Az elmúlt években Magyarországon is egyre nagyobb számban létesítettek Knipp fával telepített, jéghálós, szuperintenzív almaültetvényeket, melyek Nyugat- Európában már jó egy-másfél évtizede meghatározóak. Felmerül azonban a kérdés, hogy ezek a nagy tőkeigényű beruházások a hazai piaci-gazdasági környezetben képesek-e megfelelő jövedelmezőséget és megtérülést biztosítani. Jelen elemzésünkben erre próbálunk rávilágítani, mindezt elősegítve azzal, hogy a szuperintenzív ültetvények üzemgazdasági viszonyait folyamatosan az intenzív ültetvényekhez hasonlítva mutatjuk be.

A számítások 100%-ban saját forrásból elvégzett ültetvénytelepítésre vonatkoznak, nem vettük figyelembe a 40-60%-os beruházási támogatások hatását, mert elvárásunk az, hogy egy ültetvénynek támogatás nélkül is gazdaságosnak kell lennie. Hasonló okból nem kalkulálunk a területalapú (SAPS), az AKG és a szerkezetátalakítási támogatással sem. Eredményeink nem fogadhatók el egyetlen igazságként, nem vonatkoznak minden vállalkozásra, minden ültetvényre és minden évre, mert a költség-, termés- és árviszonyok az egyes vállalkozások, ültetvények és évjáratok között nagyon eltérőek. Kalkulációink csak a nagyságrendek tekintetében reprezentálják a korszerű, magas színvonalon, intenzíven művelt ültetvények üzemgazdasági viszonyait. A felhasznált ráfordítások (anyagok, kézi munka, gépi munka) ára, illetve önköltsége 2012- 2013. évi árszínvonalat tükrözi. Az anyagok ára ÁFA nélkül, a kézi munkák bérköltsége pedig járulékterhekkel együtt értendő: az időbért 600 Ft/óra költségen vettük figyelembe, és minden egyes munkaóra-felhasználásra felszámítottuk. Az értékesítési árak és így a bevételek szintén ÁFA nélkül értendők, a hozamok és értékesítési árak sokéves átlagot igyekszenek tükrözni. A bemutatott szuperintenzív ültetvények paramétereit az 1. táblázat tartalmazza, illetve az 1. és 2. fotóval illusztráltuk.

Beruházási költségek és a termőre fordulás időszaka

A szuperintenzív almaültetvények létesítése mintegy kétszer nagyobb tőkét igényel az intenzív ültetvényekhez képest (2. táblázat). A magasabb telepítési költség főbb okai az alábbiak: A jéghálós ültetvényekben különös gondot kell fordítani a terület-egyengetésre és meliorációra, mert itt a talajon megálló vízfoltok lassabban száradnak, és folyamatos problémát jelentenek a gépek mozgása és a párás-fülledt mikroklíma kialakulása miatt. Ezért a területelőkészítés költsége magasabb. A jégháló tartására alkalmas támrendszer, valamint a jégháló-rendszer egyéb kellékei (háló, erősebb huzalok és ankerek, drótkötelek, kapcsok stb.) legalább mintegy 3,0 millió Ft plusz költséget jelentenek hektáronként egy normál támrendszerhez képest. A Knipp fák ára átlagosan 4,5 EUR/db, ami 3 077 fa/ha tőszám esetén 4,0-4,2 millió Ft beszerzési költséget jelent. Ez 2500 db suháng esetén legfeljebb 1,5-1,8 millió Ft (600-700 Ft/db), tehát az ültetőanyag vételárában kb. 2,5 millió Ft különbség áll fenn. A szuperintenzív ültetvények mintegy kétszer magasabb telepítés költsége mellett az első három év ápolási költsége is ugyanilyen arányú eltérést mutat az intenzívekéhez képest. Ennek oka, hogy míg a suhánggal létesített ültetvényben az első két évben érdemi terméssel még nem számolhatunk, és a harmadik évben is 15-20 t/ha körül alakul a termés, addig Knipp fa esetében már a második évben 20 t/ha, a harmadikban pedig 40-45 t/ha hozam érhető el. Így utóbbiban az alkalmazott technológia már a 2. évben is közel áll a termőévekéhez, a harmadik évtől pedig már a ráfordítások nagyságrendje is megközelíti a teljes termőévek költségét. Ezzel szemben a Knipp fákkal a telepítés utáni első három évben elérhető 60-65 t/ha össztermés révén 3,5 millió Ft körüli árbevétel realizálható már a termőre fordulás időszakában (a suhánggal létesített ültetvények ez idő alatt kb. harmad ennyi árbevételt érnek el). A termőre fordulásig így egy szuperintenzív ültetvényben 9,0 millió Ft-hoz közelítő, míg az intenzívben 4,5 millió Ft-os tiszta beruházási költséggel állunk szemben (2. táblázat).

