Egy ottawai almásban úgy kezelik az almát, mintha az zöldség lenne, vagy legalábbis őszibarack, esetleg cseresznye. A szedést követően azonnal lehűtik a gyümölcsöt hideg vízzel, majd haladéktalanul szabályozott légterű tárolóba szállítják. A termelő saját maga épített ki egy vízzel hűtő rendszert, illetve egy különleges, légmentesen záródó transzfer helyiséget, amelynek használatával légcsere nélkül mozgatható az alma a szabályozott légterű tároló és a külvilág között. Így nem szükséges egy teljes hűtőkamrát egyszerre megtölteni vagy kiüríteni.

Amint az almát lehűtötték, a munka nagy része kész, a hűtve tárolás már könnyebb feladat. Az almaültetvény 20 hektár, 15 fajtával, ehhez tartozik még egy 40 hektárnyi áfonyaültetvény Quebec tartományban. A „szedd magad” akciók mellett egész éven át maguk is értékesítik terményeiket egy termelői piacon. Egy év alatt 2500 rekesz almát adnak el. 2006-ban tervezték és építették ki a vízhűtéses rendszert, illetve a tároló helyiségeket. Quebecben ők voltak az elsők, aki ezt a technológiát alkalmazták. Meggyőződésük, hogy akik tőlük vásárolnak almát, többet is fogyasztanak belőle, mert zamatosak és ropogósak maradnak a gyümölcsök. Az értékesítési lehetőséget alapvetően befolyásolja a gyümölcs keménysége. A vízzel hűtés többletköltséget jelent. Az elektromos áram biztosításához egy 15 lóerős kompresszort működtetnek egész éjjel, hogy kialakuljon egy közel 8 tonnás jégtömb és 7 tonna 0 °C-os vízmennyiség. A hideg levegőt nem lehet tárolni, de a jégtömböt igen. Ezzel naponta 60-70 rekesz alma tárolható el, ami az ültetvényben jellemző 26 °C-ról 0,5 °C-ra hűthető le 25 perc alatt. Nincs ennél gyorsabb módszer, levegővel mindez 25 óráig tartana. A rekeszeket tisztán tartják. Utánfutón mozgatják őket, sosem teszik a földre.

A hűtővíz gyakorlatilag korlátlanul újrahasználható egy minimális szűréssel és UV-kezeléssel. A legfontosabb, hogy a rekeszek végig tiszták maradjanak. Öt rekesz halad át egyszerre egy kamrán, ahol percenként kb. 2000 liter jéghideg vizet pumpálnak rájuk. Az almákat a rekeszekből nem veszik ki. Ezután átkerülnek a hűtőtárolóba, majd a szabályozott légterű kamrákba, ahol 2,5%-os oxigéntartalmat biztosítanak. A transzfer helyiségen való átjutás olyan, mint a légzsilip egy tengeralattjárón. A szabályozott légterű tárolóba érkező termény csak minimális változást okoz a tárolási feltételekben. Az ilyen típusú tárolóban végzett munkálatok során oxigénpalackot kell használni, mivel túl kicsi az oxigén koncentrációja. A hűtőtárolóba nyíló ajtóhoz egy speciális tömítést is fejlesztettek ki, hogy megakadályozzák a levegő bejutását. Az ajtó alsó része egy kis vízrétegbe merül, ezáltal légmentesen zár. Az ültetvény még egy szempontból különbözik a megszokottól. Amikor az intenzív ültetvény létesítése mellett döntöttek, a kanadai nemesítésű Ottawa alanyfajtát választották, kifejezetten azért, mert fagytűrő. Az Ottawa 3 a leginkább törpítő hatású alany, sokkal inkább az, mint az M 26, ugyanakkor erősebb növekedésű, mint az M 9 alany. Az ültetvény egy részét 1996-ban telepítették, ahol az Ottawa 3 alanyra Empire fajtát oltottak, míg a másik részét 2006-ban ültették. Az újabb ültetvényben Ottawa 8 alanyon Sunrise fajtát telepítettek, amely így erősebb növekedésű, mint az M 26 alanyon álló fák, valamint kifejezetten fagytűrő. Az Ottawa alanyra oltott fák támrendszert igényelnek, amit leggyakrabban az oltványok mellé egyedileg kihelyezett faoszlopokkal oldanak meg.

Richard Lehnert;
Good Fruit Grower, 2013/január