A világ almasűrítmény termelése 1,4-2,1 millió tonna közé tehető, 2014-ben 1,8 millió tonnát termeltek a világon. A termelés 50%-a Kínához és Óceániához köthető, 30%-át Európában állítják elő, 11%-a Észak- és Dél-Amerikában, 2%-a a Közel-Kelet sűrítménygyártó üzemeiben készül és mindösszesen 1-2%-a Oroszországban, Japánban, Ausztráliában és Afrikában (1. táblázat). A legnagyobb jelentősséggel bíró Kína fellendülése az 1990-es évekhez köthető, mikor egy jól irányzott kormányzati döntés alapján a magasabb jövedelmet elérő almát részesítették előnyben a hagyományos szántóföldi növények helyett. A ’90-es években Kína hasonló mennyiségű almát állított elő, mint az Egyesült Államok, mintegy körülbelül egyötödét a világ almatermelésének. Ma a kínai almaermelés a világ 70-75 millió tonnás kibocsátásának felét adja, ez azt jelenti, hogy hétszer annyit, mint az USA.

A hatalmas almatöbbletet elsősorban friss fogyasztási célra szánták, melyhez fogyasztásösztönző marketingkampányt idítottak, másrészt a japán térséget is szívóerőnek tartották. A rengeteg almatöbblet árlenyomó hatása azonban a feldolgozás felé terelte az irányt és most már Kínában néhány almafajtát kifejezetten feldolgozóipari célra termesztenek. A ’90-es években az almatermés mindösszesen 5%-a került a feldolgozóiparba, ma a termés 20-30%-a melyből évente 800 ezer tonna sűrítmény készül. Az EU-28 országai 350-400 ezer tonna almasűrítményt gyártanak, Ukrajna 70-90 ezer tonnát, Törökország 35-55 ezer tonnát, tehát Európa összesen mintegy 500 ezer tonna almasűrítményt gyárt évente. Az Európai Unió országai közül Lengyelország a vezető termelő (150-220 ezer tonna), őket követi Németország, Olaszország és Magyarország (50-50 ezer tonna). A Közel- Keleti országok közül Irán 40-50 ezer tonna almasűrítményt állít elő, míg Észak-Amerika 80 ezer tonnát, valamint Dél-Amerika 100 ezer tonnát. Japán, Afrika és Ausztrália éves termelése 20 ezer tonna, Oroszországé 10 ezer tonna (1. táblázat). A világon megtermelt almasűrítmény 40%-a az európai piacon kerül értékesítésre, itt számolhatunk a legnagyobb fogyasztással. A csekély mennyiséget gyártó Észak- Amerika az összes almasűrítmény 30%-át, 470 ezer tonnát vásárol fel. Oroszország és Kína is mindösszesen 100 ezer tonna almasűrítményt fogyaszt átlagosan egy év alatt (1. táblázat).

Kína éves szinten kb. 800 ezer tonna almasűrítményt exportál szerte a világon, legnagyobb részét Észak-Amerikába (az USA-ba,) kisebb részét, de jelentős mennyiséget Japánba, Oroszországba és Hollandiába (2. táblázat). Európa és Dél-Amerika is főleg Észak-Amerikába exportálja az almasűrítménye többségét. Az Unió 28 tagállama átlagosan 570 000 tonna almasűrítményt importál, legnagyobb vevők (importőrök) Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Ausztria (3. táblázat). Ezt a vásárlást 75%-ban uniós országok fedezik és mindösszesen 25%-ban származik az EU-n kívülről, többségében Kínából (10-100 ezer tonna) és Törökországból (40-50 ezer tonna). Az EU tagországai importjának egyharmada Lengyelországból érkezik (130-200 ezer tonna), 15%-a Ausztriából és 9%-a Törökországból. Az EU-28 országai közel 500 ezer tonna sűrítményt exportálnak: 90%-ban az unión belülre, 10%-ban az unión kívüli országokba. Magyarország az Európai Unió 4. legnagyobb almasűrítmény exportőre, 95%-ban az EU országaiba szállítja termékét. Mintegy 40%-os részesedésével a legnagyobb EU-s exportőr Lengyelország. A lengyel alma fellendülésében jelentős szerepet játszott az almasűrítményt gyártó feldolgozóipar: a termelés körülbelül felét dolgozták fel.

A nyolcvanas években 80 ezer, az utóbbi években 180-220 ezer tonna között ingadozott a lengyel sűrítmény mennyisége, 2012- ben pedig elérte a 300 ezer tonnát, melynek 90%-a külföldön talált vevőt. Lengyelország az almasűrítmény tekintetében az első Európában és Kína után második a világon. A hazai almatermés 600-800 ezer tonna körül alakult az elmúlt években, ennek mintegy 30%-a étkezési almaként kerül értékesítésre, 70%-át pedig a feldolgozóipar használja fel, de az egyes évek között jelentős ingadozás figyelhető meg az ipar által felvásárolt mennyiségekben. Az almából 40-50-féle feldolgozott termék állítható elő. A három szakágazat közül a konzervipar gyakorlatilag abszolút nem dolgoz fel almát, a hűtőipar pedig mindössze néhány ezer tonnát.

Az ipari alma döntő részéből sűrítmény készül, kisebb részben lé-, és szárítmánygyártás céljára vagy más kisebb feldolgozóipari szakágazatban kerül felhasználásra. Az erre a célra felvásárolt alapanyag értéke 4 és 15 milliárd Ft között változik (2. ábra). Magyarországon 20-60 000 tonna sűrítményt termelünk, átlagosan 50 000 tonnát évente. Kelet Európában meghatározó jelentőségű a lengyel és magyar sűrítmény gyártás, Lengyelországban 4-5 meghatározó nagyvállalat kezében összpontosul a feldolgozás, míg Magyarországon két külföldi nagyvállalat kezében van a gyártás több, mint kétharmada. Az elmúlt 5 év átlagában az exportunk 65%-a Ausztriába és Németországba irányult (4. táblázat). Tehát a hazai léalmát a német és osztrák nagyvállalatok dolgozzák fel azon célból, hogy a élelmiszeripari alapanyagot (sűrítményt) gyártsanak belőle a saját országukban lévő élelmiszeripari üzemek számára. Az almasűrítmény világpiaci ára 0,65 és 2,20 €/kg (azaz 2015-ös árfolyamon számolva 200 és 660 Ft) között változott az elmúlt 10 évben. (2. ábra). A világ almasűrítmény árait a legnagyobb termelő, Kína határozza meg, így az európai árak követik a kínai árakat. A következő Lapszámban megjelenő elemzésünkben az almasűrítmény és a léalma ára közötti összefüggésekkel, és az árak tekintetében várható hosszabb távú kilátásokkal foglalkozunk.

 

 

 

 

 

Kurmai Viktória
Debreceni Egyetem PhD hallgató