Az európai meggytermelés, piaci erőviszonyok

A számunkra releváns versenykörnyezetet a meggy piacán döntően négy ország: Lengyelország, Magyarország, Szerbia és Németország alkotja mintegy 300-400 ezer tonnás termésmennyiséggel. Németország termelése egyre csökken (jelenleg már csak 15-25 ezer tonna), főleg vételi pozícióval lép fel a piacon. Lengyelország a legnagyobb meggytermelő évi 150-200 ezer tonna terméssel, ezt követi Szerbia a 70-100 ezer tonnás mennyiségével. Hazánkban az elmúlt tíz év átlagában 65 ezer tonna körül alakult az éves meggytermés, a legrosszabb évben (2007) az 50 ezer tonnát is alig érte el, míg a legjobb évben (2014) közelített a 90 ezer tonnához. Európa meggybefőtt piacán meghatározó jelentőségű Magyarország a 60-70%-os piaci részesedésével, míg a fagyasztott meggy, valamint a lé és sűrítmény piacán szerény, mindössze 2-5% a részesedésünk, ezen piacokat egyértelműen Lengyelország és Szerbia határozza meg: előbbinek mintegy 40%, utóbbinak 30% a részaránya.

Magyarország átlagos, évi 65 ezer tonnás termésének 60-70%-a (40-45 ezer tonna) a belföldi feldolgozóiparba kerül melyből meghatározó a konzervipar évi mintegy 35 ezer tonnás felvásárlással, hozzávetőlegesen 3-4 ezer tonna jut a fagyasztóiparba, és kb. ugyanennyi más feldolgozóipari szakágazatokba (lé, sűrítmény, szárítmány, pálinka, stb). A fennmaradó termésmennyiségből 10-15 ezer tonna a Németországba irányuló nyers export, mely az ottani konzervgyárakba kerül, míg 5-10 ezer tonna a frisspiaci export, döntően keleti országokba. A vezértermék, vagyis a meggybefőtt tekintetében Németország és Magyarország egymásra utaltsága nagyon nagy: a német igény döntő részét hazánk elégíti ki, illetve a hazai gyártás döntő részét egyedül Németország veszi fel, így a meggybefőtt kvázi „egypiacos” termék.

Termésbecslés a szezon kezdete előtt

Az európai termést jelentős fagykárok érték az április második felében beköszöntő rendkívüli hidegfront után kialakuló, erőtejes lehűlések miatt, melyek pont a legérzékenyebb fenológiai fázisban (virágzás, kisgyümölcs) érték a meggyet. Lengyelországban termőhelytől függően 30-60%-ra, országos átlagban 40-50% körülire becsülték a termésveszteség mértékét. Szerbiában nagyon heterogén és mozaikos a kép, ami nehezítette a tisztánlátást, de ott is 20-30%-kal alacsonyabb termést vártak. Németországban 30-40%-os mértékű kárt okoztak a fagyok, bár a német termés már nem nagy volumen.

Magyarországon az előzetes információgyűjtésünk alapján ennél valamivel jobbnak ígérkezett a helyzet: kis mértékben a sokéves átlag alatti, 60-65 ezer tonnás termést várunk, jóllehet kedvező időjárás esetén közelíthettük volna a 90 ezer tonna körüli rekordtermést. Jól indult ugyanis az év, mert a tavalyi közepes termésterhelés és kedvező időjárás miatt nagyon erős volt az április elején induló virágzás. Jelentős veszteséget idéztek elő azonban a március végén és április folyamán több alkalommal bekövetkező éjszakai fagyok, továbbá a virágzási időszak nagy részében uralkodó hűvös, szeles, csapadékos időjárás, melynek következtében abnormálisan hosszúra nyúlt a virágzás és gyenge volt a méhjárás, ezzel együtt a megporzás. A fagyok főleg az északi és észak-keleti régiókat sújtották, míg a megporzásra és kötődésre kedvezőtlen időjárás az egész országot, bár ez a tényező is nagyobb súllyal esett latba a későbbi virágzáskezdetű északi és északkeleti termőtájakon. Az elhúzódó virágzás miatt nagyon heterogén gyümölcsméretek alakultak ki a fán, aminek következtében a szokásosnál nagyobb mértékű volt a tisztuló gyümölcshullás is.