Termelési költségek a termőidőszakban

A szuperintenzív almaültetvényekben a termesztéstechnológiai ráfordítások (minden, az ültetvényben végzett művelet, a betakarítás kivételével) szintje 1,0 millió Ft körüli nagyságrendet képvisel. A betakarítás költsége a nagy terméshozamok és a 3,5 m körüli famagasság miatt megközelíti a fél millió Ft-ot, továbbá nagyon nagy tételt jelent az ültetvény amortizációs költsége (jéghálóval együtt). Mindezekkel együtt a hektáronkénti közvetlen termelési költség 2,2-2,3 millió Ft körül van (posztharveszt nélkül), mely az általános költségekkel kiegészülve 2,5 millió Ft/ha összes termelési költséget eredményez. Ezek alapján a 60 t/ ha terméshozam mellett az alma előállításának kg-onkénti költsége 40 Ft körül alakul (tárolás, válogatás és csomagolás nélkül, mert ezekkel együtt 80-140 Ft/kg között lesz). Ezzel nagyjából megegyezik az intenzív ültetvényekben elérhető önköltséggel (3. táblázat). A különbség az, hogy ezzel az önköltséggel nem 40, hanem 60 tonna termést produkálunk. Amennyiben csak fél termést érünk el (pl. fagykár vagy kötődési probléma miatt) a kg-onkénti önköltség a betakarítással bezárólag is már 70-80 Ft/kg közé emelkedik! Az egyaránt magas színvonalon művelt intenzív és szuperintenzív almaültetvények fajlagos (kg-ra vetített) termelési költsége között számottevő differencia tehát nincs, de a hektáronkénti termelési költségek mintegy 800 ezer Ft-tal, azaz közel 50%-kal magasabbak a szuperintenzív ültetvényekben. Ennek főbb okai a következők: A termesztéstechnológiai ráfordítások hektáronként kb. 200 ezer Ft-tal, azaz 20-25%-kal magasabbak, elsősorban a többlettermés nagyobb víz- és tápanyagigényének és a valamivel nagyobb famagasság miatti plusz növényvédőszer-költségnek (ha a dózisokat liter vagy kg/ha/m koronamagasságban határozzuk meg) köszönhetően. A betakarítás költsége mintegy duplája, mert egyrészt közel arányosan emelkedik a terméshozammal, másrészt a szuperintenzív ültetvényben a nagyobb munkateljesítményű szedés érdekében önjáró betakarítógép alkalmazását feltételeztük, melynek magas a – hozamtól független – éves állandó költsége. Az ültetvény amortizációs költsége szintén kétszeres eltérést mutat, és az ebben lévő differencia a 800 ezer Ft-os termelési költségtöbblet közel felét adja. Összefoglalva megállapítható, hogy a szuperintenzív ültetvényekben a közel másfélszeres hozam, hozzávetőlegesen másfélszer nagyobb termelési költséggel állítható elő (3. táblázat).

Hozam, árbevétel, jövedelem és jövedelmezőség a termőidőszakban

A 4. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a szuperintenzívnél 95%-os, az intenzívnél 85%-os étkezési alma kihozatal és azonos értékesítési árak mellett a szuperintenzív ültetvényben – a másfélszeres terméshozamnak köszönhetően – mintegy 1,2-1,4 millió Ft-tal, azaz 50-60%-kal magasabb árbevétel érhető el. A szuperintenzív ültetvényben elérhető, 20 t/ha-ral, azaz 50%-kal magasabb hektáronkénti terméshozamot és a 10 százalékponttal magasabb étkezési kihozatalt alapvetően a következő főbb tényezőknek tulajdonítjuk: A szuperintenzív ültetvényben alkalmazott 20-25%-kal magasabb hektáronkénti tőszám ugyanazon fajlagos terméshozam mellett (20 kg/fa) 10-12 tonnával nagyobb hektáronkénti termést eredményez. A jéghálós ültetvényben nem keletkezik jégkár (mennyiségi kiesés) és egy kedvezőbb mikroklíma alakul ki, ami 3-6 t/ha terméstöbbletet jelenthet önmagában – azt feltételezve, hogy a jégkár sokéves mértéke nem haladja meg az 5-8%-ot (pl. 10 évente egy 50-80%-os jégkár), mert ennél gyakoribb jégverések esetén a jéghálós ültetvény előnye rohamosan növekszik. Az étkezési kihozatalban lévő 10 százalékpont különbség elsősorban a jégháló alatti jóval kisebb napégési károknak, a jégverés okozta minőségcsökkenés elkerülésének, (szintén csak 5-8% átlagos jégkárt feltételezve) továbbá a hatékonyabb növényvédelemnek (kisebb elsodródás, jobb fedés, lassúbb a beszáradás) köszönhető. A stabilabb támrendszer miatt megengedhető, valamivel nagyobb famagasság néhány tonna plusztermést eredményezhet. A Knipp fáról „indított” ültetvény első 3-4 éves nevelésének és a koronakialakításnak a módja a későbbiekben is egy stabilabb termőegyensúlyt biztosíthat. Fentiekben foglaltak alapvető feltétele, hogy a jégháló alá olyan fajta kerüljön (pl. Golden Reinders, Gala Annaglo, stb.), mely zatal és azonos értékesítési árak mellett a szuperintenzív ültetvényben – a másfélszeres terméshozamnak köszönhetően – mintegy 1,2-1,4 millió Ft-tal, azaz 50-60%-kal magasabb árbevétel érhető el.

