A tökfélék közül hazánkban a nyári tökök közé tartozó spárgatök, cukkini és patisszon hajtatása ismert. Fóliasátrakban, elsősorban a fűtés nélküli berendezésekben történő hajtatásuk elterjedt. Fűtéssel történő termesztésük a piaci értékesítési lehetőségekhez igazított. A nyári tökök magas légterű és alacsony fóliasátrakban egyaránt hajtathatók. Hajtatásuk a többi zöldségfajhoz hasonlóan a létesítmények fűtési erősségének megfelelően építhető be a hasznosítási rendszerbe. Hazai körülmények között hajtatásuk alapvetően talajon történik, külföldön azonban elterjedt a talaj nélküli termesztésük is ahol elsősorban a vödrös technológiát alkalmazzák. Jól fűthető berendezésekbe február elejétől ültethetjük őket főnövényként. A kultúra helyfoglalási idejének hosszúságát a szabadföldi tömegáru piaci megjelenése szabályozza. Enyhe fűtésű fóliasátrakban a tökféléket célszerű a második hasznosítási szakaszban ültetni. Ez március közepétől lehetséges. A fűtetlen fóliás hajtatás hazánkban a legelterjedtebben alkalmazott technológia. A kis légterű, könnyen átszellőztethető fóliasátrak használata lehetővé teszi a legigényesebb piacra történő értékesítést is. A fűtés nélküli fóliás létesítményekben a hidegtűrő zöldségfajok kikerülése után, április első, második dekádjában ültethetjük ki a tökfélék palántáit. Kettős takarással már március végétől indítható a kultúra (1. kép). A fogyasztási időszak meghosszabbítására az őszi hajtatás is figyelemre méltó lehet, ahol rövid kultúrában, gyenge növekedési erélyű és lisztharmatnak ellenálló fajtákat termeszthetünk. Őszi hajtatásban július közepén történő ültetésből október végéig szedhetünk, ha kiegészítő fűtéssel a hajnali órákban a levelek leszárításával a lisztharmat ellen védekezni tudunk.

1. kép: Belső takarás alkalmazása a korábbi kiültetéshez

Területelőkészítés

A talajvizsgálati eredmények alapján szakszerűen elkészíthető a következő termesztési szezon trágyázási terve. A csepegtető csöves, kellő intenzitással fejtrágyázott kultúrák után olyan magas sókoncentráció alakulhat ki a létesítmény talajának felső szintjén, hogy mindenképpen indokolttá válhat ennek csökkentése nagy adagú öntözővíz (150 l/m2) kijuttatásával. A nyári tökök számára a 6-7 pH körüli talajok ideálisak. Amennyiben az öntözővíz minősége miatt huzamosabb ideig való intenzív termesztés során a talaj kémhatása lúgos irányba (> 7 pH) mozdul el, a közeg savanyítása szükségessé válik. A termesztés előkészítésének ellentmondásos része, hogy gyakran a magas a kémhatás ellenére a kémhatást emelő mésztrágyázást is kell végezni. A pH csökkentésére savanyító anyagokat lehet a talajba dolgozni. Savanyú tőzeg kijuttatásával és 15-20 l/m2 bedolgozásával egyrészt nagyban javítható a talajszerkezet, másrészt néhány tized pH-csökkenést is elérhetünk. A kémhatás csökkentésére alaptrágyaként pedig javasolható a szulfáttrágyák – ammónium szulfát, kálium szulfát, magnézium szulfát, stb. – használata. Előfordulhat, hogy kalciumpótló meszezésre is szükség van a talaj előkészítésekor. A meszező anyagok többsége – a gipszet kivéve – lúgosító hatású, így a savanyítást ennek ellensúlyozására is alkalmazni kell. A meszezéskor tehát cél, hogy felvehető kalcium tápanyagot adjunk, de ne emeljük túlságosan a pH-t. A mészpor adagja 5-10 dkg/m2. A gipsz lassabban hasznosuló kalciumot szolgáltat, de nem emeli a talaj pH-ját. Nagy előnye, hogy átmenetileg csökkenti a szikesedést is. Adagja 5-15 dkg/m2 lehet.

