Az Isztambulban megszervezett 38. Prognosfruit konferencia keretében a Süleyman Demirel University (Isparta) professzora Dr. Mehmet Atilla Askin mutatta be a török gyümölcstermesztést. A Török Statisztikai Hivatal (TUIK) számadatai alapján a török gyümölcstermelés összesen megtermelt árumennyisége 2013-ban 18 millió tonnát tett ki.
A legnagyo bb mennyiség ben megtermelt gyümölcs a szőlő, több mint 4 millió tonna, ezt az alma követi mintegy 3,5 millió tonnával és nagyjából ugyanilyen nagyságrendet tesznek ki a citrusgyümölcsök is. A csonthéjas gyümölcstermelés 2,4 millió tonna, az olíva termelés 1,8 millió tonna, a diófélék (ebből a törökmogyoró 600.000 tonna) és a tea termelés is még további 1,2-1,2 millió tonnát jelent.
Rövidtávú cél az export 10%-os növelése
Az almatermelés a 2000-es évek elején 2-2,5 millió tonna között ingadozott, míg 2007-től folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A fő termőtájak Észak-Antalya, a Kaukázus vidéke és Közép-Anatolia, a legnagyobb mennyiséget előállító térség központja Isparta, itt mintegy 700.000 tonna terem. Az idei évben Törökország nagyon komoly fagykárt szenvedett március 29-31 között komoly lehűlés következett be Törökország északi részén (-5°C), Közép-Anatóliában 50-70% a veszteség, Isparta régióban a kiesés 20% körül alakult. A termesztett fajták legjelentősebb hányadát a Red D. fajtakör adja, ami több mint 40%-ra tehető. Van a török alma termelésnek kedvelt saját fajtája is. Az ‚Amasya’ nevű fajtát a Malus sylvestris fajból (vadalma) szelektálták, termésmennyisége 2013-ban 245.000 tonnát tett ki. Termesztése felfutóban van, mert gyümölcse kemény húsú, leveses, aromás-illatos és könnyen termeszthető, továbbá vidéki viszonylatban a helyi fajtákat mind a termelők, mind a piac jobban preferálja. Az egy főre jutó fogyasztás – példaértékű a szerk. – 30 kg/fő.
A fogyasztók – főleg a nagyvárosokban – csak színük szerint tudják megkülönböztetni az almákat (piros, sárga, zöld), a fajtatudatosság hiányzik. A fogyasztók az édes és az erősebb színezettségű gyümölcsöt részesítik előnyben, de kóstoltatási próbák alkalmával már a ‚Gala’ és ‚Fuji’ fajták kezdenek előtérbe kerülni. Az organikus termesztés körülbelül 3%-ra tehető a török almatermesztésben. Az ország hűtőtárolási kapacitása 800 ezer tonna, ebből 450 ezer tonna az Isparta-i körzetben található, a CA tárolók részaránya kevesebb, mint 1%. A metilciklopropén (Smartfresh) használata mára már eléggé elterjedt, de csak az első osztályú gyümölcsök esetében. Törökország almaexportja kb. 100.000 tonnát tesz ki, a legfontosabb célországok között Egyiptom, Szíria és Irak szerepel. Törökország szállít az orosz piacra is, de úgy látják ez a piaci lehetőség leépülőben van, hosszútávon nem kell (kb. 5 év múlva) majd már nagyobb tételben almát szállítani, mert igen jelentős a facsemete import, – évi 2 millió darab – ami természetesen eltelepítésre is kerül. A török körtetermesztés 2007-ig 350-400 ezer tonna között mozgott, azóta az almatermesztéshez hasonlóan növekedő tendenciát mutat és 2013-ban már meghaladta a 450.000 tonnát. A fő fajták a ‚Santa Maria’ (30%), ‚Deveci’ (20%), ‚Ankara’ (10%), ‚Vilmos’ (10%), a ‚Kieffer’ és az ‚Akca’ fajták további 5-5%-ot tesznek ki. A fő termőtájak Marmara, Aegean és a mediterrán régió. 2013-ban Törökország összesen 22 ezer tonna körtét exportált, főleg Szaudi-Arábiába, Iránba, Irakba és Szíriába. Az Európai Unióba mindössze 5 ezer tonnát exportált, a főbb importőr országok Görögország és Macedónia a ‚Deveci’ fajtából, Románia pedig a ‚Santa Maria’ fajtából vásárolt elsősorban. Az egy főre jutó fogyasztás 4,9 kg. Az utóbbi években a ‚Santa Maria’, ‚Deveci’ és a ‚Vilmos’ fajták tárolása terjedt el, ma már ezek a fajták márciusig is megtalálhatók a piacon. Az exporttevékenység növelését tartja a professzor az ágazat legfontosabb fejlődési lehetőségének, egyenlőre rövidtávon 10%-os növelést céloztak meg, de mindemellett természetesen elengedhetetlen a minőségi növekedés is.
