Németországban 2019. szeptember 4-én a Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium elindított egy „Rovarvédelmi akcióprogram” néven bevezetett mozgalmat, amely nem csak a politikai élet résztvevőit és a mezőgazdasággal semmilyen gyakorlati kapcsolatban nem levő, emiatt aztán könnyen félreinformálható lakosságot osztotta meg erőteljesen, hanem az érintett gyümölcs-, illetve növénytermesztők körében is hatalmas vihart kavart. A mezőgazdasági tevékenységet, de elsősorban a gyümölcstermesztés németországi létjogosultságát veszélyeztető törvénytervezetek, illetve határozatok ellen az érintett termesztők hevesen tiltakoznak, de – mint a legtöbb országban – a nagyobb bevételt hozó egyéb iparágak és a politikai érdekek elnyomják a mezőgazdaságból élő gazdák és szakemberek hangját, pedig a tiltakozásnak nem csak különböző szakmai fórumokon, rendezvényeken, sajtónyilatkozatokban és információs kiadványok által adnak hangot, hanem sztrájkok, tüntetések, nagyobb tömegeket megmozgató demonstrációk útján is.

De nézzük meg, miről is van szó valójában:

Az akcióprogram részeként olyan törvényjavaslatok születtek, amelyek a környezetvédelmi előírásokat szigorítják meg, a legtöbb esetben nem indokolt módon vagy mértékig, amelyekkel teljesen lehetetlenné tennék a területen zajló mezőgazdasági tevékenységet.

  • Kibővítenék például a növényvédelmi törvényben felsorolt védett élőhelyek listáját, amelyeken a gyomirtószerek, illetve a biodiverzitást csökkentő növényvédő szerek használata tilos (nemzeti parkok, természetvédelmi területek, bioszférarezervátumok, víz- és gyógyvízvédelmi területek, úgynevezett FFH-területek, vagyis növény-, állat- vagy élőhelyvédelmi szempontból védetté nyilvánított kisebb felületek, természeti képződmények vagy mesterséges objektumok, továbbá a madárvédő erdősávok környékén). Eddig is tudatosan tervezték az egyes termőtájak összetételét, vagyis a természetvédelmi területek ill. a gazdaságilag hasznosított területek arányát, ezután még több olyan terület lenne, ami a hangzatos törekvések szerint tökéletes menedékül szolgál majd az ott élő állatok számára.

  • Megváltoztatnák az állami vízháztartásra vonatkozó törvényeket a természetes vizeket övező védett zónák erőteljes kibővítésével, ahol nem vagy csak minimális mértékben lehet növényvédő szereket, illetve műtrágyákat használni.

  • Módosítanák a növényvédő szerek használatáról szóló rendelet előírásait, különös tekintettel a méheket esetlegesen károsító rovarölőszerekre: az engedélyezett növényvédő szerek listáját úgy módosítanák, hogy a megszorítások által jobban figyelembe vennék a nem-célzott szervezetek, hasznos élőlények védelmét, a biológiai sokféleség fenntartását, illetve az egyes ökoszisztémák zavartalanságát.

  • Korlátoznák, illetve egyes területeken teljesen megtiltanák a glifozát-hatóanyagú vagy hasonló hatású gyomirtószerek használatát, már 2023-as határidővel. A tilalmi zónába tartozna az összes természetvédelmi terület, nemzeti park, a korábban megnevezett FFH-zónák, bioszférarezervátumok, víz- és gyógyvízvédelmi területek ill. madárvédő erdősávok.

  • További szabályozásokat vezetnének be a műtrágyázásra vonatkozóan is, különös tekintettel a fentiekben felsorolt, védett vagy veszélyeztettnek nyilvánított területeken.

Az előterjesztések hatalmas vihart kavartak, melynek hullámai a mai napig nem csendesülnek. Az új szabályozással érintett termesztők eleinte egyénileg vagy kisebb csoportosulások, szervezetek keretein belül tiltakoztak a szerintük a mezőgazdasági tevékenységet teljesen ellehetetlenítő, a megélhetésüket kockára tevő törvénytervezetek ellen. A megmozdulások aztán egyre szervezettebbek lettek és többféle irányt vettek: az utca emberének, a mezőgazdaságról nem sokat tudó lakosságnak a figyelmét demonstrációkkal, felvonulásokkal igyekeznek felhívni a téma fontosságára és arról tájékoztatni, hogy a politikusok által festett kép egyoldalú, elferdíti a valóságot, a törvénytervezetek hatályba lépése pedig (legalábbis jelen formájukban és a jelenleg tervezett határidőkkel) sokkal több káros hatással járna, mint előnnyel. A tiltakozó gazdák mindegyike hatalmas zöld keresztet állít a birtoka határába (1. kép), messziről hirdetve a meggyőződését. A médiában egyre több az olyan tényfeltáró nyilatkozat, amely a kérdéskört nem csak a „zöldek” és politikai szövetségeseik szemszögéből, hanem a gazdák szakmai szempontjait bemutatva tájékoztatja a lakosságot a döntéshelyzetről.