A kultúra indítása előtt alaptrágyázással be lehet állítani az induló biztonsági tápanyagszintet. Talajos intenzív termesztésben az alaptrágya mennyisége 20-40% is lehet a teljes tápanyag-szükségletnek. Egy közép-kötött talajon a közepes tápanyagszint: N 20-30, P2O5 40-60, K2O 20-30 mg/100g. Lehetőség szerint célszerű jó minőségű érett istállótrágya bedolgozása legalább 20 kg/m2 mennyiségben. A fóliaház talajviszonyai miatt a kiszórt szerves-trágya hatóanyagai már az első évben hasznosulnak.

Az alaptrágya kijuttatása és bedolgozása előtt néhány nappal célszerű a talajt beöntözni, hogy a talajművelés megfelelő minőségű legyen. A trágyabeforgatás egyben a mély lazítást is jelenti. A lazítást követi a sima talajfelszín kialakítása. Az ültetéshez apró morzsás szerkezetű ültetőágyat kell készíteni. A talajt olyan mélyen porhanyítsuk, amilyen mélyen ültetünk. Ezt követően történik a sorok és a tövek helyének a kijelölése. Vegetációs fűtés és csepegtető öntözés esetén a csövek lefektetésére is sor kerül. Amennyiben talajtakarást is alkalmazunk, a fóliát is fektessük le a sorokra. Talajtakaró fólia alkalmazása elsősorban a növényhigiéniai szempontok miatt lehet indokolt (2. kép). A gyakorlatban elterjedten alkalmazzák erre a célra mind a fekete, mind a színes (zöld, lila) fóliákat.

2. kép: Fekete talajtakaró fóliás cukkini hajtatás fűtetlen fóliasátorban

Szaporítás

A nyári tököket hajtatásban alapvetően palántáról szaporítjuk. Júliusban a másodkultúra indításánál a termesztési költségek csökkentése miatt helyrevetéssel is történhet a szaporítás. Korai ültetésekhez jól fejlett, tálcás, tápkockás vagy cserepes palántát neveljünk. A tápkocka mérete 8 x 8 vagy 10 x 10 cm legyen. Korai ültetésékhez az előzetesen tálcába elvetett magokból kifejlődött növényeket átcserepezhetjük 10-es vagy 12 cm-es cserépbe. Tálcás palántanevelésnél nagy cellaméretű (pl. 40 sejtes) tálcákat használjunk. A palántanevelés ideje 40-45 nap.

Biztonságosan csak fűtéssel ellátott berendezésekben lehet a tökpalántákat megnevelni. A vetés idejét a tervezett ültetési időtől visszaszámolva határozzuk meg. Például március közepi kiültetéshez január végén, április eleji ültetéshez február közepén vetjük a magot. Őszi hajtatáshoz nyáron, fűtetlen berendezésben neveljük a palántákat, árnyékolással. Magvetéstől a kelésig terjedő időszakban a tökpalánták hőmérséklet igénye 20-25 °C. Kelés után nappal távolítsuk el a kiegészítő takarásokat és gyengén szellőztessünk, így biztosíthatjuk, hogy a növények szik alatti szára ne nyúljon meg. Nappal napos időben 20-25 °C, éjszaka 16-18 °C hőmérséklet tartása szükséges. A gyökérközeg talajának hőmérséklete 18-20 °C legyen. A palántákat kiültetés előtt egy héttel célszerű átrakni úgy, hogy a levelek kiültetésig ne érjenek össze. A palánták átrakását lehetőleg este, vagy hajnalban végezzük, ha ez nem lehetséges, napsütésben árnyékoljuk a növényeket. A nevelés ideje alatt a palántákat gyakran öntözzük kis vízadaggal, ellenkező esetben a gyökerek befulladnak.