Nehezítette a hazai becslést, hogy termőtájanként és termesztőkörzetenként nagyon eltérő volt a kép. Termőhelytől függően voltak különbségek, de szinte mindenhol az országban jó, illetve nagyon jó termést vártunk az Érdi bőtermő fajtától, ami az első korai érésű főfajtánk, és a hazai meggytermés mintegy 20%-át adja. Az átlagosnál gyengébb volt azonban a termés a későbbi érésű főfajtáknál (Kántorjánosi, Újfehértói fürtös, Debreceni bőtermő), melyek mintegy 50-60%-kal részesednek a hazai termésből. A kedvezőtlen virágzáskori időjárással és fagyokkal kisebb mértékben sújtott Dunántúlon, valamint Közép- és Dél-Magyarországon átlagos-közepes (normál) terméssel számoltunk, az északi, észak-keleti régiókban a közepesnél 20-30%-kal gyengébb volt a termés ezekből a fajtákból, de megjegyzendő, hogy nagy területi szórás és mozaikosság mellett: voltak termesztőkörzetek, ahol közepes-jó termést vártak, olyanok is, ahol 20-50% terméskiesés volt tapasztalható, de voltak totális termésveszteséget szenvedett ültetvények is. Nehéz volt kalkulálni azzal is, hogy a fán lévő alacsonyabb gyümölcs-darabszámot mennyiben fogja kompenzálni az egyedi gyümölcstömeg növekedés, mely a szüretelt mennyiségre pozitívan hat.

Jelentős minőségi károkról a szezon kezdete előtt még nem volt szó, azzal együtt, hogy jelentős monília-fertőzés lépett fel a virágzási időszakban, amit azonban döntően sikerült jól kivédeni. Egy-egy termesztőkörzetben (főleg Bács-Kiskun megyében) a csapadékhiányra, és az ezzel együttjáró kisebb gyümölcsméretre panaszkodtak, míg több termesztőkörzetből érkeztek hírek jégkárokról is. A termésminőség azonban összességében és átlagosan jónak ígérkezett.

Előzetes piaci várakozások

Az elmúlt 10 évben a nettó 60 és 240 Ft/kg között mozgott a feldolgozóipari alapanyagnak szánt meggy éves termelői értékesítési átlagára, ez tekinthető a piacon kialakult „szokásos” árintervallumnak. A kereslet-kínálati viszonyok alapján a szezon előtt azt prognosztizáltuk, hogy az idei termelői árak inkább ezen ártartomány felső harmadában fognak mozogni. Ezt alapvetően a következő főbb okokkal magyaráztuk:
• Európa meghatározó meggytermelő országaiban jelentős volt a terméskiesés (a számunkra releváns 300-400 ezer tonnás piacon kb. 1/3 arányú), így valószínűsíthetően – a hazai terméstől részben függetlenül is – keresleti piaccal lehetett számolni.
• Hazánkban már a szezon kezdete előtt is érzékelhető volt elsősorban a lengyel, másodsorban a szerb és román kereslet.
• Konkrét statisztikai adatok hiányában is feltételezhető volt, hogy nincsenek jelentős mértékű, felhalmozott és eladatlan konzervipari készletek (melyek egyes években kínálati oldalról nyomasztják a piacot), tekintettel a következőkre:
o a 2016. évben az átlagosnál kevesebb meggy kerülhetett üvegbe, mert a szezon elején egy-másfél hét kiesett a gyártásból a minőségi problémák (termésrepedés és -rothadás) miatt, továbbá a későbbi meleg időjárás összetolta és előrehozta a főfajták érését, és így jelentősen rövidült a szezon, ami kisebb gyártott mennyiségeket eredményezett;
o a 2015. évben meglehetősen sok meggy hagyta el az országot Szerbia és Lengyelország irányába, mely legfőképpen a konzerviparban okozott – piaci feszültségeket is eredményező – nyersanyag- hiányt.
• Ezt csak kis részben ellensúlyozza, hogy még mindig nyomja a piacot a 2014. évi, állami támogatással gyártott, döntően gyenge minőségű és olcsó meggybefőtt- készlet.