https://static3.heilbronnerstimme.de/storage/image/5/0/9/5/3345905_default-artikel_1tPnwC_txUWxR.jpg

Forrás: Christiana Kunz
1. kép: A tiltakozó gazdák birtokain látható zöld kereszt

Azok a termesztők, akik úgy érzik, a politikai akcionizmussal szemben a szakmai érvelés nem hatásos, Németország-szerte több városban szerveztek figyelemfelhívó sztrájkot, a novemberi berlini demonstráción például összesen 8 600 traktor vett részt (2. kép), időlegesen megbénítva a nagyváros forgalmát.

https://ais.badische-zeitung.de/piece/0a/b3/70/a0/179531936-h-720.jpg

Forrás: Julius Wilhelm Steckmeister
2. kép: A berlini demonstráció

A szakmai szervezetek rendezvények szervezésével, a lakosságnak szóló tájékoztató anyagok kiadásával és a hivatalos állásfoglalásuk közzétételével igyekeznek a politikai döntések helyett a szakmai szempontokat előtérbe helyezni. A Szövetségi Zöldség-Gyümölcs Bizottság (Bundesausschuss Obst und Gemüse) hivatalos állásfoglalása szerint a meghirdetett akcióprogram és a törvénytervezetek:

  • Lehetetlenné tennék a versenyképes zöldség- és gyümölcstermesztést Németországban.

  • A mezőgazdaságból élő réteg számára kilátástalanná válna a termelés, felerősödne az importtevékenység.

  • Az eddigi komoly fejlesztéseket és erőfeszítéseket, amelyeket a szakemberek és a termesztők azért tettek, hogy a mezőgazdaság működőképes maradjon, de a környezetvédelem szempontjai se sérüljenek, semmissé tennék a bevezetendő jogszabályok.

  • A politikai akcionizmus hangzatos tilalmai és új előírásai sokszor pont az ellenkező hatást érnék el (pl. ha betiltanák a csávázószerek használatát, több növényvédőszert kellene kijuttatni a vegetációs időben. Vagy ha alternatíva megadása nélkül, 2023-as határidővel teljesen megtiltják a glifozát-hatóanyagú gyomirtók felhasználását, addig pedig erősen korlátozzák használatukat, kevésbé hatásos gyomirtószerek nagyobb mértékű használatát kényszerítenék ki, a szükségesnél gyakoribb mechanikai talajművelés pedig csökkenti a hatékonyságot és növeli a CO2-kibocsátást.) Az egyes növényvédő szerek használatának alternatíva nélküli betiltása egyoldalú szerhasználathoz vezet, ami egyenes út a rezisztens kórokozók és kártevők kialakulásához.

  • A kiszabott, illetve tervezett határidők túl szorosak ahhoz, hogy a tervezeteket a fenti negatív hatások nélkül fogadhassák el – hagyni kell időt arra, hogy a megfelelő szakemberek, szaktanácsadók és kutatók olyan alternatív szereket és technológiákat dolgozhassanak ki, amelynek nincsenek ilyen mértékű káros hatásai a mezőgazdaság versenyképességére és az abból élők egzisztenciájára nézve.

A kialakult pattanásig feszült helyzetben mindenki csak remélni tudja, hogy az érdekellentétek, erőteljes lobbitevékenységek, széthúzó politikai irányzatok, eltérő nemzeti és gazdasági érdekek, mezőgazdasági szakmai érvek és a jövőt féltő környezetvédelmi célok sűrű, áttekinthetetlen erdejében bölcs és megfontolt döntések születnek, amelyek helyességét a legalább távoli jövő igazolni fogja majd. A németországi történések pedig minket, magyarokat is elgondolkozásra késztetnek…

Fordította és összeállította:
Barakonyi Enikő, német szakfordító

Felhasznált források:

  • Obstbau c. havilap, 2020. 1.szám: Eckpuntepapier der baden-württembergischen Landesregierung „Pro Biene”
  • Stellungnahme BOG zum Aktionsprogramm Insektenschutz der Bundesregierung – hivatalos állásfoglalás
  • Badische Zeitung, 2019. november 17. kiadvány cikke: Traktorkonvoi vom Bodensee nach Berlin gegen “Pro Biene” stoppt in Ihringen , fotó: Julius Wilhelm Steckmeister
  • Volksbegehren “Pro-Biene ” Vorsicht, so sieht die Wirklichkeit aus! – Bauerverband Ulm-Ehringen ev. kiadványa
  • Stimme.de, 2019. november 23. kiadvány cikke: Landwirte machen ihren Sorgen Luft, fotó: Christiana Kunz