Gyökérközegként tőzegalapú földkeverék használata ajánlott, így erős gyökerű, jól fejlett palánták nevelhetők. A magvetést tápanyagszegény keverékben végezzük. Tápanyaggal feltöltött keveréken általában csak kiegészítő tápoldatozásra lehet szükség. Natúr közegeknél az első lomblevél megjelenése után tápoldatozással a palánták tápanyagellátása folyamatosan biztosítható.

Ültetés, elrendezés

A palánták kiültetésének időpontját a termesztőberendezés fűtési szintje határozza meg. Belső növénytakarással az ültetési idő még korábbra hozható (fotó 1.). Alkalmazható egyszeri vagy dupla növénytakarás is. A tökfélék palántája legkorábban az erősen fűtött (∆t 25 ℃) termesztőberendezésekbe ültethető, ennek időpontja február eleje. Takarással ez előrehozható január közepére. Enyhe fűtésű fóliába március első dekádjában ültethetők ki a palánták. Fűtetlen fóliában takarás nélkül április elején, takarással március közepén indítható a kultúra.

A sor és tőtávolságot a fajta növekedési erélyének és a rendelkezésünkre álló területnek megfelelően kell megválasztani. A lényeg az, hogy maximum 1,5 növény legyen 1 m2-en. Korai ültetésnél 1 m2-re 1 növényt ültessünk.

A nyári tököket sima soros elrendezésben termesztjük. A jobb helykihasználás miatt a palánták ültethetők háromszög kötésbe is. A sorok közötti távolság az ültetési idő függvényében legalább 150 cm, a soron belüli tőtávolság minimum 65 cm legyen.

Növényápolási munkák

Hőmérséklet-szabályozás

A nyári tökök 25 és 30 ℃ között fejlődnek a legjobban, valamint ha az éjszakai hőmérséklet nem süllyed 10 ℃ alá. 10 és 15 ℃ fok között a növekedés lelassul, a virágzás gátolt lesz. 35 ℃ felett pedig a virágok károsodnak, elhalnak vagy torz termések fejlődnek. Belső takarással tovább javítható a hőmérséklet. Napi szellőztetés akkor is szükséges, ha a külső hőmérséklet 10 ℃ alatt van. A fólián szellőzőket kell kialakítani, úgy hogy kellőképpen biztosítani tudjuk a megfelelő levegőcserét a növényeink számára. Egy 120 méteres 7,5 m széles sátortípuson kb. 10 db szellőzőt célszerű kialakítani. Lehetőség szerint májustól a fóliasátor mindkét végét ki kell nyitni. A júliusi másodvetéseket vagy ültetéseket célszerű árnyékolni.

Öntözés, tápanyag-utánpótlás

A vízadagolás mértéke és gyakorisága befolyásolhatja a fejlődésmenetet mind a virágzás, mind a termésalakulás tekintetében. Talajon történő hajtatásnál az integrált csepegtető csövek alkalmazása javasolható. A kiültetési kötéstől függően választhatunk 20-30-40 cm-es elemkiosztású csepegtető csövet. Minden növénysorhoz egy csövet rendeljünk. A csepegtető csőrendszer biztonságos és pontos üzemeltetéséhez elengedhetetlen, hogy a csőben állandó és megfelelő értékű nyomásviszonyok legyenek. Alapkövetelmény, hogy a legtávolabbi csepegtető elemnél is biztosított legyen az 1,0 atm nyomás. A virágzás idején ügyelni kell a megfelelő vízmennyiség kijuttatására. Ha sok vizet adunk ebben az időszakban, akkor a dinnyefélékkel ellentétben a virágokat elrúgja a növény.

Az előzetesen szerves trágyázott talajon általában a növény általános fejlettségi állapotához viszonyítva történik a kiegészítő tápanyag-utánpótlás. A szabadföldi termesztéshez hasonlóan a talajvizsgálati eredményekből, a tervezett termésmennyiségből és a fajlagos tápanyag igényből kiszámítható a szükséges tápanyagmennyiség.