Megduplázhatja a gyümölcslétermelését Törökország a közeljövőben
A Török Gyümölcslé Szövetség (MEYED) részéről Erbu Aktag a szövetség titkára, a feldolgozóipar oldaláról jellemezte a török gyümölcstermesztést. Törökország gazdasági szerkezetében a bruttó termelési érték (GVA) szempontjából a mezőgazdaság csak mintegy 9%-ot tesz ki, addig a foglalkoztatásban 25%-os részesedést tudhat magáénak. Törökország nettó exportőr termelési értékben a mezőgazdasági termékek tekintetében – az ENSZ COMTRADE adatbázisa alapján. Az export tekintetében termékcsoportok szerint a gyümölcsfélék vannak az abszolút első helyen, importra pedig alapvetően malomipari termékekből, gabonafélékből, olajos növényekből és zsírokból szorulnak. A török mezőgazdasági minisztérium megfogalmazásában az ágazati célok között 2023-ig 15%-os gazdasági növekedés a kitűzött cél, továbbá az, hogy 10 éven belül a világ első öt legnagyobb mezőgazdasági termelő országa között szerepeljen! 2007-től 2012-ig a mezőgazdaság összességében 6% GDP növekedést tudhat magáénak. Európai összehasonlításban a mezőgazdasági területek öntözési aránya kimondottan jónak ítélhető (27%), összehasonlításképp Olaszországé 23%, Spanyolországé 25%, Franciaországé 33% és Lengyelországé 36%. Dél- Kelet Anatólia kiemelt fejlesztési régió, 2005-től itt igen komoly beruházásokat eszközöltek a termelésfejlesztés növelésére. A zöldség és gyümölcs ágazatban az elmúlt 10 évben a feldolgozóipar tudhatja a legjelentősebb növekedést magáénak, világviszonylatban is az első 10 ország között szerepel, friss áru termelés szempontjából pedig a 6. helyre sorolható. 2002 és 2013 között 36% volt a termelésnövekedés és így érte el 2013-ra az összesen megtermelt gyümölcs mennyisége a 18 millió tonnát.
A FAO és a török statisztikai hivatal adatai szerint – termékekre vonatkoztatva – világviszonylatban több termék esetében Törökország a megtermelt mennyiséget tekintve az első helyen szerepel, ezek a termékek a füge, a cseresznye, a birs és a kajszibarack. Második helyen a meggy, harmadik helyen az alma és a gránátalma, illetve negyedik helyen a paradicsomtermelésben is élenjáró. A feldolgozóipar szerepe folyamatosan nő, jelentősége az elmúlt évtizedben megduplázódott, a feldolgozott árumennyiség meghaladja az egy millió tonnát! A feldolgozásra kerülő gyümölcsök legnagyobb hányadát az alma jelenti (44%), majd a sort az őszibarack 13%, a gránátalma 10 %, a meggy 6% részaránnyal követi – a MEYED adatai szerint. Az ágazat erősen exportorientált, az elmúlt tíz év árbevételének összesített adatai szerint a bevételeit mintegy 150 millió dollárral növelte. Részesedése a világ gyümölcslétermeléséből 1,6%. Negatív importszaldója egyedül narancsléből van. Az előállított gyümölcslevek 64%-a nektár és csak 6% a teljes értékű (100%-os) gyümölcslé. Az egy főre jutó fogyasztás jelenleg megegyezik a világátlaggal, országon belül is van tehát bőven lehetőség a kapacitás növelésére. A 100%- os gyümölcslevek között is első helyen az alma szerepel (57%), ezt a narancs (16%), a szőlő, illetve a paradicsom követi (6-6%). A nektárok között az első helyen az őszibarack (36 %) áll, majd a különböző gyümölcslékeverékek (20%) a legkeresettebbek. Míg az Európai Unió gyümölcslé fogyasztása csökkenő tendenciát mutat, addig a török gyümölcsléfogyasztás növekszik, ha az elmúlt 15 év adatait (AIJN) elemezzük. A MEYED titkára az előadásának következtetéseiben azt fogalmazta meg, hogy amennyiben a világ 15 legjelentősebb fogyasztó országához viszonyítja a törökországi gyümölcsléfogyasztási adatokat, akkor a 13 liter/főre jutó éves fogyasztási szint még jócskán bővíthető az átlagos 27 literhez képest. Jó lesz tehát Európának ezt az intenzív növekedést alaposabban szemmel kísérni!
FERENCZ ANITA
FruitVeB