A szezon első tíz napja

A meggyszezon június 12. magasságában vette kezdetét. A Dunántúlon a szezon első tíz napján döntően befejeződött az Érdi bőtermő betakarítása, és a végéhez közeledett Pest és Bács-Kiskun megyében is. Az északi és észak-keleti régióban viszont még csak ezen intervallum vége felé kezdődött, jóllehet itt a fajta részaránya kisebb, mint az ország nyugati és középső részén. Az Érdi bőtermő termésmennyiségi kilátásai az előzetes várakozásoknak és prognózisnak megfeleltek: jó terméshozamokat produkáltak az ültetvények, a termés minősége viszont elmaradt a várttól, az alábbi okok miatt:
• Több termesztőkörzetben, ahol a megelőző hetekben jelentősebb csapadékmennyiség hullott (elsősorban az észak-keleti régióban), sok helyen felpuhult a gyümölcs, könnyen repedt, hasadt a húsa, ami rontotta a feldolgozóipari minőséget. Egyes, kevésbé jó csapadék-ellátottságú területeken is az tapasztalható volt, hogy lazább állagú a gyümölcshús, a gyümölcs fajsúlya 10- 15%-kal elmaradt az átlagostól.
• A fán belül – az elhúzódó virágzás következményeként – viszonylag egyenetlen volt az érés, színeződés, ami a szüret első egy-két napján az áru heterogenitásához vezetett, de a későbbiekben ez a minőségi probléma kisimult.
• A „kiskertekben” (kb. < 0,5 ha) súlyos cseresznyelégy-fertőzöttség volt tapasztalható, míg a nagyobb gazdaságok árutermelő ültetvényeiben szórványszerű, kismértékű fertőzést találhattunk, de ezt is csak helyenként, így az innen érkező terméssel kevés volt a probléma. Az észak-keleti régió egyes termesztőkörzeteiben azonban a feldolgozóiparba érkező meggy akár ¼-e is kiskertekből származik, a „kukacos” termés azonban konzerv- és fagyasztóipari feldolgozásra alkalmatlan, a léiparban landol. A szezon elején az első kisebb tételek 200 Ft/kg nettó áron (I. oszt. termés, feldolgozóba beszállítva) kerültek a piacra, majd az Érdi bőtermő nagyobb tételeinek beindulása után 5-10%-kal felfelé mozdultak el az árak. Ezekben a napokban már érzékelhető kereslettel jelen voltak a lengyel vevők is, az ország minden főbb termesztőkörzetéből vásároltak, és várható volt, hogy a jobb minőségű késői főfajták szüretével a lengyel kereslet fokozódni fog. A nettó piaci árak június 22. körül az I. osztályú árura vonatkozóan a következők szerint alakultak: • Konzerv- és fagyasztóipari meggy (hazai feldolgozóba beszállítva): 200-240 Ft/kg között tételnagyságtól, feldolgozótól, a termelő és feldolgozó speciális, egyedi helyzetétől, stb. függően. • Lengyel export, fagyasztóipari alapanyagnak (előhűtve, kamionba rakva, a feladó magyarországi telephelyén): 0,85-0,95 €/kg. • A német nyers export (konzervipari alapanyag) vonatkozásában kétféle paritásban közöljük az árakat a beérkező információk alapján (melyek eddig elsősorban csak az ország nyugati és középső termőtájain realizálódtak): o Előhűtve, Németországba kiszállítva: 1,00-1,20 €/kg között (feldolgozótól, feladóhelytől, szállítási távolságtól, stb. függően). o Előhűtve, a feladó magyarországi telephelyén kamionba rakva: 245-265 Ft/kg. • A cigánymeggy (hazai feldolgozóba beszállítva) kezdetben 150 Ft/kg körüli áron mozgott, később inkább a 170-190 Ft/kg sávban születtek megállapodások. • Az Oblacsinszka meggy ára (ültetvényben, vagyis „kerti ár”) 170 Ft/kg körül. • A gyengébb minőségű lémeggyek ára valamivel ez alatt (120-140 Ft/kg körül).

A szezon közepe

Az Érdi bőtermő és a cigánymeggyek betakarítása június végére gyakorlatilag mindenhol az országban befejeződött. A termés mennyisége – az előzetesen becsültnek megfelelően – jó, illetve nagyon jó volt, de a termés minősége elmaradt a várttól (puha gyümölcshús, cseresznyelégy, repedés-hasadás).

