai védekezés ellenére gyorsan elterjedt. A kezelt sátrakban később és sokkal kisebb mértékben jelent meg ez a betegség.(1, 2., 3. ábra) A talajvizsgálatok eredményét a 2. táblázatban mutatjuk be. A termesztésre károsan ható hidrokarbonát, klór és nátrium mennyiségét sárgával jelöltük. A három vizsgálat átlagát a kontrol átlagában fejeztük ki, így látható, melyik kezelés hatására, hogyan változtak, növekedtek vagy csökkentek az eredmények.

A pH értéke érdemlegesen egyik kezelésnél sem változott. Az EC értéke csak a talaj kezelésére használt második és harmadik parcellában növekedett meg, míg a permetezéses kezeléseknél kis mértékben csökkent. Ugyan így jellemezhetjük a káros anyagok jelenlétét is, ui. míg a talajkezeléseknél mennyiségük nőtt (3., 4. kezelés), addig a permetezésnél (2., 5.) csökkent. A felvehető tápanyagok tekintetében eltérő a tendencia, a 2. kezelésnél mennyiségük csökkent, de a többi kezelésnél általában nőtt, vagy kis mértékben csökkent. Pld. a felvehető nitrogén, kalcium, kálium mindhárom parcellában eltérő mértékben nőtt, míg a magnézium mennyisége a kontrol parcellához képest csökkent.

Összefoglalás

A hazai kertészeti termesztésben, így a hajtatásban is egyre több készítmény jelenik meg a növények kondíciójának javítására. A termelők nehezen igazodnak el a kínált szerek használatában, valódi hasznosságukat nehezen tudják felmérni. A DélKerTÉSZ termelőinél folytatott vizsgálat folyamata és eredménye segítséget adhat a termelők döntéséhez. A közzé tett részletes termesztés technológia alkalmas lehet arra, hogy a termelők alkalmazzák saját körülményeik között.

Ledóné dr. Darázsi Hajnalka
és Gulyás János
szaktanácsadók DélKerTÉSZ