„Magyarországon talán éppen Szegeden, az alsóvárosi ferences rendi kolostor kertjében termett először paprika, melynek magvait a déli hódoltsági területeket járó, a paprikával ott találkozó és azt Szegedre hozó szerzetesek vetették el és innen terjedt tovább a kultúra Kalocsára, majd a kevésbé jelentős termesztési körzetekbe. Minden bizonnyal nem is sejtették, hogy közel 300 év múlva már úgy ismeri a világ ezt a „jövevényt”, mint igazi magyar fűszert.”

A Capsicum nemzetség különböző fajainak és fajtáinak, számtalan felhasználási formája ismert a táplálkozásban, gyógyászatban, kozmetikai iparban, állatok takarmányozásában és dísznövényként is.

Az élelmezési felhasználás alapján két fő csoportba sorolhatjuk a fajták többségét. Az első csoportba a friss fogyasztásra használt-, míg a másodikba a valamilyen formában fűszerként (pl. szárítva és őrölve, vagy őrlés nélkül) felhasznált fajtákat soroljuk. Az utóbbiba tartozik a szegedi és kalocsai fűszerpaprika is.

Országosan a termőterület az 1950-es évek második felében 6900 ha körül alakult, az 1960-as években meghaladta a 8000 ha-t, és kb. ennyi maradt az 1980-as évek végéig. A 90-es években 3000 és 6000 ha között ingadozott. Az ezredforduló után drasztikusan csökkent a termőterület. A 2008-as évben a Terméktanács becslése szerint 1200 ha-on termeltek fűszerpaprikát, mely sajnos a jelenlegi helyzetben sem mutat emelkedő tendenciát. Ez a terület arányosan oszlik meg a két körzet között (Kalocsa és Szeged). Ezzel párhuzamosan nőtt az import féltermék behozatala, ennek mennyisége már elérte a hazai fogyasztás kétharmadát (lásd KSH adatok).

Annak ellenére, hogy a magyar kertészetben vesztett a vetésterületéből a gasztronómiában továbbra is elengedhetetlen fűszernövény, hiszen a fogyasztási szokások nem változtak.

Azonban a mai kor egyre tudatosabb és egészségesebb életmódszemlélete mind jobban megköveteli a növényvédőszer maradvány mentes végtermékeket.

E követelményeknek megfelelően egyfajta szemléletváltás indult a növénytermesztésben mind a gazdák, kutatóhelyek és a növényvédőszerekkel foglalkozó cégek között. A korábbi konvencionális növényvédelmet az irányított és tudatos integrált növényvédelmi szemlélet váltja fel, aminek a lényege, hogy pontosan ismerjük az adott kultúra fontosabb kártevőit és betegségeit, valamint az ellenük való védekezési lehetőségeket, annak érdekében, hogy feleslegesen ne kelljen plusz növényvédő szereket felhasználnunk, amivel a környezetet és a termelők költségeit terheljük.

Egy másik szemlélet az ökológiai növényvédelem, mely során a kártevők és betegségek elleni védekezés során alternatív módszert alkalmazunk, a „természetes ellenségeket”. A legtöbb kártevőnek, betegségnek (gomba, baktérium) léteznek a természetben ellenségei. E természetes ellenségeket felhasználva megfelelően tudunk védekezni, megóvva a növényt és annak termését szermaradvány mentesen. E termékeket magasabb értékesítési áron tudjuk eladni a piacon a hozzáadott érték és termesztési módszer miatt.

A növénynemesítés során is arra törekednek a nemesítők, hogy minél ellenállóbb (rezisztens) fajtákat, hibrideket állítsanak elő a mai kor betegségeivel, vírusaival szemben. A növényvédelemmel foglalkozó cégek is egyre több alternatív védekezési módszert dolgoznak ki különféle fitofágok, hiperparaziták, etc. alkalmazásával.

Ezen új termesztési módszerekhez a NAIK ZÖKO Kalocsai és Szegedi kutatóállomásai új rezisztens hibrid fűszerpaprika fajtákat nemesít és intenzív termesztéstechnológiai módszereket fejleszt ki a termelő gazdák számára.

Szerzők:
Bráj R., Táborosiné Á.
Zs., Marótiné T. K., Nemzeti
Agrárkutatási és Innovációs Központ
ZÖKO Szegedi Kutató Állomás;
Somogyi N., Nemzeti Agrárkutatási
és Innovációs Központ; Somogyi Gy.
Fleischmann díjas nemesítő