Június utolsó dekádjában az ország minden termőtáján elkezdődött, illetve tartott a későbbi érésű főfajták (Kántorjánosi, Újfehértói fürtös, Debreceni bőtermő, továbbiakban: „fürtös meggyek”), betakarítása. A június végi szűk egy hetes kánikulai időjárás kissé felgyorsította, illetve összetolta az érést, de a következő napok mérsékeltebb hőmérsékletei kissé kisimították ezt a felborult egyensúlyt. Bács-Kiskun megyében július első napjaiban be is fejeződött a „fürtös meggyek” szürete, a Dunántúlon pedig július 6-10. között zárult a betakarításuk, míg az északi és észak-keleti termőtájakon kb. július 10-12-ig tartott a „főszezon”, majd pár nap „levezetés” következett kisebb men�- nyiségekkel.

A fürtös meggyek minőségével különösebb problémák nem voltak, az Érdi bőtermőhöz viszonyítottan kisebb fokú volt a cseresznyelégy-fertőzöttség mértéke is, továbbá megfelelőnek, illetve jónak mutatkozott a húskeménység, a gyümölcsméret és a színeződés is. A termés mennyisége a közepes körül mozgott, egyes termesztőkörzetekben akár az „erős közepes” jelző is használható (bekövetkezett a korábbi előrejelzés, miszerint a kisebb fánkénti gyümölcs-darabszámot valamelyest kompenzálta az egyedi gyümölcstömeg- növekedés).

A szezon közepén, június utolsó dekádjában a piaci árakban kismértékű, felfelé történő elmozdulást tapasztaltunk az alábbiak szerint:
• Konzerv- és fagyasztóipari meggy ára (hazai feldolgozóba beszállítva): nettó 220-250 Ft/kg, legjellemzőbb a 230- 240 Ft/kg ártartomány (feldolgozótól, a termelő és feldolgozó speciális, egyedi helyzetétől, stb. függően). Ez azt jelenti, hogy az árak mintegy 10-20 Ft/kg értékkel emelkedtek a megelőző egy hétben.
• Lengyel export, fagyasztóipari alapanyagnak (előhűtve, kamionba rakva, a feladó magyarországi telephelyén): 0,90-0,93 €/kg, mely a június közepi 0,85-0,95 €/kg ártartománynak inkább a felső része, azaz az árak kismértékű növekedéséről, vagy még inkább az eddigi árintervallum felső részében történő stabilizálódásáról beszélhettünk.
• A német nyers export (konzervipari alapanyag) árában jelentősebb elmozdulást nem láttunk, és érdemben a lémeggy ára sem változott.

A lengyel kereslet szívóhatása egyértelműen fokozódott, így intenzív lengyel keresletről és jelenlétről beszélhettünk. Az árak relatíve magas színvonala és változásának tendenciája elsősorban az intenzív lengyel kereslettel függött össze, mivel a termés mennyisége semmiképpen nem volt rosszabb a vártnál.

A szezon vége, főbb tapasztalatok

A meggyszezon utolsó két hetében különösebb változás már nem volt a korábban leírtakhoz képest. Az intenzív lengyel kereslet következtében azonban lassan, de határozottan és folyamatosan emelkedtek az árak, a hazai feldolgozóknak egyre nagyobb versenyt kellett folytatniuk a nyersanyagért. Ennek következtében a szezon végére 260-290 Ft/kg közé emelkedett a belföldi felvásárlási ár. A szezon eredményezett néhány fontos tapasztalatot. Egyrészt fel kell készülni arra, hogy a cseresznyelégy és a foltosszárnyú muslica egyre nagyobb gondot fog jelenteni, és a védekezési lehetőségek elég szűkösek, ami miatt a probléma kezelésével fokozottan foglalkozni kell. Másrészt a termelők és a hazai feldolgozók közötti bizalom ebben az évben sem lett nagyobb, sőt sokan úgy gondolják, hogy tovább mélyült a szakadék, ami nem az ágazat szervezettsége irányába húz. Harmadrészt körvonalazódni látszik az is, hogy a jövőben talán nem csak a német exportorientáltságú hazai feldolgozóipar jelenti a fő keresletet a magyar meggyre, hanem más európai vevők is beléphetnek a piacra, ami csökkentheti a magyar meggy „egypiacos” volta miatt kitettséget. Továbbá szomorú tapasztalat, hogy a frisspiaci meggy iránti kereslet – a gyenge cseresznye- és meggytermés ellenére – sem volt túlzottan intenzív, többekben megfogalmazódott a gondolat a szezonban, hogy hosszú távon elveszíthetjük a frissfogyasztású meggy piacán eddig megszerzett pozíciónkat.

Szerző:
Dr. Apáti Ferenc
FruitVeB, alelnök