A következő uniós pénzügyi ciklus hazai célkitűzése, hogy az előállított gombakomposzt valamint a megtermelt friss gomba mennyisége a jelenlegi duplájára emelkedjen. Ennek feltétele, hogy a kiváló minőségű gomba találjon helyet a piacon. A minőség részben technológiai, részben higiéniai oldalról közelíthető meg.
A Kárpát-medence gombatermesztésének legnagyobb hányadát továbbra is a kétspórás csiperkegomba adja. Ezen faj biológiájáról, környezeti igényeiről tudunk a legtöbbet és a részletesen kidolgozott termesztéstechnológiája mellett a termesztés során fellépő betegségek is ezen fajnál okozzák a legtöbb problémát. A gombatermesztés jellegzetessége, hogy nagyban hasonlít a monokultúrára abban az értelemben, hogy a termesztő berendezések (pince, felszíni ház, sátor, stb.) az év egészében csak gombatermesztésre használatosak. A rövid termesztési ciklusok (5-8 hét) miatt a betegségek könnyen és gyorsan okozhatnak súlyos veszteséget, amennyiben a megfelelő higiéniai eljárásokat nem tartjuk be.
Csiperkegomba termesztéséhez napjainkban szinte egyeduralkodóvá vált a III-as fázisú, micéliummal már átszövetett komposzt használata. Ez a termesztőnek rövidebb forgókat és egyenletesebb komposztminőséget jelent, továbbá a II-as fázisú komposztra jellemző betegségek szinte teljesen kiszorultak a gyakorlatból. Jelenleg a csiperketermesztés során az 1. táblázatban jelölt kórokozók és betegségek okoznak komolyabb veszteségeket. Ezen felül előfordulnak egyéb, többnyire kisebb problémát és veszteséget okozó kórokozók is a termesztésben, de ezek jelentősége elenyésző. A csiperke termesztésben a gombabetegségek ellen Magyarországon jelenleg egyetlen hatóanyag engedélyezett. A prokloráz-mangán komplexet tartalmazó (pl: Sporgon 50WP) szert a takarást követően lehet kijuttatni. A szer a száraz mólé betegség ellen hatékony, a többi betegségre csak mérsékelt a hatása. Beszámolók szerint már megjelentek a hatóanyagra rezisztens száraz mólé törzsek, amelyek komoly problémát jelenthetnek a gazdaságos termesztés szempontjából. Mivel a közeljövőben nem várható teljesen új, szintetikus hatóanyag a gombatermesztésben, ezért a védekezés gerincét továbbra is a megelőzésnek kell adnia, hiszen a fenti betegségek főként a fertőzött komposzt és takaróföld maradványokkal kerülnek be a termesztésbe.
Üzemi higiénia
A gombatermesztés higiéniájának megszervezése már az üzem tervezése során megkezdődik. Az üzem környezetét karban kell tartani, a magasra növő lágyszárúakat kaszálással célszerű rendszeresen visszavágni. A pinceágak felszíni szellőzőinek környezetét szintén mentesíteni kell a gyomoktól és a bomló szerves hulladéktól, hogy a berepülő rovarok életterét csökkentsük. A letermett komposzt a legnagyobb fertőzési veszélyforrás, ezért azt a kihordást követően azonnal el kell távolítani az üzemből. Gyakori hiba a pincés termesztésben, hogy a kihordásra ugyanazt a járművet használják, mint a friss komposzt behordására. Amennyiben ez elkerülhetetlen, a járművet használat előtt le kell mosni és fertőtleníteni hypó vagy formalin oldattal, a megfelelő munkabiztonsági előírásokat betartva. Az üzemben tárolt anyagokat és eszközöket (szedési eszközök, takarás eszközei, stb.) olyan körülmények között kell tartani, hogy a kórokozók és kártevők véletlenül se érintkezhessenek velük. Emiatt célszerű a termesztőhelyiségek közvetlen bejáratától távolabb elhelyezni őket és lehetővé tenni a rendszeres takarításukat és fertőtlenítésüket. A takarításhoz használt eszközök (seprű, lapát, kaparó) anyagválasztása is lényeges kérdés, ugyanis a műanyagból készült eszközök hamarabb száradnak és jobban fertőtleníthetőek, mint a fából készültek. Rendszeresen ellenőrizzük, hogy az épület tetőszerkezete, csatornája, túlfolyói épek és sértetlenek legyenek, hiszen a pangó víz a betegségeknek, a nyitott épület pedig a kártevőknek enged szabad bejárást a termesztő helyiségekbe.
A víz szerepe
Kevés szó esik a termesztésben használt víz eredetéről, illetve a fölösleges víz elvezetéséről. Az öntözéshez használt vizet célszerű évente kémiai és mikrobiológiai vizsgálattal ellenőrizni, hiszen ez közvetlenül is érintkezik a gombával. A víznyerő kutakat is rendszeresen karban kell tartani, hogy a kontaminációt megelőzzük. A termesztőház körül meg kell oldani a csapadékvíz elvezetését, pangó víz az üzem területén még átmenetileg sem maradhat. Felszíni házaknál gyakran előforduló gond, hogy a folyosókon csordogáló vízzel együtt a szennyeződések és fertőző képletek is métereket tesznek meg és fertőzik a frissen telepített helyiségeket.
Személyi higiénia, fertőtlenítőszerek, behatási idő
Rendszeresen megerősítést nyer, hogy az üzemi higiénia legkritikusabb szereplői az ott munkát végző szedők, behordók, technológusok, akik az egyes betegségek vektorai. Ezért az üzemben a „tiszta” és „szennyezett” munkafolyamatokat térben és/vagy időben el kell választani egymástól. A kihordást végzők nem érintkezhetnek (még az étkezőben sem!) a behordást végzőkkel, vagy az első hullám szedőivel. A szedők munkaszervezését úgy kell megoldani, hogy mindig a legfiatalabb kultúrában kezdjék a szedést és onnan haladjanak a harmadik hullám felé. Amennyiben „mólézás” – a mólépuffancsok kézi eltávolítása – is része a technológiának, úgy szedést csak új, tiszta ruhában, fertőtlenítős kézmosást követően szabad végezni. A gombatermesztésben használt fertőtlenítőszerek rotációja ugyanolyan fontos követelmény, mint bármilyen más kultúrában. A rezisztencia kialakulásának elkerülése érdekében javasolt a hatóanyagok legalább heti váltása, amellyel a klór vegyületek korrozív hatását is csökkenthetjük.
A főbb hatóanyagcsoportok, amelyeket tisztításra és fertőtlenítésre használhatunk: alkoholok, aldehidek, klór-, jód vegyületek, fenolok, kvaterner ammónium vegyületek, peroxidok és felületaktív tenzidek. Ezek a szerek más-más módon hatnak (oxidálnak, redukálnak, vizet vonnak el), ezért a használatukat is váltogatva javasoljuk. Sok termesztő elfeledkezik a megfelelő behatási idők betartásától. Amíg a helyiségek fertőtlenítését követően (ködölés, meszelés után) általában elegendő idő áll rendelkezésre, hogy a hatóanyag kifejtse hatását, ez az eszközöknél sokszor nem igaz. A szedési állványok, kések, mérlegek, talajjal érintkező göngyölegek, egyéb eszközök fertőtlenítésére legalább 20 perces behatási időt biztosítsunk minden szer használata során. Rövidebb idő alatt kielégítő fertőtlenítő hatás nem érhető el.
Dr. Geösel András
BCE – Zöldség- és Gombatermesztési
Tanszék
