Ez év szeptember második hétvégéjén területtől függően mintegy 170 mm* eső hullott le Szentes környékén. A két nap alatt leesett csapadék elvezetése nagy gondot okozott nem csak a közlekedésben, a családi házak kertjeiben, de a fóliás kertészetekben is. A kialakult állapotokról, a károkról, a kártalanítás lehetőségéről Gulyás Jánossal, a DélKerTÉSZ szaktanácsadójával beszélgettem.

Tapasztalt szaktanácsadó vagy, találkoztál- e hasonló méretű gonddal korábban?

Az elmúlt néhány évben inkább a nagy szárazság okozott gondot, illetve még a nyár elején is a felszaporodott rágcsálókkal küzdöttünk, így váratlanul érte a termelőket a nagy mennyiségű csapadék. Az volt a legnagyobb probléma, hogy a kertész hiába tartotta rendbe a saját területén a vízelvezetőket, a kapun kívül az árokrendszer általában gyomos, eltömődött volt, alkalmatlan a nagyobb csapadék elvezetésére. A nagy kertészeti telepek mellett a nagyobb átereszek sem tudták elvezetni a vizet, volt ahol vízügy nem reagált kellően, pld. a csatorna le volt zárva. Most derült ki az is, hogy az elmúlt években történt útfejlesztések nem gondoskodtak megfelelő méretű vízelvezetőkről, így pld. az elkerülő út mellett jelentős területek kerültek víz alá.

Milyen károk keletkeztek a hajtatásban?

Sok helyen nem csak a fóliák között alakult ki vízállás, de a berendezésekben is, a növények víz alá kerültek. Még a talaj nélküli termesztésben is vízben álltak a növények. Ott, ahol 2-3 nap alatt sikerült elvezetni a csapadékot, megmaradt a növények jó része, ahol azonban 4-5 napig vízben volt, ott teljesen kipusztult az állomány.

A fóliás kertészek a környéken augusztusban váltanak növényt a fűtött fóliákban. Hogyan érintette a kár a régi és az új állományt?

A hosszú kultúráknál sok helyen szép kötések voltak a paprikánál és az alacsony nyári árak miatt számoltak a termelők a jó őszi bevételre. Az új telepítések, ha nem pusztultak el, akkor tőhiány és jelentős termés elrúgás alakult ki.

Mit lehet ilyenkor tanácsolni a termelőnek?

A cél a gyökér regeneráció elősegítése és a tápanyagok pótlása. Mivel a növény a gyökéren keresztül nem tudja felvenni a tápanyagokat, ezért a lombtrágyákhoz kell nyúlni. Különösen a talajos kultúrákban kell erre odafigyelni, mivel sokáig nem lehet öntözni. A talaj nélküli termesztésben a növények sokkal jobban átvészelték az 1-1,5 napos vízállást, közegtől függetlenül. Ez is a gyorsabb gyökérfejlődést bizonyítja.

Mekkora kár érte a környék termelőit?

A Tész vonatkozásában rendelkezem csak adatokkal. Kb. 20 hektár hajtató felület károsodott. Mivel a falugazdászok felmérték a 30% feletti károkat, így az abból adódó terméskiesést 50 millióra becsülték. Az alatti veszteség rejtve maradt.

Számíthatnak-e a termelők kártérítésre?

A hajtató kertészek nem tagjai a kárenyhítési alapnak, így onnan nem számíthattak segítségre. Akkor lehetett volna kártérítést kérni, ha az önkormányzat kérte volna a terület katasztrófasújtottnak nyilvánítását. Ez időben nem történt meg. Ennek ellenére megtörténtek a kárfelmérések és bejelentések a NÉBIH felé, eddig hivatalos válasz nem érkezett.

Milyen tanulságokat vonhatunk le ebből a káreseményből?

Véleményem szerint nagyon fontos lenne, ha mindenki a saját területén megtenné az óvintézkedéseket. Az is kiderült, az utóbbi évek során történt csatornatisztítások nem elégségesek, például sok helyen a víz elfolyása nem biztosított. Át kellene tekinteni azt is kinek a felelőssége az értékmentés? Inkább a megelőzésre kellene koncentrálni, megelőzve ezzel a hasonló károkat.

 

Ledóné Darázsi Hajnalka