A szuperintenzív ültetvényben elérhető, 20 t/ha-ral, azaz 50%-kal magasabb hektáronkénti terméshozamot és a 10 százalékponttal magasabb étkezési kihozatalt alapvetően a következő főbb tényezőknek tulajdonítjuk: A szuperintenzív ültetvényben alkalmazott 20-25%-kal magasabb hektáronkénti tőszám ugyanazon fajlagos terméshozam mellett (20 kg/fa) 10-12 tonnával nagyobb hektáronkénti termést eredményez. A jéghálós ültetvényben nem keletkezik jégkár (mennyiségi kiesés) és egy kedvezőbb mikroklíma alakul ki, ami 3-6 t/ha terméstöbbletet jelenthet önmagában – azt feltételezve, hogy a jégkár sokéves mértéke nem haladja meg az 5-8%-ot (pl. 10 évente egy 50-80%-os jégkár), mert ennél gyakoribb jégverések esetén a jéghálós ültetvény előnye rohamosan növekszik. Az étkezési kihozatalban lévő 10 százalékpont különbség elsősorban a jégháló alatti jóval kisebb napégési károknak, a jégverés okozta minőségcsökkenés elkerülésének, (szintén csak 5-8% átlagos jégkárt feltételezve) továbbá a hatékonyabb növényvédelemnek (kisebb elsodródás, jobb fedés, lassúbb a beszáradás) köszönhető. A stabilabb támrendszer miatt megengedhető, valamivel nagyobb famagasság néhány tonna plusztermést eredményezhet. A Knipp fáról „indított” ültetvény első 3-4 éves nevelésének és a koronakialakításnak a módja a későbbiekben is egy stabilabb termőegyensúlyt biztosíthat. Fentiekben foglaltak alapvető feltétele, hogy a jégháló alá olyan fajta kerüljön (pl. Golden Reinders, Gala Annaglo, stb.), mely sem színeződésben, sem terméshozamban nem sínyli meg a gyengébb megvilágítottságot. Az elérhető hektáronkénti – adózás előtti – nyereség (fedezeti összeg, nettó jövedelem) a szuperintenzív ültetvényekben 1,5-2,0-szer magasabb (4. táblázat). Ilyen hozam- és minőségparaméterek mellett a költségarányos jövedelmezőség is kedvezőbb a szuperintenzív ültetvényben. Azonban a jóval magasabb termelési költségek miatt a szuperintenzívek jövedelmezősége érzékenyebben reagál a termésveszteségekre, tehát a fagykárok vagy technológiai hibák miatti gyakori terméskiesések (jégkár nem fordul elő) nagyobb mértékben rontják itt a jövedelmezőséget, mint az intenzívekben. Ezzel szemben az is igaz, hogy az intenzív ültetvényeknél azt feltételeztük, hogy a 40 t/ha termést és a 85% étkezési kihozatalt 5-8%-os jégkár-valószínűség mellett is elérik. Ha viszont a jégkár-gyakoriság emelkedik, akkor itt rohamosan csökken a termés és/vagy a minőségi kihozatal (a jéghálós ültetvényben változatlan marad), és ezzel együtt a jövedelmezőség (40 t/ha termésnél kb. 50% étkezési kihozatal alatt általában már veszteséges a termelés).

Összegzés

A szuperintenzív ültetvényekben potenciálisan sokkal magasabb nyereség érhető el a termőévekben, de ennek az az „ára”, hogy a telepítéshez kétszer annyi tőke szükséges. A termőévek átlagában vett 60 t/ha-os termés is elég késői, a 10-12. évben bekövetkező megtérülést biztosít (ennek levezetését terjedelmi okokból nem részletezzük), tehát egy ilyen nagy tőkeigényű ültetvényben nem nagyon engedhető meg semmilyen termésveszteség. A nem vagy csak korlátozottan elkerülhető termésveszteségek mellett (fagykár, terméskötődési probléma, stb.) a jó évjáratokban akár 65-70 t/ha termést is el kellene érni, hogy többéves átlagban 60 t/ha-os hozamot produkáljunk. Ebbe viszont nem „férnek bele” a termesztéstechnológiai hibák miatti terméskiesések. A ráfordításokat és a szaktudást tehát „csúcsra kell járatni” a gazdaságos termelést biztosító terméshozamok eléréséhez. Biztosabb megtérülést beruházási támogatással érhetünk el, tisztán saját forrásból létesített szuperintenzív ültetvény megtérülése hazai piaci viszonyok, értékesítési árak mellett kockázatos lehet. A jéghálós ültetvények előnye viszont kb. 15-20%-os jégkár-valószínűség fölött már rohamosan növekszik a nem jéghálós ültetvényekkel szemben (minden egyéb tényező azonosságát feltételezve a két ültetvény között).

Szab ó Viktor, Bold Agro Kft.
Dr. Apáti Ferenc, Debreceni Egyetem,
Agrártudományi Központ