Fitotechnikai munkák

A hajtatott tökfélék zöld-munkája a tőtől felfelé haladva az alsó elöregedett levelek eltávolítása. A tövek „megkopasztásával” elősegíthető a növények újrakötődése.

A hajtatott nyári tök fajták növekedési típusukat tekintve bokorhabitusúak, tehát alapvetően a termesztés során támasztékot nem igényelnek. Egyes csoportoknál viszont alkalmazható zsinóros támrendszer a növények megtartására (3. kép). Így a szedés megkönnyíthető, valamint a kedvezőbb növényhigiéniai feltételek hosszabb betakarítási időszakot eredményeznek.

3. kép: Cukkini felvezetése zsinórra

A tökfélék különleges ápolási munkája a virágok mesterséges megtermékenyítése, főleg akkor, ha rovarbeporzás valamilyen ok miatt nem megfelelő. Hajtatásban is a termés kifejlődéséhez a termős virágok megporzása szükséges. Amennyiben a növény egészséges, de a fiatal terméskezdemények összezsugorodva leszáradnak akkor termékenyülési problémáról beszélünk. A megporzást alapvetően rovarok (házi vagy poszméhek) végzik. Ezért a termesztőberendezésbe telepíthetünk méheket, vagy gyakran hatékonyabb, ha kézi megporzást alkalmazunk. Cukkini esetében pedig a választhatunk partenokarp fajtákat is ahol a terméskötődéshez nincs szükség megporzásra.

Kézi megporzásnál fontos a porzós és a termős virágok megkülönböztetésének ismerete. A termős virágnál a sziromlevelek alatt mindig jól látható az alsó állású magházból fejlődő terméskezdemény. A porzós virágok mindig egy hosszabb, vékony virágnyéllel rendelkeznek. A tökvirágok a kora reggeli órákban nyílnak és csak egy napig vannak nyitva. A kézi megporzást ezért célszerű a lehető legkorábban, a virágok kinyílása után azonnal elvégezni. A porzós virágokat szedjük le és a sziromlevél visszahajtásával tegyük szabaddá a portokot. Ezután érintsük a portokot a bibéhez a lehető legtöbb pollen átadásával. Egy hímvirággal 3 nővirágot is be lehet porozni. A megtermékenyítés sikerességét mutatja, ha a terméskezdemény elkezd növekedni és a sziromlevél elhervad.

Szedés

A nyári tök termése gyorsan fejlődik, a virágok megtermékenyítése után 2-3 nap múlva már elérhetik a fogyasztható fejlettséget. Hazánkban a tavaszi időszakban különböző fejlettségű főzőtököt vásárolhatnak a fogyasztók. Elsősorban a 10-20-25 cm-es nagyságú termések a keresettek. Az ültetést követően 5-6 hétre a technológiától, a fajtától valamint a környezeti tényezőktől függően már szedhető a kultúra. A szedés a termés méretétől függően hetente 2-4 alkalommal, kézzel történik. A fő termési időszakban a nagyon zsenge termések akár naponta is szedhetők. Magyarországon a kora tavaszi hónapokban spárgatökből a 70-80 dkg-os, a nyári hónapokban az 1-1,8 kg-os termésméret a keresett. Szedésnél fontos szabály, hogy nem szabad megsérteni a tökök felületét. A termések éles késsel vagy csavarással választhatók le a tőről. A tökök végén mindig hagyjunk egy minimum fél cm-es kocsányrészt. Szedésüket célszerű kesztyűben végezni, hogy körmünkkel ne sértsük meg a felületüket. Szedés után lehetőleg minél gyorsabban tegyük hűvös helyre az árut, ugyanis a zsenge tökök nagyon érzékenyek és romlandók. A fiatal, zsenge tökök 12-13 ℃-on 1 hétig eltarthatók, a teljesen kifejlődött termések ugyanezen a hőmérsékleten akár 1-2 hónapig is fogyaszthatók maradnak.

Dr. Kappel Noémi docens
Dr. Balázs Gábor adjunktus
SZIE Zöldség-és Gombatermesztési Tanszék